Létezik egy szektor, amely a nehézségekkel küzdő magyar gazdaság ellenére is képes volt fejlődni.
A vártnál jobban zárta az első negyedévet az építőipar. Márciusban a termelés volumene 0,7%-kal meghaladta az előző havi szintet, így az évet növekedéssel tudta kezdeni az ágazat. Kirobbanó lendületről azért szó sincs.
Az építőipar az év első három hónapjában viszonylag stabil teljesítményt nyújtott, ami elegendő volt ahhoz, hogy a termelési adatok felülmúlják a tavalyi év utolsó negyedévének eredményeit. Emlékezzünk, hogy a tavalyi őszi kibocsátás rendkívül gyenge volt, így a szektor számára ez a negyedév mélypontot jelentett. Most, ebből a mélységből sikerült felfelé kapaszkodni. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az egy évvel korábbihoz képest az első negyedéves termelés még mindig 5,7%-kal elmarad.
Az első negyedév erősebb termelési szintje egyúttal azt is magával hozza, hogy...
Az építőipar nem volt hozzájárulója a GDP csökkenésének.
Ahogyan azt már tudjuk, az év első három hónapjának gazdasági produkciója meglepő módon elmaradt a tavalyi év végi szinttől. Jelenleg azonban a részletes adatok hiányában csak spekulálni tudunk a lehetséges okokról. Úgy tűnik, hogy az építőipar, amely viszonylag kis súlyt képvisel, nem tudott érdemi hozzájárulást nyújtani a negyedéves GDP-indexhez, így a csökkenés mögött valószínűleg inkább az ipari szektor visszaesése, valamint a szolgáltatási szektor vártnál gyengébb teljesítménye áll.
Az építőipar jövőbeli kilátásai, sajnos, nem éppen rózsásak. Noha a termelési szint túllépett a tavalyi őszi mélyponton, az ágazat történeti összevetésben továbbra is viszonylag visszafogottan tevékenykedik. Az állami megrendelések, miután a költségvetés vad költekezései után megtorpantak, jelentősen csökkentek, míg az uniós finanszírozások áramlása is lassan, inkább csordogál, mintsem dinamikusan fejlődik. A lakóingatlanok és az irodapiac jelenleg a ciklikus mélypont közelében mozog, ami tovább nehezíti a helyzetet. A nagyvállalati beruházások esetén pedig a gyenge exportkilátások és a gazdasági környezet általános bizonytalansága gátolja a növekedést.
A keresleti oldal jelenlegi helyzete nem tűnik túl erősnek. Márciusban az új szerződések száma 27,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az épületek építésére kötött megállapodások volumene - a tavalyi magas bázis tükrében - 41,3%-kal esett vissza, míg az egyéb építményekhez kapcsolódó szerződések esetében 10,4%-os növekedés figyelhető meg.
Ehhez képest viszonylag kedvező hírnek tekinthető, hogy az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene, ha csak minimálisan is, de (3,8%-kal) meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 14,7%-kal csökkent, míg az egyéb építményekre vonatkozó szerződések esetében 20,7%-os növekedés figyelhető meg a 2024. márciusi adatokhoz képest.
