XIV. Leó megválasztása egy fontos pillanatot tükröz az egyház társadalmi felelősségvállalásában, amelynek középpontjában a szegények sorsa áll. Az egyház tanítása és hozzáállása a rászorulókhoz nem csupán vallási, hanem etikai kérdés is, amely mély hatáss
A konklávé döntése értelmében amerikai bíborost választottak pápának, aki a XIV. Leó néven fogja betölteni ezt a tisztséget. Robert Francis Prevost bíboros új fejezetet nyit az egyház történetében.
Prevost a pápaválasztás előtt nem számított a legesélyesebbek közé, így ismét rávilágított arra, hogy a konklávé mindig képes váratlan fordulatokat hozni. Korábban az elemzők konszenzusos jelöltként emlegették őt, aki képes hidat képezni a konzervatív és reformer irányzatok között az egyházon belül.
XIV. Leó megválasztása azonban sokkal mélyebb üzenetet hordoz a katolikus egyház jövőjével kapcsolatban, mint elsőre gondolnánk.
Egyrészt nyugat, másrészt dél felé. Prevost bíboros kettős állampolgársággal rendelkezik; Chicagóban látta meg a napvilágot, de hosszú húsz évet töltött Peruban, ahol honosították is.
Az, hogy egy amerikai-perui kettős állampolgárt választottak pápának, már önmagában is árulkodó jele az globális hatalmi viszonyok átalakulásának.
A katolikus egyház nem csupán egy klasszikusan amerikai jelenség. Az Egyesült Államok kulturális és politikai táját elsősorban protestáns gyökerek határozzák meg, hiszen az országot nagyrészt az európai protestánsok alapították. A katolicizmussal szembeni bizalmatlanság az amerikai politikában évszázadok óta jelen van, mögötte pedig egyfajta meggyőződés húzódik: senki sem szolgálhat két urat egyszerre. A katolikusok esetében pedig nem csupán az elnök és az Isten állt a fejük felett, hanem ott volt a pápa is, ami tovább növelte a bizalmatlanságot.
A katolikus közösség a XX. század elején jelentős mértékben megjelent az Egyesült Államokban, főként bevándorlók formájában. Az érkező írek és olaszok sok esetben előítéletekkel találkoztak az amerikai társadalom részéről. Ma már a múlt ezen árnyai elhalványultak, de érdemes észben tartani, hogy az írek és olaszok sorsa hasonló bánásmódban részesült, mint amilyennek napjainkban a muszlimok és indiai bevándorlók is szemtanúi lehetnek.
Az Egyesült Államok történetében mindössze két katolikus elnök szolgált: John F. Kennedy és Joe Biden. Ez a tény különösen figyelemre méltó, hiszen mára a katolicizmus jelentős szerepet játszik az amerikai társadalomban. Nem csupán a politikai katolicizmus szellemi támasza az Egyesült Államok, de a szükséges anyagi források jelentős része is innen érkezik. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az európai egyházak anyagi helyzete egyre nehezebb, és a Vatikán folyamatos pénzügyi kihívásokkal néz szembe. A katolikus egyházba érkező támogatások és eszmefuttatások túlnyomó többsége tehát Amerikából származik.
