Teljes átalakulás előtt áll a Nagykörút: az autósok helyett a fáké és a zöldterületeké lesz a középpont!

A BKK egy izgalmas és jelentős lépésre készül a Nagykörúton: egy új, védett kerékpársávot alakítanak ki, amely mellett megújulnak a fák és egy multifunkcionális szegélyzóna is létrejön. A Nyugati tér és a Boráros tér közötti szakaszon, ahol a fák 40%-a már rossz állapotban van, egy teljes körű átalakítás vár ránk. Ez a projekt a főváros belvárosi népességmegtartó stratégiájának szerves része, amelynek tervezése októberben kezdődik, és a megvalósítására 2028-2029 között kerülhet sor. Az új közterület nemcsak a kerékpáros közlekedést segíti elő, hanem a városi zöldterületek revitalizálásával a helyi közösségek életminőségét is javítja.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy merész és innovatív városfejlesztési projekt megvalósítására készül: a Nagykörút teljes revitalizálására. A múlt héten megrendezett háttérbeszélgetés keretében Bodor Ádám, a mobilitási vezérigazgató-helyettes, valamint Balogh Samu, a Nagykörút-program vezetője ismertették a BKK szakembereivel azokat a diszpozíciós vizsgálatokat, amelyek megalapozzák a részletes tervezési folyamatot. Ez a projekt nem csupán mérete, hanem összetettsége miatt is páratlan a magyar közterületek fejlesztésének történetében.

Ez egy olyan alkotás lesz, amely új utakat nyit a művészet világában.

Bodor Ádám megjegyezte, hogy Budapesten most először tapasztalható, hogy egy jelentős közterület-fejlesztési projekt esetében a tervező kiválasztása előtt ilyen alaposan kidolgozzák a koncepciót. Ezzel szakítanak a hagyományos gyakorlattal, ahol a megbízó csak a tervező érkezését követően kezdi el mérlegelni a műszaki részleteket. Itt viszont már a tervezés előtti fázisban összegyűjtötték a szükséges szakmai ismereteket és elképzeléseket, ezzel elősegítve a projekt gördülékenyebb megvalósítását.

Célunk az volt, hogy proaktívan lépjünk, ezért kollégáinkkal és a társcégekkel közösen gyűjtöttük össze mindazt a tudást és víziót, ami a Nagykörúttal kapcsolatos. Ezzel szeretnénk elkerülni, hogy a tervezési fázisban kelljen kapkodva ötleteket gyűjteni és döntéseket hozni.

- fejtette ki a vezérigazgató-helyettes.

A Nagykörút-projekt a főváros belvárosának élhetőségét fokozó átfogó stratégiájának fontos eleme.

Budapest egyik legsúlyosabb kihívása, hogy a népessége folyamatosan csökken, mivel sokan az agglomerációba költöznek. Eközben a munkahelyek, iskolák és számos egyéb szolgáltatás továbbra is a város szívében található. Ennek következményeként a főváros napi három-négyszázezer autóval szembesül, ami komoly terhet ró az infrastruktúrára és a közlekedési rendszerre.

- fogalmazott Balogh Samu, a Nagykörút-program vezetője.

A statisztikák drámaiak: a belvárosi kerületek több esetben harmadát elveszítették a népességükből a rendszerváltás után. A kérdőívek szerint a kiköltözés fő okai a lakhatási problémák - kevés kínálat és magas árak -, valamint az élhetőség hiánya: kevés zöld, túl nagy autós forgalom. A fővárosnak ezért az a fontos célkitűzése, hogy "a belvárost újra megtöltse élettel".

Ez egy rendkívül átgondolt megközelítés, amelynek célja, hogy olyan BKK-projektek valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a belvárosi közterületek zöldítéséhez és az autósforgalom csillapításához. Ezzel nemcsak a városi környezet esztétikáját javítjuk, hanem a belváros élhetőségét is növeljük, lehetővé téve a gyalogosok és kerékpárosok számára, hogy biztonságosan és kellemesen közlekedjenek.

- fűzte hozzá Balogh Samu.

Ezért a Nagykörút-projekt célja kifejezetten a budapesti lakosság igényeinek kielégítése, nem pedig a turisták vonzása: "a belváros lakhatóságának vonzerejét kívánjuk fokozni".

A köztérfejlesztés csak egyike a komplex Nagykörút-program javasolt elemeinek:

Ezen belül a köztérfejlesztés kapja a legnagyobb hangsúlyt a program jelenlegi fázisában, ami három nagy pillérre épül:

A Nagykörúton található fák egészségi állapota aggasztó. A BKM FŐKERT legutóbbi felmérése alapján a 706 megvizsgált fa közül 426 jó kondícióban van, míg 226 már rossz állapotú, 29 fa kritikus helyzetben van, 22 pedig elpusztult. Ez azt jelenti, hogy a fák 40%-a belátható időn belül, azaz 10 éven belül cserére szorul, ami a budapesti átlaghoz is hasonlóan aggasztó képet fest a főváros zöldterületeinek állapotáról. A rossz állapot több problémát is jelenthet: a fák túlságosan megdőlhetnek, ami balesetveszélyhez vezethet, emellett fizikai sérülések is előfordulhatnak, például járművek ütközése miatt, vagy a kedvezőtlen környezeti viszonyok, mint a szárazság és deformálódás következtében.

