Húsz év elteltével: vajon gazdagabbá váltak-e az újonnan csatlakozott EU-tagállamok a belépésükkel?

Az új tagállamokban nagyrészt a megszerzett gazdasági erőnek köszönhetően élvez nagy támogatottságot az uniós tagság. Az Euronews Business közelebbről megvizsgálja az újonnan csatlakozott országok GDP-növekedését az EU 2004-es történelmi bővítése óta.

Az Eurobarométer 2025 elején végzett kutatása alapján az uniós polgárok mintegy háromnegyede (74%) úgy gondolja, hogy az EU-hoz való csatlakozás országuk számára kedvező hatású volt. Ez a szám a legmagasabb, amióta 1983-ban először tették fel ezt a kérdést.

A válaszadók legfőbb előnyként a gazdasági növekedést (28%) és az új munkalehetőségeket (26%) emelték ki, amelyek az uniós tagságból erednek. Ezek az adatok megerősítik az értékelésük hitelességét.

A Cseh Köztársaság gazdasági mutatói figyelemre méltó fejlődést mutatnak: az egy főre jutó GDP 2004-ben a 45%-os szintet képviselte az uniós átlaghoz viszonyítva, míg 2024-re ez az arány már 74%-ra nőtt, ami 9 490 euróról 29 940 euróra emelkedést jelent. Ezzel szemben Litvánia szintén jelentős előrelépést mutatott: az egy főre jutó GDP itt 26%-ról 68%-ra ugrott, amely 4 960 euróról 27 350 euróra való növekedést tükröz.

Az indexálás egy alternatív megközelítést kínál az elmozdulások nyomon követésére. Ha az egy főre jutó GDP euróban kifejezett értékét 2004-re 100-ra állítjuk be, akkor minden egyes ország esetében világosan láthatóvá válik, hogy a jövedelmek hogyan alakultak azóta. Például, ha a mutató 120-ra emelkedik, az azt jelenti, hogy az átlagos jólét 20%-kal nőtt a 2004-es szinthez képest; viszont ha a szám 90-re csökken, az arra utal, hogy a jövedelmek 10%-kal elmaradnak a kezdeti értéktől.

Az elmúlt 20 évben, 2004 és 2024 között, miközben az EU-ban az egy főre jutó GDP 88%-kal nőtt, és az index 100-ról 188 pontra emelkedett, a 13 új tagállamban a növekedés kifejezetten fellendült. A legerősebb növekedést Románia és Bulgária könyvelte el, 558%-kal, illetve 500%-kal, és az index mindkét országban elérte a 600-as értéket.

Ebben az időszakban az egy főre jutó GDP Romániában 2 820 euróról 18 560 euróra, Bulgáriában pedig 2 710 euróról 16 260 euróra emelkedett.

A balti államokban az elmúlt két évtized során figyelemre méltó növekedési ütemeket tapasztaltak: Litvánia esetében a GDP egy főre jutó értéke 405%-os ugrást mutatott, míg Lettországban ez a szám 336%-ra, Észtországban pedig 305%-ra emelkedett. Ezek az adatok jól tükrözik a térség gazdasági dinamizmusát és fejlődési potenciálját.

A vásárlóerő-standard (PPS) megint más megvilágításba helyezi az új tagállamok gazdasági növekedési történeteit. Elméletileg egy PPS-sel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet megvásárolni.

Az Európai Unióban az egy főre jutó GDP-t a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján 100-ra állítják be. 2004-ben Románia és Bulgária egyaránt a legalacsonyabb értékeket mutatták, mindkét ország 35%-os indexszel zárta az évet, ami jelentősen, 65%-kal a közösségi átlag alatt helyezkedett el. Azonban két évtized múltán a helyzet drámaian megváltozott: Románia vásárlóereje több mint kétszeresére nőtt, elérve a 78-as indexet, míg Bulgária 66-ra tudta feltornázni saját értékét.

Litvániában 50-ről 88-ra, Lettországban 45-ről 71-re, Lengyelországban 52-ről 79-re, Észtországban pedig 56-ról 79-re emelkedett az index. A 100-as uniós átlag felé történő elmozdulás azt jelenti, hogy ezek az országok felzárkóznak az uniós normákhoz.

Szlovéniában a növekedés viszonylag mérsékelt ütemben zajlott, hiszen az index 87-ről 91-re emelkedett. Ezzel szemben a Cseh Köztársaságban egy dinamikusabb fejlődés figyelhető meg, ahol az érték 81-ről 91-re nőtt ugyanebben az időszakban.

Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a 2004-es bővítés nemcsak az újonnan csatlakozó tagállamok, hanem az egész Európai Unió számára is jelentős előnyöket és lenyűgöző gazdasági fejlődést hozott.

A tudományos kutatások általában megerősítik ezt a nézetet. Basile Grassi, a Bocconi Egyetem közgazdásza azt állítja, hogy az új tagállamok csatlakozása növeli a jövedelmüket anélkül, hogy a régi tagállamok gazdasági helyzete romlana. Grassi megfogalmazásában az EU bővítése inkább egy nyertes-nyertes szituációnak látszik.

Jelenleg kilenc ország van, amelyek hivatalosan EU-tagjelölti státusszal rendelkeznek. Ezek közé tartoznak a nyugat-balkáni államok: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia. Ezen kívül Ukrajna, Moldova, Grúzia és Törökország is a tagfelvételi folyamatban van. Továbbá, Koszovó is egy potenciális jelölt, amely a jövőbeni csatlakozás lehetőségét fontolóra veszi.

Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa áprilisban kifejtette, hogy a 2030-ig terjedő újabb csatlakozási ciklus "reális lehetőség", és a célegyenesben Ukrajna, Moldova, Albánia és Montenegró foglalja el a vezető helyet.

A GDP-hez mérten e gazdaságok többsége viszonylag kicsi. Az Eurostat szerint 2024-ben az EU termelése 18 billió eurót tett ki.

A csatlakozni szándékozó tíz ország összesen 1,63 billió euróval rendelkezett, amelynek jelentős része, 1,25 billió euró, Törökországból származik. Amennyiben Törökországot eltávolítjuk a számításból, a kilenc fennmaradó tagjelölt ország együttes gazdasági teljesítménye csupán 381 milliárd euróra rúg, ami még Dánia 392 milliárd eurós termelését sem éri el.

Ha Törökországot, Ukrajnát és Szerbiát figyelmen kívül hagyjuk, a maradó hét ország összesített gazdasági teljesítménye mindössze 130 milliárd euróra esik vissza, ami alatta marad a jelenlegi EU-tagállamok kétharmadának teljesítményének.