Valóban képesek az agrár-környezetvédelmi programok fokozni az öko-hatékonyságot?
Az öko-hatékonyság azt jelenti, hogy gazdasági értéket teremtünk, miközben minimalizáljuk a környezeti károkat. A mezőgazdaság kontextusában ez azt jelenti, hogy élelmiszert termelünk kevesebb növényvédőszer, műtrágya és energia felhasználásával, miközben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását és más szennyező anyagokat. Ez a koncepció az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének fényében egyre nagyobb figyelmet kapott, mint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok értékelésének eszköze.
Az agrár-környezetvédelmi programok bevezetése az 1990-es években történt az EU Közös Agrárpolitikájának keretein belül, céljuk pedig az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok környezeti következményeinek kezelése volt. A gazdák anyagi támogatásban részesülnek, amennyiben fenntarthatóbb gazdálkodási módszereket alkalmaznak. Ennek eredményeként az AKG fő célkitűzései közé tartozik a talajromlás, a vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenésének mérséklése, így hozzájárulva a környezet védelméhez és megőrzéséhez.
Bár az AKG (Agro-ökológiai Középpont) előnyeit széles körben elismerik a környezeti szempontok alapján, a kutatások eddig meglehetősen hiányosak voltak az öko-hatékonyságra gyakorolt hatásaik terén. Jelen tanulmányunk célja, hogy kitöltsük ezt az űrt, és részletesen megvizsgáljuk, hogy az AKG programban való részvétel hogyan befolyásolja a magyar szántóföldi gazdálkodók öko-hatékonyságát.
Hat éven át, 2015 és 2020 között, alaposan megvizsgáltuk az adatokat, hogy összehasonlítsuk az AKG programban részt vevő gazdaságok öko-hatékonyságát a nem részt vevőkkel. Az elemzés eredményei figyelemre méltók voltak: nem találtunk lényeges eltérést az öko-hatékonyság terén a két csoport között.
Ez a megállapítás kétségbe vonja azt a nézetet, miszerint az AKG programban való részvétel egyenesen ökológiai szempontból hatékonyabb gazdálkodási gyakorlatokhoz vezetne.
Bár az AKG ösztönözheti a fenntartható gyakorlatokat, például a növényvédőszer-használat csökkentését, ezek az intézkedések nem feltétlenül járnak magasabb öko-hatékonysággal. Sőt, a nem részt vevő gazdaságok gyakran ugyanolyan jól vagy még jobban teljesítettek öko-hatékonyság szempontjából.
Számos tényező állhat a háttérben, ami magyarázza, hogy az AKG (Agroökológiai Gazdálkodás) keretein belüli részvétel miért nem hozott jelentős javulást az öko-hatékonyság terén. Az egyik elképzelés szerint sok olyan gazdálkodó csatlakozik az AKG-hoz, akik már korábban is fenntartható módszereket alkalmaztak. Számukra az AKG csupán egyfajta pénzügyi támogatást jelent, anélkül, hogy valódi előrelépést biztosítana az öko-hatékonyság növelésében.
Továbbá, az AKG intézkedései gyakran általánosítottak, nem pedig helyi környezeti és mezőgazdasági feltételekhez igazítottak. Ami az egyik területen működik, máshol lehet, hogy nem hatékony, ami a helyspecifikus programok szükségességét jelzi.
Tanulmányunk megállapításai kulcsfontosságú kérdéseket hoznak felszínre az agrár-környezetvédelmi politikák jövőjével összefüggésben. Amennyiben az AKG nem képes a várt mértékben fokozni az öko-hatékonyságot, a döntéshozóknak elengedhetetlenül át kell értékelniük e programok tervezési és végrehajtási folyamatait.
Egy lehetséges megoldás lehetne olyan célzott AKG programok kidolgozása, amelyek a legnagyobb öko-hatékonysági potenciállal bíró gazdaságokra fókuszálnak. A támogatások és ösztönzők gazdaság-specifikus jellemzők – mint például a méret, a földrajzi elhelyezkedés és a jelenlegi környezeti hatások – figyelembevételével történő tervezése révén a döntéshozók jelentősen növelhetik az AKG programok általános hatékonyságát.
Ezen túlmenően hangsúlyozzuk az adatgyűjtés fejlesztésének elengedhetetlenségét. Noha az öko-hatékonyság kiemelkedő mutató, csupán a komplex helyzet egy szeletét tükrözi. Az AKG környezeti hatásának alapos megértéséhez elengedhetetlen, hogy részletesebb információkkal rendelkezzünk a talajminőség, a biodiverzitás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának vonatkozásában.
Az agrár-környezetvédelmi programok kiemelkedő szerepet töltenek be az Európai Unió fenntartható mezőgazdaságra irányuló törekvéseiben. Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy ezek hatása az öko-hatékonyság szempontjából nem mindig kielégítő. Ahogy a döntéshozók a jövő kihívásaival szembesülnek, alapvető fontosságú olyan AKG-k (agrár-környezetvédelmi intézkedések) kialakítása, amelyek nem csupán a környezetbarát gyakorlatokat népszerűsítik, hanem valósan hozzájárulnak az öko-hatékonyság növeléséhez is. Ez elengedhetetlen az EU ambiciózus fenntarthatósági céljainak eléréséhez, beleértve a Zöld Megállapodást és a Termőföldtől az Asztalig stratégiát.
Baráth, L., Bakucs, Z., Benedek, Z., Fertő, I., Nagy, Z., Vígh, E., Debrenti, E., & Fogarasi, J. (2024). Does participation in agri-environmental schemes increase eco-efficiency?. Science of the Total Environment, 906, 167518.
A cikkben megfogalmazott gondolatok a szerzők egyéni nézőpontját tükrözik, és nem feltétlenül képviselik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját.
