Újraéledt a közvélemény-kutatók harca: a kormánypárti intézetek feszültséget keltenek a választási térképen.
Az év eleji titokzatos csend után a kormánypárti intézmények ismét munkához láttak, és a közvélemény-kutatások újra széles spektrumot mutatnak. Kevesebb mint hat hónappal az országgyűlési választások előtt, ha az összes mérést összesítjük, egy szűk Tisza-vezetést látunk. Azonban ha különválasztjuk a kormánypárti és a független kutatóintézetek eredményeit, olyan eltérő politikai tájakra érkezünk, hogy az szinte megdöbbentő. A turbulens 2024-es év után úgy tűnik, idén a pártpreferenciák stabilizálódtak.
Az ősz beköszöntével ismét felerősödtek a közvélemény-kutatók között zajló valóságértelmezési harcok. Az év eleji csendet követően a kormánypárti címkét viselő intézetek újra nekiláttak a méréseknek. Ennek következtében, ha összevetjük az ő adataikat a független, ellenzéki kutatóműhelyek eredményeivel, egy év elteltével ismét éles eltérések rajzolódnak ki a közvélemény-kutatásokban.
Amíg a kormányzati források 6,6 százalékos Fidesz-vezetést jelentenek, addig a független kutatóintézetek, mint a Medián, a 21 Kutatóközpont, a Závecz Research, az IDEA, a Republikon és a Publicus, rendszeres méréseik alapján egy sokkal magasabb, 11,7 százalékos Tisza-vezetést mutatnak. Ezek a számok azt sugallják, hogy a kormányzati és a független források között jelentős eltérés figyelhető meg a politikai tájképet illetően.
Fél év leforgása alatt, a választásokra készülve, tizenegy különböző intézet által végzett közvélemény-kutatás eredményeit összesítve, amelyek augusztus 27. és október 30. között készültek, érdekes trendek bontakoznak ki. Azoknál az intézeteknél, amelyek több mérést is közöltek ebben az időszakban, a legfrissebb adatokat vettük figyelembe. A pártválasztók körében egyértelműen kirajzolódik, hogy...
Bár az adatgyűjtések különböző időpontokban és eltérő megközelítésekkel történtek, mégis világosan kiderül, hogy
