Valóban, vajon a magyar kormány Kárpátalja visszaszerzésére törekszik?
Az ultimátumok egymásra licitálása után nőtt a valószínűsége, hogy egy időre lelassuljanak a harci cselekmények Ukrajnában. Miközben a nemzetközi közösség a potenciális tűzszüneti megállapodásokra összpontosít, Orbán Viktor és kormánya egy meglepő kabátlopási botrány középpontjába került.
Orbán Viktor, aki mindig is az azonnali béke, leginkább az ukrán kapituláció mellett érvelt, most magára maradt. Az új európai misszióban nem kapott szerepet, és már egy ideje nem látogatják Moszkvában, Washingtonban, sőt, még a Vatikánban sem, ahol eddig közvetítőként próbált tetszelegni. Eközben komoly rivalizálás zajlik az európai hatalmak által támogatott ukránok és a Kijevet határozottan támogató EU-tagállamok ultimátumával szembesülő oroszok között. Donald Trump pedig egyre frusztráltabb. A korábban "egy nap alatt" békét ígérő amerikai elnök számára világos, hogy a fegyvernyugvás felé nem történt érdemi előrelépés, és már sejti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ebben jelentős szerepe van. Ráadásul úgy tűnik, hogy az új pápa, XIV. Leo is jobban érdekli a háború kirobbanásáért felelős fél meghatározása, mint elődjét.
A legnagyobb változás azonban a Fehér Házban történt. Trumpról - legalábbis az utóbbi napok eseményeit figyelve - az derült ki, hogy nem Ukrajna kapitulációját akarja, hanem a béke vagy legalábbis egy tartós tűzszünet megteremtését. "Az amerikai elnök nem politikát, hanem eszközt váltott. Ukrajnában ugyanis már elérte azt, amit akart: Kijev beleegyezett a harmincnapos tűzszünetbe, kész a közvetlen tárgyalásokra, és aláírta az USA-val a Trump által követelt ásványianyag-megállapodást. Most Oroszország következik, az elnök az eddigi diplomáciai lépések helyett nyomást gyakorol Vlagyimir Putyinra" - mondja a HVG-nek az éppen Kijevben tartózkodó Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő.
Jarábik véleménye szerint Washingtonnál jelenleg kevesebb eszköz áll rendelkezésre Moszkva kényszerítésére, mint amennyi szükséges lenne Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „meggyőzéséhez”. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy Oroszország is nyitottabb a kompromisszumokra, mint korábban. Az orosz kőolaj exportja csökkenő tendenciát mutat, és egyértelművé vált, hogy bár a csatatereken az orosz hadsereg továbbra is dominál, az ukrán erők nem állnak összeomlás előtt a közeljövőben. Putyinék számára kulcsfontosságú, hogy a orosz-amerikai kapcsolatok ismét javuljanak. Céljaik között szerepel, hogy a háború folytatása mellett Trumpot se idegenítsék el, ami különös diplomáciai kihívást jelent – fogalmaz Jarábik.
Moszkvai forrásai szerint az orosz elnök el akarta fogadni az egy hónapos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, csak azért döntött másként, mert a Kijevben tartózkodó német, brit, lengyel kormányfő és francia elnök ezt ultimátumban követelte. A szakértő arra számít, hogy béke ugyan nem lesz, de csökkenni fog a harcok intenzitása. Az utóbbi napok eseményei is arra utalnak, hogy Putyin taktikázik.
