Brüsszel végre megszólalt: megvan, kik lehetnek a következő új tagjai az Európai Uniónak.

Az utóbbi hónapokban egyre inkább megfigyelhető, hogy a Nyugat-Balkán térsége lehet az unió következő, 28. tagállama. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben személyesen látogatott el a régióba, hogy befektetőket csábítson ide. A kisebb országok, amelyek fizikailag távol esnek a háborús konfliktusoktól, viszonylag könnyen teljesíthetik a csatlakozási követelményeket, ha van rá akaratuk, és mivel méretük miatt az uniós támogatásokra gyakorolt hatásuk nem lenne számottevő, így nem jelentenek komoly terhet az unió költségvetésére. Eközben a legnagyobb orosz befolyás alatt álló országok komoly nyomás alatt dolgoznak reformjaikon, de Magyarország hozzájárulása nélkül nem tudnak előrelépni a következő lépcsőfokra. Ennek ellenére az uniós biztosok folyamatosan bátorítják Moldovát és Ukrajnát a reformok folytatására, hiszen csatlakozásuk stratégiai szempontból kulcsfontosságú lenne, és a bővítés továbbra is az EU egyik legerősebb geopolitikai eszköze.

Kaja Kallas külügyi főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős biztos bejelentése várhatóan egy új irányt ad a politikai diskurzusnak, hiszen Montenegrónak most a legfényesebb esélye van arra, hogy rövidesen teljes jogú tagjává váljon az Európai Uniónak. Az ilyen jellegű bejelentések nem csupán a térség stabilitását erősítik, hanem a jövőbeli együttműködések alapját is megteremthetik.

A két bizottsági vezető kedden mutatta be az Európai Bizottság bővítési jelentését, amely részletesen értékeli a tagjelöltek előrehaladását az uniós csatlakozás felé; jelenleg 9+1 országgal folynak tárgyalások, így a dokumentum

A Balkán és a Kaukázus régiója különleges politikai és társadalmi dinamikát mutat, amelyet a következő országok példázata is jól illusztrál: Montenegró, Moldova, Albánia, Ukrajna, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Törökország, valamint a Koszovó státuszát még nem elismerő öt tagállam. E nemzetek helyzetének elemzése rávilágít a térség komplex identitásbeli, gazdasági és történelmi kihívásaira, valamint az együttműködés és a feszültségek árnyalt egyensúlyára. Az ezen államok közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi elismerés kérdései komoly hatással vannak a régió stabilitására és jövőbeli fejlődésére.

Montenegró helyzete nem véletlenül kedvező: a maga 650 ezer fős lakosságával meglehetősen kis részt képvisel az uniós tagállamok tengerében. A GDP-je körülbelül 7,5 milliárd euróra rúg, ami csupán egy töredéke a magyar gazdaságnak. Az egy főre jutó GDP is jelentős különbséget tükröz: míg Magyarországon 28 700 euró a szám, addig Montenegróban csupán 11 000 euróval kell beérni.

Montenegró, a maga viszonylag kis területével, szinte mentes a komoly ellenérvektől, és Kos véleménye szerint jelenleg a legígéretesebb jelölt. Idén eddig négy fejezetet sikerült lezárniuk, és a várakozások szerint az év végéig további 5-6 fejezet is befejeződik.

Nagy vonalakban Kallas kifejtette, hogy...

Kallas kiemelte, hogy az EU bővítési lehetőségeinek megnyitása mindig különleges esemény, amely azt is magában foglalja, hogy csak olyan államok juthatnak be a közösségbe, amelyek hozzájárulnak az unió geopolitikai hatékonyságának növeléséhez. Ennek tükrében 2030-ig több új tagország csatlakozására is számíthatunk.

A tárgyalások befejezését Montenegró 2026-ra, Albánia 2027-re, míg Moldova és Ukrajna 2028 végére tervezte.

Bár Kos megnyilvánulásaiból világosan kiderült, hogy ezek a céldátumok esetleg túlzottan optimisták, a biztos mégis hangsúlyozta, mennyire lényeges, hogy ennyire eltökélten dolgoznak a csatlakozás érdekében.

Különösen igaz ez az albánokra, akik rekordsebességgel haladtak az elmúlt egy évben, és lakosságuk körében a legnagyobb, 91%-os az uniós csatlakozás támogatottsága.

Az ukrajnai háború kitörése óta Moldova és Ukrajna is intenzíven dolgozik azon, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak. Moldova különösen érzékeny a hibrid beavatkozásokra, mivel a transznisztriai orosz erők jelenléte folyamatos fenyegetést jelent. Ennek ellenére, szeptember végén sikerült EU-párti kormányt választania, míg Kijev a közvetlen háborús kihívások közepette igyekszik végrehajtani a szükséges reformokat.

Természetesen mindkét ország kapcsán rengeteg feladat vár megoldásra. A nemrég Kárpátaljára látogató Kos hangsúlyozta, hogy Ukrajna esetében a korrupcióval kapcsolatos helyzet jelentősen javításra szorul.

A pozitív értékelés ellenére persze szembetűnő lehet, hogy egyelőre Ukrajna és Moldova is minden esetben csak a felülvizsgálati szakaszban tart, és egyet sem sikerült megnyitni a 31 fejezet közül.

Ez Kallas szerint az unió 27 országa közül 26 számára aggasztó, utalva Magyarországra, amely egyelőre nem adta áldását az előrehaladásra.

Kos kissé vonakodva, de mégis határozottan kifejtette, hogy egyrészt azon fáradoznak, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács megbízást adjon arra, hogy a Bizottság a fejezetek hivatalos megnyitása nélkül is közreműködhessen munkacsoportok formájában a folyamat előmozdításában. Másrészt pedig hangsúlyozta, hogy

nem "Orbán feladata" elvégezni a reformokat, így Ukrajna és Moldova eközben is folytathatja a munkáját a feltételek teljesítésében.

Természetesen a jogállamiság biztosítása a leggyakrabban felvetett téma, és Kos véleménye szerint a legtöbb döntéshozó azt kívánja, hogy az új tagállamokra vonatkozóan még szigorúbb elvárások legyenek. Az, hogy számos ország emiatt hátrányosabb helyzetbe került a rangsorban, jól tükrözi, hogy az ilyen irányú intézkedések nem csupán formális követelmények, hanem valódi, tartós reformokká kell alakulniuk.

A hibrid fenyegetések, a választási beavatkozások és más, jelenleg leginkább orosz eredetű hírszerző tevékenységek elleni ellenállóképesség mára megerősített elvárássá vált. Ezt a kérdést alaposan át fogják tekinteni, mielőtt a tagjelöltek csatlakozása előtt döntéseket hoznának az uniós tagságról.

Ha Montenegrónak valóban sikerül 2026-ra pontot tenni a tárgyalások végére, akkor 2028-ra valósággá válhat a csatlakozás. Ursula von der Leyen is az októberi látogatása során e célt merész kihívásként emelte ki. A céldátum mögötti realitásoktól függetlenül azonban a jelenlegi helyzet alapján egyértelmű, hogy