Ursula von der Leyen ott csaphat Trumpra, ahol a legnagyobb sebet ejtheti.
Donald Trump figyelmeztette az Európai Uniót, hogy amennyiben Brüsszel nem állítja le az amerikai technológiai cégekkel szembeni szigorú szabályozásokat, akkor 10 százalékos vámot vezet be az uniós importtermékekre. Az Európai Bizottság erre reagálva ellenintézkedéseket tervez az amerikai szolgáltatók ellen, miközben az uniós vezetők gyors és hatékony válasz lehetőségeit mérlegelik.
Donald Trump azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 10 százalékos vámot vet ki az unióból érkező importra, amennyiben Brüsszel nem hagy fel az amerikai technológiai cégekkel szembeni szabályozási lépéseivel. A volt amerikai elnök azzal indokolta tervét, hogy az EU jelentős áruforgalmi többletet halmozott fel az Egyesült Államokkal szemben. Bár Trump nem közölt konkrét időpontot vagy részleteket a vámok bevezetéséről, fenyegetése komoly aggodalmat váltott ki az európai vezetők körében.
Az Európai Bizottság mérlegeli az úgynevezett "anti-koerciós eszköz" (ACI) alkalmazását, válaszul a felmerült kihívásokra.
Egy olyan mechanizmus kialakítása, amely lehetővé tenné az unió számára, hogy szankciókat alkalmazzon az amerikai szolgáltatóiparral szemben.
Az ACI-t eredetileg Trump első elnöki ciklusa alatt alakították ki, hogy hatékony elrettentő eszközként működjön a Kínából, az Egyesült Államokból és más országokból származó gazdasági nyomásgyakorlás ellen. Az uniós tisztviselők véleménye szerint az amerikai technológiai cégek, különösen a nagy internetes és streaming szolgáltatók, kiemelten érintettek lehetnek a várható ellenintézkedésekben - számolt be a Financial Times.
Miután Donald Trump második ciklusára Elon Musk milliárdost is maga mellé állította, az elnök a nagyobb technológiai vállalatokat egyre inkább magasztalja, ezzel új dimenziót adva a politikai diskurzusnak.
Az eljárás az Európai Bizottság hatáskörében kezdődhet, melynek első lépése a kifogásolt intézkedés kényszerítő jellegének alapos vizsgálata. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a helyzet valóban kényszerítésnek minősül, akkor diplomáciai eszközökkel törekszik a probléma megoldására. Amennyiben ezek az erőfeszítések nem hoznak eredményt, a Bizottság gazdasági és kereskedelmi ellenintézkedések bevezetését javasolhatja, például vámok vagy importkorlátozások formájában. Azonban a végleges ellenintézkedések elfogadásához az EU Tanácsának minősített többséggel kell jóváhagynia azokat, így a tagállamok egyetértése elengedhetetlen a szankciók életbe lépéséhez.
Az uniós kereskedelmi biztos, Maroš Šefčovič kedden Varsóban találkozott az EU tagállamainak kereskedelmi minisztereivel, hogy megvitassák a helyzetet. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon a legtöbb ország támogatta a határozott fellépést, ha Trump valóban életbe lépteti a fenyegetett vámokat. Šefčovič hangsúlyozta, hogy Brüsszel a tárgyalásokat részesítené előnyben, de világossá tette:
Ha megtámadnak minket, határozottan fogunk reagálni.
Az EU válaszlépései között szerepelhet az amerikai pénzügyi szolgáltatások piacának korlátozása, valamint az amerikai szellemi tulajdon védelmét érintő intézkedések felülvizsgálata Európában. Ugyanakkor néhány tagállam a körültekintőbb megoldások mellett érvel, figyelembe véve az európai gazdaság jelenlegi gyenge növekedési ütemét.
Egy uniós diplomata hangsúlyozta, hogy Brüsszel nem kíván kereskedelmi háborút kirobbantani, viszont ha a helyzet megkívánja, azonnali lépésekre lesz szükség.
A vita mögött az a tény húzódik meg, hogy Trump már korábban is hasonló taktikákat alkalmazott: 2018-ban például 25%-os vámmal sújtotta az európai acél- és alumíniumimportot, amire az EU három hónapon belül reagált saját ellenintézkedéseivel.
Franciaország kereskedelmi minisztere, Laurent Saint-Martin szerint az unió most gyorsabb fellépésre kényszerülhet.
A Trump által megfogalmazott fenyegetések és az Európai Unió reakciójának időzítése kulcsfontosságú tényező lehet a transzatlanti gazdasági kapcsolatok jövőbeli alakulása szempontjából.