A BKK a cég történetének legnagyobb léptékű fasor-rekonstrukciójára készül

Balogh Samu hangsúlyozta, hogy a fák állapota területenként eltérő. A Szent István körúton, amely nem része a jelenlegi tervezési feladatnak, a legkedvezőbb a helyzet, míg a Ferenc körúton a legrosszabb a fák állapota. Különösen aggasztó, hogy a Tűzoltó utca és a Boráros tér közötti hosszú szakaszon teljesen hiányoznak a fák.

A BKK célja azonban nem a nagymértékű kivágás, hanem a "célzott megújítás". Három elméleti utat vizsgáltak:

A célzott megújítás révén a BKK arra számít, hogy a cserére szoruló fák arányát 40%-ról 10% alá tudja csökkenteni, bár a végső számadatok a részletes műszaki tervezés során dőlnek el. A BKK emellett lakossági fórumokat és közös bejárásokat szervez kerületenként, hogy minden érdeklődő betekinthessen a fák jelenlegi állapotába és a javasolt beavatkozásokba. Az összes, a fák jövőjét érintő döntés csak ezt követően születhet meg.

A megőrzésre szánt fák mindegyike célzott beavatkozásban részesül: legalább a fahely méretének bővítése, szükség esetén a talaj cseréje, valamint a gyökérzóna talajszint alatti kiterjesztése történik. A BKK célja olyan nagyméretű növénykazetták létrehozása, amelyek képesek több, akár négy-öt fát is befogadni, ezzel olyan zöldfelületeket kialakítva a Nagykörúton, amelyek látványában eddig nem volt részünk. Az automata öntözőrendszer telepítésével a fák egészséges fejlődését támogatják, továbbá a csapadékvíz hatékony hasznosítására is figyelmet fordítanak, a projekt tervezésénél a szivacsváros koncepcióját követve.

A jelenlegi fák mellett újakat is ültetnek, hiszen a Nagykörút eredeti keresztmetszetének egyik alapvető eleme volt a kétoldali fasor. Sajnos azonban sok helyen ez a zöldfolyosó megszakad vagy teljesen eltűnt. A legnagyobb kihívás a Ferenc körúton vár ránk: "a Tompa utca és a Boráros tér közötti szakasz teljesen fátlan" - itt körülbelül 400-500 méternyi új fasor telepítése a cél. Az új fasorok telepítésének sikeressége azonban nagymértékben függ a föld alatt futó közművek elhelyezkedésétől.

A többi szakaszban helyi hiányosságokat igyekeznek orvosolni: olyan területeken, ahol jelentősebb csomópontok találhatók (mint például az Oktogon vagy a Corvin-negyed), valamint ott, ahol korábban fákat vágtak ki a közelben lévő szállodák vagy forgalomkeltő létesítmények miatt.

Érdekes megfigyelés, hogy a fasorok jelenlegi összetétele főként ostorfából áll, azonban a projekt célja, hogy egy sokszínűbb ökoszisztémát alakítson ki. Ezáltal a fák jobban ellenállhatnak az újonnan megjelenő betegségeknek. A konkrét fafaj vagy fajták kiválasztását a BKM Főkert szakértőivel közösen fogják eldönteni.

A kerékpársávok 2020-as megvalósítása mérföldkőnek számított a budapesti kerékpáros közlekedés fejlődésében, hiszen drámai mértékben, több mint háromszorosára növelte a kerékpárral közlekedők számát. A következő lépcsőfok az, hogy a kerékpározás minden korosztály és tapasztalati szint számára vonzóvá váljon. Jelenleg azok, akik magabiztosan tudnak közlekedni az autók között, már élvezik a biciklizés előnyeit, de fontos, hogy a kevésbé tapasztalt, fiatalabb, idősebb vagy kisgyermekkel közlekedő csoportokat is bevonjuk ebbe a dinamikus közlekedési formába.

A körúti kerékpársávok legnagyobb újítása, hogy mostantól fizikai elválasztással védik őket az autóforgalomtól. Három különböző technológiai megoldást elemeztek, amelyek mind a biztonságosabb kerékpározás érdekében jöttek létre:

A végleges döntést a részletes tervezésnél, költségbecslések és közműszolgáltatói egyeztetések alapján hozzák meg.

A Nyugati tér és a Corvin-negyed közötti szakaszon általában 2x1 sávos kialakítást terveznek, ami azt jelenti, hogy a villamosmegállók hosszának figyelembevételétől eltekintve, végig egy sokoldalú szegélyzóna áll majd rendelkezésre. Ez a terület lehetőséget biztosít a rakodásra, a megosztott járművek parkolására, vagy akár rövid távú várakozásra is.

