Tudták, hogy gondok vannak a szívével, de halála mégis mindenkit megdöbbentett: 57 éves korában távozott el a méltán elismert magyar színész.

Megtört a szív! Most érkezett a fájdalmas üzenet Bruce Willis feleségétől.

A magyar színháztörténet egyik legmeghatározóbb és legszívszorítóbb pillanataként vonult be 1964. június 28-a a köztudatba. Azon az emlékezetes estén a régi Nemzeti Színház színpadán, a Lear király előadásának zárásaként, Gelley Kornél szavai hirdették egy korszak végső búcsúját. Alban herceg szerepében hangzottak el ezek az utolsó, fájdalmas szavak: "Nehéz idő sújt: itt engedni kell. S azt mondanunk, mi fáj, nem azt, mi illik. A legkorosabb, legtöbbet szenvedett. Mi ifjabbak, kik nyomdokába lépünk, ily sok csapást, s ily nagy kort meg nem érünk..." A tapsvihar, amely a színpadot elárasztotta, csak részben tudta leplezni a művészek és a nézők szívében tomboló fájdalmat - egy korszak végleg eltűnt a múlt ködébe.

Gelley Kornél 1932-ben látta meg a napvilágot Budapest szívében. Fiatal korától fogva vonzódott a színművészet világához, ám szülei, különösen édesapja, ellenezték ezt a hivatást, ami számos konfliktust szült közöttük. A fiatal tehetség azonban eltökélten harcolt álmaiért, és végül sikerült bejutnia a Színművészeti Főiskolára, ahol Major Tamás irányítása alatt formálhatta tudását. Később a szolnoki színpadon tűnt fel, ahol tehetségét felfedezték, és elindult a pályája.

A 202 centiméteres magasságú színész impozáns megjelenése és mély, rezgő hangja sokakat könnyen félrevezetett. Első pillantásra zárkózottnak tűnhetett, ám a valóságban egy szellemes, alázatos és jószívű egyéniség rejtőzött mögötte.

A Magyar Rádió stúdiójában készült el a Dumas "Három testőr" című regényéből inspirált rádiójáték felvétele, melyben Gelley Kornél és Sztankay István színművészek varázsolják el a hallgatóságot. / Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán által készített felvétel.

Bár tehetsége megkérdőjelezhetetlen volt, pályafutása során mindössze két főszerepet játszott el: Vészi Endre "Don Quijote utolsó kalandja" című művében, valamint Ladislav Smocek "Dr. Burke különös délutánja" című darabjában. A színpadon, a filmvásznon és a televízióban leginkább epizódszerepekben tűnt fel, de ezek a kisebb szerepek is maradandó nyomot hagytak a közönség emlékezetében. Olyan emlékezetes alkotásokban szerepelt, mint a "Tizedes meg a többiek", az "Egy szerelem három éjszakája" és a "Linda" című sorozat, amelyek révén sokan megismerték és megszerették.

Húsz egy feletti esztendőn át a Nemzeti Színház társulatának elismert tagja volt, mielőtt 1982-ben a Katona József Színház alapító tagjaként kezdett új fejezetet a pályafutásában. A közönség lelkesedése nem véletlen: mimikája és egyedi színészi megformálása mindig magával ragadta a nézőket. Hangját is sokan ismerik, hiszen gyakran hallhattuk szinkronizálás közben, például mint Donald Sutherland magyar hangját, ami tovább növelte népszerűségét.

Gelley Kornél, aki szívproblémái ellenére rendíthetetlenül folytatta munkáját, 1989. március 19-én, 57 éves korában távozott az élők sorából. Halála mélyen megrázta a színházi közösséget, hiszen érdemes művészként és Jászai Mari-díjas színészként búcsúztak tőle, akinek tehetsége és elkötelezettsége maradandó nyomot hagyott a hazai kultúrában. Pihenőhelye a Fiumei úti sírkertben található, amely sajnos hosszú ideig nem kapott megfelelő figyelmet és gondoskodást.

Gelley Kornél olyan művész volt, aki minden szerepében képes volt életet lehelni a karakterekbe. A régi Nemzeti Színház utolsó szavai, amelyek az ő tolmácsolásában hangzottak el, örökké a magyar kultúrtörténet részei maradnak.