Jézus valaha járhatott Amerikában? Mi most a mormonok vendégeiként kutatjuk ezt az izgalmas kérdést.

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/mas-akolbol-szarmazo-juhaim-is-vannak-1068821/

Vasárnap délelőtt a budapesti Hajnóczy József utcában található mormon közösségi ház előtt gyülekezünk. Az istentiszteletre érkezők között hallani angol beszédfoszlányokat, ami arra utal, hogy a hívek egy része az angol nyelvterületről érkezett, de a többség magyar. Hamarosan egy fiatal amerikai férfi keres meg minket, és elmondjuk neki, hogy Klinger Gáborral, a gyülekezet egyik helyi tagjával egyeztettünk a mai rendezvényről. Néhány percen belül valóban megérkezik Gábor, és együtt lépünk be az épületbe, majd a terembe, ahol az istentisztelet zajlik. A gyülekezeti házban barátságos zsongás és gyerekek vidám nevetése fogad minket, miközben a felnőttek izgatottan készülődnek. Egy fiatal férfi integet, hogy csatlakozhatunk hozzá, és kezet is rázunk. Kiderül, hogy Hansennek hívják, és missziós célból érkezett Amerikából. Az istentisztelet menete szinte minden protestáns szertartáshoz hasonlít: énekek, imák és úrvacsora váltják egymást. De a közösség, amely itt összegyűlt, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő keresztény egyházához tartozik: ők az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza, közismert nevükön a "mormonok". Jézus Krisztus követőiként vallják, hogy az I. század után elveszett isteni hatalom visszatért a világra Joseph Smith, az egyház alapítója révén.

- Mi nem valljuk magunkat protestánsoknak - hangsúlyozza Borsos Péter, az egyház egyik magyarországi vezetője. - Úgy gondoljuk, hogy az apostoli felhatalmazás az első század végére elveszett, és ezért szükség volt a teljes újjáépítésre, az igazság helyreállítására. Számunkra nem a reformáció a lényeg, hanem egy új alapokra helyezett kezdet.

Az első években az új egyház híveit gyakran zaklatták, üldözték, Joseph Smithet is többször börtönbe vetették, végül 1844-ben egy feldühödött tömeg megölte. A közösség irányítását Brigham Young vette át, aki nyugatra vezette a híveket, így született meg a Utah állambeli Salt Lake City, amely azóta is a világegyház központja.

Az egyházi tanítások középpontjában a Biblia mellett a Mormon könyve foglal helyet, amelynek alcíme is sokat sejtet: "Egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról". A mormonok hite szerint az aranylemezekre írt isteni kinyilatkoztatás Joseph Smith révén jutott el az emberiséghez, aki egy angyaltól kapta a lemezeket, lefordította az ősi nyelvet, majd visszaadta azokat. Az ősi hagyományok szerint Kr. e. 600 körül egy kis közösség indult útnak Jeruzsálemből, és az amerikai kontinensre vándorolva virágzó civilizációt alapított. E civilizáció csúcspontját az jelentette, amikor a feltámadt Krisztus megjelent a felfedezés előtti Amerikában. A mormon tanítások szerint erre az Újszövetség is utal, amikor Jézus megjegyzi, hogy "más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók". E megfogalmazás a mormon hiten keresztül Jézus amerikai tevékenységére utal, és bár más helyszínek is felmerülhetnek, ezekről egyelőre nem áll rendelkezésünkre információ.

- Ez az egyik legszebb üzenete a Mormon könyvének. Jézus Krisztus ugyanis minden népet, minden nemzetet meg akart szólítani, és ezt folytatjuk mi is missziós szolgálatunkkal - mondja Medveczky Árpád, aki szintén vezető az egyházban Magyarországon.

A Biblia és a Mormon könyve együttesen tanúskodik Jézus Krisztus üzenetéről. Míg a Biblia Júda törzsének hagyományait őrizte meg, addig a Mormon könyve József törzsének írásait tartalmazza. E két szent irat együttesen erősíti meg az evangélium kijelentését. Ezt a nézetet Medveczky Kamilla, Árpád felesége is osztja, aki férjével a gyülekezet közösségében találkozott.

