Világszenzációként robbant be a hírekbe, hogy egy hatalmas, ősi szerkezetre bukkantak Magyarország földje alatt. Ez a felfedezés radikálisan átalakíthatja Európa történelmét, új fényt vetve a régió múltjára és a civilizációk fejlődésére.

A hatalmas, körülbelül 50 hektáron elterülő települést egy impozáns, többszörös sáncrendszer ölelte körül, amely védelmet nyújtott a külvilág veszélyeivel szemben. Ez a monumentális földvár nem csupán egy átlagos falu volt, hanem egy sűrűn benépesült, jól megszervezett város, ahol a kézművesek, kereskedők és harcosok mellett a politikai és vallási elit is otthonra lelt. Itt a kultúra és a kereskedelem virágzott, a közösség tagjai pedig szoros kötelékekkel kötődtek egymáshoz, létrehozva ezzel egy páratlan társadalmi szövetet.

A feltárások során előkerült bronz- és vastárgyak, finoman megmunkált kerámiák és ékszerek arról tanúskodnak, hogy a Hallstatt-kultúra népe nemcsak a hadviselésben, hanem a művészetekben és a kézművességben is rendkívül fejlett volt.

A százhalombattai leletek radikálisan átformálják az őskori Európáról kialakított elképzeléseinket. Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a Kárpát-medence ebben az időszakban csupán egyfajta "barbár periféria" volt, elmaradva a mediterrán civilizációk fényétől. Azonban a százhalombattai erődrendszer és a halomsírok gazdag leletanyaga arra világít rá, hogy itt egy önálló, kifinomult társadalmi struktúrával rendelkező civilizáció bontakozott ki, amely szoros kapcsolatban állt a görög és etruszk világokkal. Ez a felfedezés azt jelzi, hogy a Kárpát-medence nem csupán átjáróként funkcionált, hanem a vaskor hajnalán Európa egyik legjelentősebb hatalmi központja volt. A magyar föld tehát egy olyan titkot rejt, amely új fényben tűnteti fel az egész kontinens történelmét.