Tippeljük meg, ki lehet a felelős a magyar ipar leépüléséért Nagy Márton véleménye szerint!
Brüsszel, Ukrajna, Németország – mindezek a fogalmak különböző kihívásokat és lehetőségeket rejtenek magukban. De vajon nem a hazai gazdasági döntések, a magyar kormány politikai lépései állnak-e a középpontban? Érdemes elgondolkodni, hogy milyen hatással vannak ezek a tényezők a mindennapi életünkre és a jövőnkre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében részletesen kifejtette a magyar ipar éves alapon tapasztalható újabb visszaesésének okait. Szerintük a teljesítmény csökkenését "továbbra is kedvezőtlen külső tényezők befolyásolják". Külpiacaink gyenge teljesítménye, különösképpen Németország hosszan elhúzódó válsága, jelentős mértékben korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaság működését, ami közvetlenül hatással van az ipari szektor teljesítményére is – áll a közleményben.
Ahogy pedig a múlt heti borzasztó GDP-adat után tették, ismét belerúgtak az EU-ba: "az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, miközben az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja".
A negatív tényezők ellenére a kormány azt várja, a 100 helyett már 150 új gyár névre hallgató program fogja elhozni a Kánaánt. És ahogy Szijjártó Péter is dicsekedett múlt héten, a lassan elkészülő új gyárak, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP vagy az EcoPro gyártókapacitásainak bővítése új lendületet hozhatnak a magyar gazdaságba.
A német külkereskedelmi mérleg és az ipari termelés március hónapban a várakozásoknál kedvezőbb eredményeket mutatott. Az ipar teljesítménye a prognosztizált 0,9 százalékos növekedés helyett a szezonális és naptári kiigazítások figyelembevételével 3 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva, amikor 1,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Ezen kívül a német áruexport 11 hónapja nem látott csúcsra emelkedett, míg az import három havi mélypontra csökkent.
