Varga Mihályra hárulhat a következő kamatcsökkentés felelőssége.

Ahogy holnap, úgy még a jövő év első hónapjaiban sem kezdi el újra vágni a kamatot a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők, akik szerint a jegybank mérsékelheti a növekedési, illetve emelheti az inflációs előrejelzését. Az első lazításra 2025 második negyedévében kerülhet sor, vagyis a kövektező lazító lépés már Varga Mihály jegybankelnökségének idejére tolódhat.

A Portfolio által megkérdezett elemzők válaszaiból az alábbi kép rajzolódik ki:

Varga Zoltán, az Equilor elemzője összegzi várakozásait: a forint jelentős gyengülése és a várható inflációs hatások megakadályozzák a kamatvágási ciklus folytatását a közeljövőben. Az MNB továbbra is prioritásként kezeli az óvatos politikát, ami a piaci konszenzus részeként értelmezhető.

Trippon Mariann véleménye szerint a fent említett tényezők mellett a jegybank novemberi kommunikációja is azt jelzi, hogy decemberben nem várható változás az irányadó kamatban. A CIB Bank vezető közgazdásza hozzátette, hogy "az újonnan beérkezett adatok és információk nem indokolják a korábbi előrejelzés módosítását." Novemberben az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, ám a maginfláció alacsonyabb szinten mozgott, mint amit a jegybank szeptemberben előrejelzett. A következő év inflációs tendenciáit illetően azonban a globális események, a gyengülő árfolyam, az év elején esedékes adóemelések és a jelentős bérdinamika felfelé irányuló kockázatokat hordoz magában.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank szakértője, szintén a forintárfolyam inflációval kapcsolatos kockázataira hívja fel a figyelmet. Jelenleg az árfolyam jelentősen, több százalékkal meghaladja az idei évre vonatkozó átlagos EURHUF értéket, és fontos megjegyezni, hogy egy 1%-os forintgyengülés körülbelül 0,2-0,3 százalékpontos inflációs növekedést idézhet elő 4-8 negyedév alatt. Ennek következtében a gyengébb forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára továbbra is lényeges szempont. Véleményünk szerint a jegybank nem lenne hajlandó elviselni a jelenlegi árfolyamnál gyengébb forintot, így a kamatcsökkentés kérdése egyelőre korai lépésnek tűnik.

Trippon figyelmeztet arra, hogy a jegybank hamarosan közzéteszi a friss inflációs jelentést, amely negyedévente jelenik meg. A jelentés várhatóan számos alapvető előrejelzést módosít. Az idei év inflációs előrejelzése valószínűleg stabil marad, 3,7%-os értéken, ám a következő évre vonatkozó előrejelzési tartomány (2,7-3,6%) felülvizsgálatra szorul, és valószínűleg felfelé fogják korrigálni. A GDP előrejelzése viszont kedvezőtlen irányú módosítást valószínűsít: a legfrissebb adatok tükrében a 2024-re vonatkozó szeptemberi becslés már nem tűnik reálisnak (1,0-1,8%), és a 2025-ös prognózis is némileg túlzottan derűlátónak látszik (2,7-3,7%).

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szintén hasonló képet fest a jövőbeli előrejelzésekkel kapcsolatban. Szerinte a jegybank jelentősen módosíthatja a 2023-ra és 2024-re vonatkozó növekedési kilátásait. Elképzelhető, hogy a következő évre vonatkozó előrejelzési sávot szélesebbre nyitja, ezzel jelezve a fokozódó bizonytalanságot. Az idei év inflációs előrejelzése esetében viszont a sáv szűkítése valószínű, ám még izgalmasabb kérdés, hogy a következő két év inflációs trendje hogyan alakul. Hosszú távon ugyanis a gyengébb gazdasági növekedésből eredő, lanyhuló kereslet által generált inflációs nyomás, valamint a kínálati oldalról érkező sokkok következtében fellépő erősödő inflációs kockázatok feszülnek egymásnak az előrejelzésekben. A legfrissebb piaci prognózisok tükrében úgy tűnik, hogy a kínálati sokkok hatása lehet dominálóbb, és az MNB, ha csekély mértékben is, de valószínűleg felfelé módosítja a 2025-ös inflációs előrejelzési sávját.

Becsey Zsolt, az Unicredit közgazdásza három kulcsfontosságú tényezőt emel ki, amelyek csökkenthetik a kamatcsökkentés lehetőségeit. Először is, a Fed várható kamatpályája továbbra is magas szinten mozog, és ha Donald Trump nyilatkozatai inflációs nyomást generálnak, az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterét is tovább korlátozhatja. Másodszor, a régiós jegybankok szigorúbb monetáris politikát követhetnek, ami indokolttá teszi a magyar reálkamat tartós előnyének fenntartását. Végül, az inflációs trendek és a nemzetközi kockázatok megítélése jelenleg még nem elég meggyőző ahhoz, hogy a jegybank jelentős piaci turbulencia nélkül tudjon lazítani a politikáján – mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy ha a januári árképzések mérsékeltek lesznek, az kedvező irányba befolyásolhatja a piaci percepciókat.

Megkérdeztük az elemzők véleményét arról, hogy mikor és milyen irányba várják az első kamatváltoztatást a jegybank részéről. Egyöntetűen azt állapították meg, hogy a jegybank nem kényszerül kamatemelésre, mivel a pénzügyi stabilitás szempontjából ez nem indokolt. Ez a megállapítás egyértelműen nyugodtabb légkört teremt, mint néhány héttel ezelőtt, amikor a forint drámai gyengülése kapcsán sokan mérlegelték a kamatemelés lehetőségét.

Ha eddig nem emelt kamatot a jegybank, akkor változatlan piaci körülmények esetén a továbbiakban sem fogja, hiszen most eljutottunk egy stabilabb pontig, a volatilitás jelentősen csökkent - mondja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makroelemzője. A hitelminősítők elmúlt hetekben bekövetkezett döntései összességében érdemben nem változtattak a kockázati megítélésen. Szigorításra tehát akkor lehet szükség, ha ismét erőteljes forintgyengülés következik be, ha ismét egy nagyon volatilis piaci időszak következik be. Ebből a szempontból fontos lehet a hazánknak járó uniós források sorsa: sikerül-e elkerülni a forrásvesztést, sikerül-e megszerezni a forrásokat. Itt egy pozitív végkifejlet egyébként segíthetne a monetáris politika lazításában, de természetesen más tényezők is befolyásolhatják a kockázati megítélést, mint a költségvetés helyzete vagy éppen különböző nemzetközi események - véli Regős.

Bár a kamatemelés már nem szerepel a napirenden, az első kamatcsökkentésre még hónapokig várnunk kell. Az ezzel kapcsolatos előrejelzések meglehetősen változatosak, de általánosságban elmondható, hogy a legvalószínűbb időpont a második negyedév környékén várható. Ez azt jelenti, hogy a következő lazító döntést már az új jegybankelnök, Varga Mihály irányítása alatt hozhatja meg a Magyar Nemzeti Bank.

Ez a fokozott óvatosság viszont nem várhatóan segíti a forint stabilitását. Az előrejelzések konszenzusa alapján az euró árfolyama a következő évben 403 és 420 forint között ingadozhat. Ez nem számít drámai gyengülésnek, de annyit mindenképpen jelent, hogy a jelenlegi szintnél erősebb árfolyamra nem számíthatunk a piaci várakozások tükrében.