Ismered a maltodextrint? Ha még nem, itt az ideje, hogy felfedezd ennek az izgalmas összetevőnek a világát!

Ha rendszeresen ellenőrzöd a feldolgozott vagy csomagolt élelmiszerek összetevőit, lehet, hogy találkozták már közöttük a maltodextrinnel. De vajon pontosan mi ez és mennyire kockázatos a fogyasztása?

Az élelmiszergyártók sokféle élelmiszerhez hozzáadják a maltodextrint, mint például az étrend-kiegészítők, joghurtok, energiaszeletek, chipsek, szószok, fűszerkeverékek, gabonapelyhek, mesterséges édesítőszerek, sütemények, rágcsálnivalók, sörök, üdítők.

A maltodextrin egyfajta szénhidrát, de intenzív feldolgozáson megy keresztül. Rizsből, kukoricából, búzából vagy burgonyakeményítőből készül. Először megfőzik, majd savakat vagy enzimeket adnak hozzá, melyek tovább bontják. A végtermék egy vízben oldódó, semleges ízű, fehér por. A port adalékanyagként használják a fenti élelmiszerekben, hogy helyettesítse a cukrot, és javítsa azok állagát, eltarthatóságát és ízét.

A maltodextrin kiváló gyors energiaforrás, amelynek egy grammja négy kalóriát tartalmaz, ugyanolyan mértékben, mint az asztali cukor vagy szacharóz. A szervezet rendkívül gyorsan feldolgozza ezt a port, így az izmok számára azonnali "üzemanyagot" biztosít. Ennek köszönhető, hogy számos energiaital és sportital alapanyagaként népszerű. Intenzív edzések után különösen hasznos lehet, mivel segít a vércukorszint gyors helyreállításában.

A maltodextrin egyik különleges típusa, a Fibersol-2, kimagaslóan hatékonyan gátolja az emberi vastagbélben kialakuló daganatos sejtek szaporodását. E mögött valószínűleg az áll, hogy serkenti a bélflóra erjedési folyamatait, ezáltal hozzájárulva az emésztés javulásához.

Ha rendszeresen olyan élelmiszereket választasz, amelyek magas maltodextrin-tartalommal bírnak, az étrended valószínűleg nem fogja elérni a kívánt minőséget. Ezzel a megoldással könnyen túlzott cukorbevitelt érhetsz el, miközben a rostok mennyisége elégtelenné válik. Ez a táplálkozási minta pedig növelheti a 2-es típusú cukorbetegség, a súlygyarapodás és a magas koleszterinszint kialakulásának kockázatát. Érdemes tehát tudatosabban választani az ételeinket!

A maltodextrin glikémiás indexe (GI) magasabb, mint az asztali cukoré, ami azt jelenti, hogy a benne gazdag ételek elfogyasztása után a vércukorszinted jelentősen megemelkedhet. Ez a hirtelen vércukorszint-emelkedés különösen veszélyes lehet azok számára, akik inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel küzdenek, mivel súlyos következményekkel járhat az egészségükre nézve.

A maltodextrin befolyásolhatja a bélbaktériumok egyensúlyát is. Korai stádiumban lévő kutatások arra utalnak, hogy a maltodextrin csökkentheti a jó baktériumok számát és növelheti a káros baktériumokét. Ez károsíthatja a bélrendszert és növelheti a gyulladásos bélbetegségek kockázatát. A por fokozhatja a szalmonella baktériumok túlélését is. Ez gasztroenteritiszt és más gyulladásos állapotokat okozhat.

Ha nagyobb mennyiségben fogyasztod a maltodextrint, akkor számolnod kell gyomor-bélrendszeri problémák lehetőségével. Ezek közé tartozhatnak a puffadás, a bélgázok felhalmozódása és akár a hasmenés is. Kutatások alapján allergiás reakciókat is kiválthat, mint például görcsök vagy bőrirritáció. A por előállítása során minden fehérjét eltávolítanak, így a glutént is, de nyomokban mégis előfordulhat benne. Ez különösen kockázatos lehet számodra, ha gluténérzékenységgel vagy cöliákiával élsz.

A maltodextrin egy egyszerű szénhidrát, amely nem nyújt tápanyagokat a szervezet számára. Ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk, könnyen súlygyarapodást okozhat.

Bár a szakértők általában biztonságosnak tartják a maltodextrint, a fentiek alapján érdemes figyelembe venni, hogy a fogyasztása bizonyos kockázatokkal is járhat. Ha cukorbeteg vagy cöliákiás vagy, illetve ha az emésztőrendszered érzékeny, érdemes inkább egészségesebb alternatívákat választanod, mint például a pektin, a datolya vagy a méz!