A mormon egyház magyarországi története több mint 130 évvel ezelőtt indult. Az első amerikai misszionáriusok 1885-ben léptek be hazánk területére, ahol Temesváron megalapították az első közösséget. Az első világháború következtében azonban Temesvár Romániához került, és a hívek közül sokan már a háború előtt elhagyták az országot, hogy Amerikában keressenek új lehetőségeket. Ennek következtében a mormon egyház működése Magyarországon egyre nehezebbé vált. A kommunista hatalomátvétel után végül a közösség megszűnt létezni. Az újraéledés a nyolcvanas évek végén kezdődött. 1987 húsvétján Russell M. Nelson, az egyház apostoli címet viselő tagja, a Gellért-hegy csúcsán szentelte fel Magyarországot. Ez a szertartás minden országban megtörténik, mielőtt a mormonok megkezdik az evangélium hirdetését, így ez a pillanat különösen jelentőségteljes volt a hazai közösség számára.

- Ő volt az, aki először kinyitotta előttünk az ajtót, és számunkra mindig is különleges személyiség marad - osztotta meg Starosta Kata, a budai közösség tagja.

Hozzáteszi azt is, hogy Nelson alakja nemcsak azért figyelemre méltó, mert világhírű szívsebészként részt vett a nyitott szívműtétek és a szív-tüdő gép kifejlesztésében, hanem mert 2018-ban ő lett a világegyház elnöke is. Közben kiderül, hogy éppen a beszélgetésünk előtti hajnalon hunyt el, 101 éves korában. A felszentelés után egy évvel a magyar állam hivatalosan is elismerte az egyházat, 1990-ben pedig megkezdődött Budapesten a rendszeres misszionáriusi munka. A gyors fejlődés része, hogy 1995-ben felépültek az első gyülekezeti házak Szombathelyen és Dunaújvárosban, majd 2006-ban megalakult az első magyarországi "cövek", ami a szervezetileg önálló egyházkerületet, spirituális értelemben pedig 'az Úr sátrának erősségeit' jelenti.

- Amikor engedélyezik egy-egy "cövek" létrejöttét, az azt jelzi, hogy a közösség elég erős és önálló ahhoz, hogy másoknak is támasza legyen - teszi hozzá Borsos Péter.

A vezető tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon körülbelül 5700 taggal rendelkezik a közösség, melynek egyharmada aktívan részt vesz az egyházi életben. A központ Budapest szívében található, de a vidéki településeken, Szegedtől Pécsig, folyamatosan növekszik a gyülekezetek száma. Az egyház életében hamarosan egy új, jelentős esemény következik be: várhatóan három év múlva megépül a régió első temploma. A mormon egyház számára a templomok nem csupán a vasárnapi istentiszteletek színterei, hanem különleges szent szertartások helyszínei is. Ilyen szertartások például a halottakért végzett keresztség, az örökkévalóságig tartó házasság, vagy a családi kötelékek megerősítésére irányuló rítusok. Korábban a legközelebbi templom Freibergben, Németországban volt, ahová nyolc órás utazással lehetett eljutni.

- Hiszünk abban, hogy családi kapcsolataink nem csak a halandó életünkre szólnak. Nálunk házasságkötéskor sem hangzik el, hogy "amíg a halál el nem választ", mivel mi örök szövetségként tekintünk rá. A halottakért végzett keresztség pedig nem kötelező a lelkek számára, a túlvilágon eldönthetik, hogy elfogadják-e. De a lehetőséget meg kell adnunk, illetve hisszük, hogy ha mi ezt csináljuk, az a mi életünkre is áldást hoz - mondja Starosta János, az egyház egyik oszlopos tagja.

- Ha 300 évvel ezelőtt Ázsiában élt valaki, aki soha nem hallott Jézus nevéről, az ő életére is hatással van Jézus hívása. A végső célunk az, hogy Ádám leszármazottait valóságosan egyesítsük, és mindenki számára elvégezzük a szükséges szertartásokat, így teremtve meg a családtagok közötti kapcsolódást - magyarázza Medveczky Árpád.

Starosta Kata hangsúlyozza, hogy a szertartás teológiai alapokon nyugszik. Jézus ugyanis azt mondta, hogy: "Senki, aki meg nem keresztelkedik víz és tűz által, nem kerülhet be a mennyek országába."

- Ezt valóban szó szerint kell értenünk - hangsúlyozza, majd Pál apostol korinthusiakhoz írt leveléből hoz egy figyelemfelkeltő idézetet: - "De hát mit tesznek azok, akik a halottakért keresztelkednek meg...?"

Természetesen felmerül a kérdés: mi történik azokkal, akiket az iratok alapján nem tudunk beazonosítani?

