Bár a költségvetésben szerepelnek, a kórházak mégsem jutottak hozzá a tervezett plusz forrásokhoz.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt arról, hogy ugyan kormányzati ígéretet kaptak a kórházak adósságrendezésére, valamint havi 12,5 milliárd forint plusz forrásra, azonban erről továbbra sem született jogszabály, így az adósságspirál tovább gyűrűzhet. Emellett csökkent a gyógyászati segédeszközökre szánt állami támogatás is.
Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár, 2024 novemberében a Portfoliónak nyilatkozva bejelentette, hogy januártól havonta 12,5 milliárd forint többletforrás áll majd rendelkezésre a kórházak számára. Azonban a kórházaknak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, amelyek között szerepel a megfelelő adósságszint fenntartása. Amennyiben ezt a szintet túllépik, a vezetőség bérében várhatóan következményekkel kell szembenézniük – számolt be az Economx.
A téma kapcsán megszólalt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki hangsúlyozta, hogy a szektoron belül különféle információk keringenek a 12,5 milliárd forintnyi plusz forrással kapcsolatban. Egyesek azt állítják, hogy a döntés még nem született meg, miközben a kormány már a 2025-ös költségvetés tervezésénél figyelembe vette az évente várható 150 milliárd forintnyi többletet.
2024 végén az egyik kormányülésen már döntöttek az összegről, viszont jogszabályt még nem hoztak róla. Rásky László úgy értesült, hogy a plusz forrásról szóló rendeletet csak 2025 első felében adhatják ki. Azonban a főtitkár ezt elborzasztónak nevezte, ugyanis a kórházak adóssága havonta 15 milliárd forinttal növekszik. Úgy fogalmazott, ha csak júniusra születik meg a jogszabály, addigra az intézmények újabb 75-80 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt.
A 150 milliárd forintos kiegészítő forrás elosztásában három alapvető tétel kap prioritást:
Rásky László hangsúlyozta, hogy a bemutatott adatok 2024-re vonatkoznak, így a 2025-ös inflációs mértékek még nem kerülhettek figyelembe vételre az egészségügyi vezetés részéről. Amennyiben a jogszabály év közben lép életbe, annak hatálya visszamenőlegesen nem érvényesül. A főtitkár megjegyezte, hogy ez a helyzet igazságtalanná teheti a kórházak adósságainak rendezését, függetlenül attól, hogy a kormány elkötelezett a konszolidáció iránt.
Január végén a kórházak adóssága 86,4 milliárd, az egyetemi klinikákkal együtt elérte a 123,9 milliárd forintot a Magyar Államkincstár adatai alapján. Az egyetemi klinikákon 2025-ben 37, milliárd forint adósság halmozódott fel, melyek a következőképpen oszlanak el:
Rásky László arról is beszélt, hogy a szakszövetség szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő megnehezítette a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást. 2024-ben a NEAK főigazgatója úgy döntött, nincs szükség további megtakarításokra, ennek ellenére az ártámogatási főosztályvezetője 15 százalékos kötelezettségre utalt.
A 2025-ös költségvetés jelentős, több mint hatmilliárd forintos csökkentést irányzott elő a gyógyászati segédeszközök támogatásában.
Veszélyes, amit a NEAK csinál, a jelenlegi kommunikációjuk szerint a magyar betegnek jó lesz a húszéves technológia is
Rásky László kifejtette, hogy ez a csökkentés olyan következményekkel járhat, amelyek miatt a támogatottak számára nem lesznek hozzáférhetők az innovatív eszközök. Ennek következtében a betegek kénytelenek lehetnek magasabb áron beszerezni ezeket a szükséges termékeket.
