Várpalota városában rejtőzik Magyarország legnagyobb macskaszobra, amely igazán különleges látnivalónak számít a környéken. Ez a figyelemfelkeltő műalkotás a helyi kultúra és művészet kedvelőinek igazi gyöngyszeme, ahol a macskák iránti szeretet és a krea
Szó szerint hever, lapulva figyel, és az utcán sétálókra szegezi tekintetét, mintha bármelyik pillanatban ugrásra készülne. Az alkotás neve is ezt a dinamikát sugallja: "Játszó macska". Ez a mű már több mint négy évtizede csempész mosolyt az arra járók arcára, egy kis varázst hozva a mindennapokba.
Többször is megemlékeztünk már a Bakony varázslatos atmoszférájáról, valamint azokról a titkos és jól látható természeti csodákról, amelyek mindenképpen megérnek egy hosszabb felfedezőút során. Ehhez a kalandvágyó utazáshoz ideális kiindulópont lehet Várpalota, amely számtalan lehetőséget kínál a természet felfedezésére.
A település a Keleti-Bakony délkeleti lejtőin helyezkedik el, és szinte bármely irányba elindulva garantáltan több tucat lenyűgöző fotóval térhetünk haza. Például Csőszpusza irányába a Tési-fennsík varázslatos táján vezet az út, ahol a dimbes-dombos katonai gyakorlóteret egy impozáns kilátó is gazdagítja. Emellett érdemes lekanyarodnunk a Nagy-Magyarország Park felé is, ahol számos festői túraösvény közül választhatunk, és ne feledkezzünk meg a különleges szépségű Római-fürdőről sem, amely csupán egy karnyújtásnyira található tőlünk.
A városban a Thury-vár a legnagyobb látványosság. Korábban mi meglátogattuk a műemlék szomszédságában felépített hatalmas és különleges játszóteret is, a Zichy-kastély pedig az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont. A városnak ezen a részén, a Tési-domb egyik jellegzetessége az Erdődy Pálffy Tamás utcában látható köztéri szobor, a Játszó macska. Gyulavári Pál szobrászművész érdekes formájú mészkő alkotását 1981-ben állították.
A köznyelvben leggyakrabban Kőmacskának emlegetik, de találkozhatunk még olyan elnevezésekkel is, mint Macskakő, Kőcica vagy akár Kőcini.
Nagyon nem lövünk mellé, ha kijelentjük, ez az alkotás biztosan az ország legnagyobb macskaszobra, ugyanis bár az útról két mancs és a cica nagyméretű feje látszik, amint közelebb megyünk már az állat testét is láthatjuk és akár sétálhatunk is rajta. A macska ugyanis lapuló, fekvő pozícióban várja, hogy egy eldobott gombolyagra vesse magát. Talán innen is a név: Játszó macska.
Egy várpalotai kirándulás során, miután felfedeztük a vár csodáit vagy a múzeum izgalmas kiállításait, egy kellemes séta remek kiegészítő programnak bizonyul. Különösen, ha gyermekek is tartanak velünk, hiszen számukra egy játszótéri kaland igazi élmény lehet. Ha pedig a sorok írója több évet és néhány kilót el tudott volna veszíteni, valószínűleg boldogan csúszott volna le a macska nyakán, élvezve a szabadba való kalandozást.
Az alkotásról egyébként hat évvel ezelőtt mesélt az Indexnek a szobrászművész, aki elmondta, hogy a tér adottságai miatt nem lett volna célszerű a korban preferált művészi térplasztikát készíteni, mint például egy anyát gyermekével vagy egy dolgozó bányászt, ezért játszóplasztikát kellett csinálni a gyerekeknek.
Ezen a néven lehetőségek tárháza nyílik meg, ahol bármilyen absztrakt és szokatlan ötletet prezentálhatunk a hatalom képviselőinek.
- jegyezte meg a portálnak a szobrász, aki elmesélte, hogy az alkotásának az előképei az Andokban lévő, óriási kövekből kirakott - pontosabban a kövek félrerakásával kialakított - madár, a Nazca-vonalak, másrészt pedig a közép-amerikai olmék óriás fejszobrai.
A "Játszó macska" című mű több szempontból is úttörőnek számított a maga idejében, hiszen akkor még sehol sem találkozhattunk a ma már elterjedt, aranyos macskás tartalmakkal teli digitális platformokkal vagy a bájos köztéri szobrok népszerűségével. Az alkotás már akkor is megmutatta, hogy a művészet és a humor tökéletes harmóniában létezhet, előrevetítve a későbbi trendeket és inspirálva a jövő generációit.
A Cuha-völgyről is írtunk már több cikkben is, itt arról, hogy tengernyi élményt kínál a Bakony vadregényes kirándulóhelye, itt pedig arról, hogy milyen gyönyörűen jegesedik a Cuha-patak a Bakonyban.