- Akire nem lesz időnk, vagy akikről nem lelhetők fel írásos anyagok, azokért az ezeréves béke, azaz a millennium alatt elvégzik a szertartást, mindenkinek lesz lehetősége elfogadni, kivétel nélkül - magyarázza Borsos Péter.

Az egyházi élet másik fontos eleme a misszió, amely ugyan nem kötelező, de a fiúkkal szemben elvárás, a lányok számára lehetőség. A két év misszió költségeit alapvetően a fiatalok vagy a családjuk finanszírozza, de gyakran a közösségek vagy valamelyik egyháztag is hozzájárul a küldetéshez, szükség esetén pedig az egyház segít.

- 2019 és 2021 között szolgáltam, és ez időszak igazán próbára tett. Rengeteg elutasítással kellett szembenéznem, de ezáltal megtanultam, hogy a kudarcok nem végállomások, hanem tanulságos állomások az úton. A sikerek viszont minden nehézséget feledtettek. Összességében ez az időszak életre szóló tapasztalatokat adott nekem - meséli Medveczky Árpád, aki Magyarországon folytatta elkötelezett missziós munkáját.

Medveczky Kamilla bár nem kapcsolódott közvetlenül missziós tevékenységekhez, mégis meggyőződése, hogy a fiatalok számára a kitartás erényének elsajátítása elengedhetetlen.

- A mai világban, amikor a kommunikáció zöme a telefonjainkon zajlik, meglepően különös érzés idegenekhez odalépni. Azonban a személyes találkozások varázsa és ereje továbbra is megkérdőjelezhetetlen, és egyre inkább szükség van rá - fogalmazott.

A beszélgetés során Szobonya Olivér a missziós tevékenységekről beszélgetve hangsúlyozza, hogy az egyház folyamatosan igyekszik alkalmazkodni a modern világ kihívásaihoz. Ennek részeként az online platformokat is felhasználják, hogy Krisztus üzenete eljusson minél szélesebb közönséghez.

- Az állam és az egyház különválasztása alapvető érték számunkra. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy harmonikus kapcsolatokat ápoljunk a kormányzati intézményekkel, hiszen együtt hatékonyabban tudunk támogatást nyújtani a rászorulóknak - hangsúlyozza Klinger Gábor.

A papságot nem hivatásként, hanem önkéntes elköteleződésként gyakorolják.

- Mindenkinek van civil állása és eltartja magát, a feladatokat pedig megosztva végezzük. Ez alázatra és felelősségre tanít - mondja Szobonya Olivér.

Jelenleg az Utolsó Napi Szentek Egyháza világszerte körülbelül 17,5 millió tagot számlál. Bár az Egyesült Államok ad otthont a legnagyobb közösségnek, a valóság az, hogy több egyháztag él az USA határain kívül, és a legdinamikusabb növekedést Latin-Amerikában és Afrikában figyelhetjük meg. Az elmúlt évtizedek során Brazíliában, Mexikóban, Nigériában és Ghánában számos új tag csatlakozott a közösséghez. Az egyház vezetősége is sokszínűbbé vált, hiszen ma már nemcsak amerikaiak, hanem brazil, német és ázsiai vezetők is részt vesznek a döntéshozatalban.

- Ez nem csupán egy amerikai intézmény, hanem egy igazi globális világegyház - emeli ki Borsos Péter.

A budapesti templom megépítése iránti lelkesedés nemcsak a magyarok körében, hanem a szomszédos országok hívői között is tapasztalható. Sokakban él a remény, hogy ez a létesítmény hozzájárul a közösségi identitás megerősítéséhez, és egyre többen mernek majd aktívan részt venni a közösségi életben. A mormon egyház tanításai pedig egyfajta vonzerőt gyakorolnak, miközben sokak számára ismeretlen területet képviselnek. Az egyszerű életvitel, a szigorú etikai normák és a különleges rituálék világa olyan mélységeket rejt, amelyről sokan csupán felszínes információkkal rendelkeznek.

Amikor távozunk a budai imaházból, Klinger Gábor szavai még mindig zengenek a fejünkben: "A mag el lett ültetve, és növekedni kezdett." A magyar mormon közösség története valóban egy aprócska magból indult – Temesvár szívéből, a Gellért-hegy lankáiról egészen a közelgő budapesti templomig. Hogy mekkora fává fejlődik mindez, azt csak az idő fogja megmutatni.