A szegélyzóna kialakításához a BKK történetének eddigi legnagyobb ilyen témájú felmérését végezték el. "250 üzletet kerestek meg és tíz szakaszon vették fel, hogy milyen rakodási igények és parkolási mozgások vannak" - ez nagyjából harmada a teljes szakasznak hosszban, "de így is minden korábbinál pontosabb képet kaptunk erről az egyébként fontos szempontról".

A felmérés eredményei alapján egyértelmű prioritási sorrendet alakítottak ki:

A jelentős csomópontok körüli területek esetében a BKK egyedi megoldásokat dolgozott ki, figyelembe véve az optimális kialakítást. Ennek ellenére még számos kérdés nyitva áll, amelyeket a jövőbeli tervezőkkel közösen foganak véglegesen rendezni. Ahol csak lehetséges, növénykazettákat is létrehoznak, melyek hidat képeznek a fák között, így zöldebb, élhetőbb környezetet biztosítva.

Bodor Ádám felfedte, hogy a TOP Plusz Bringasztráda pályázat keretében elnyert 4,5 milliárd forintos támogatás egy részéből fogják megkezdeni a tervezési munkálatokat.

Egy ilyen fontos és összetett helyszínen nyilván nem rendelünk olyan tervet, amely csak egy bringasztráda megrajzolására irányul, hanem olyan tervet készíttetünk, amely faltól falig vázolja fel a jövő Nagykörútját

- így nyilatkozott Bodor Ádám.

A teljes átalakítás 4,5 milliárd forintból nem kivitelezhető, ezért a fővárosnak új forrásokat kell keresnie a fasor-rekonstrukció és a gyalogos felületek revitalizálása érdekében. A szükséges összeg körülbelül annyira rúg, mint a közlekedési fejlesztésekre elkülönített költségvetés, ám ennek pontos mértéke a konkrét műszaki megoldásoktól is függ.

A BKK-nak vannak tervei a plusz forrás megszerzésére.

Egy különleges lehetőség áll előttünk: a főváros egy közvetlen európai uniós pályázatot fontolgat, amely révén körülbelül 80 új fa ültetésére nyílhat lehetőség. Az elképzelés lényege, hogy a főváros más külföldi városokkal együttműködve, konzorcium formájában pályázna. Jelenleg a pályázati lehetőségek alapos áttekintése zajlik, és a várható döntés a pályázatokról 2026 tavaszára tehető.

Egy különleges megállapodás született a kerületi polgármesterek és a főpolgármester között, amely keretében a kerületek a saját érintettségük mértékének megfelelően járulnak hozzá a projekthez. Ugyanakkor a projekt sikeres megvalósítása érdekében a BKK is áttekinti a további források bevonásának lehetőségeit.

Amennyiben októberben nem tudjuk megkezdeni a tervezési folyamatot, úgy komoly kockázatnak tesszük ki a már megszerzett európai uniós támogatásokat. Az EU által megszabott elszámolási határidők miatt elengedhetetlen, hogy a projektet legkésőbb 2029-ig befejezzük.

A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, milyen sürgető fontosságú, hogy az átalakítást a lehető leggyorsabban megkezdjük.

Bodor Ádám kiemelte, hogy a tervező öt különböző szakaszban dolgozik, és ha valamelyik elem előbb elkészül, azt azonnal megkezdjük megvalósítani.

Ettől függetlenül az előre meghatározott ütemezés a következő:

A Nagykörút megújítása a budapesti városfejlesztés talán legjelentősebb projektje lesz az elkövetkező években. Nem csupán közlekedési beruházásról van szó, hanem a belváros teljes átgondolásáról is: hogyan lehet egy történelmi jelentőségű városrészt alkalmassá tenni a 21. századi városi életre.

A projekt sikerességét számos kulcsfontosságú tényező befolyásolja: elengedhetetlen a pénzügyi források megfelelő biztosítása, a technikai kihívások hatékony kezelése, valamint a politikai és társadalmi támogatás megszerzése. Emellett kiemelt fontosságú, hogy az eredeti ütemtervet betartsuk. A 2029-es EU-s határidő rendkívül szigorú, és nem tűri a késlekedéseket – ez a BKK eddigi legszorosabb ütemezése.

Ha minden a tervek szerint alakul, 2029-re a Nagykörút radikális átalakuláson megy keresztül: zöldebb, vibrálóbb, kerékpározásra ösztönzőbb, és összességében élhetőbb környezetté válik, miközben tiszteletben tartja a történelmi jellegét. Ez a projekt mintaként szolgálhat más európai városok hasonló nagyságrendű közterület-fejlesztési kezdeményezései számára.

A kérdés csupán annyi, hogy vajon a szakszerű kidolgozás és a merész tervek elegendőek-e ahhoz, hogy elnyerjék a megvalósításhoz szükséges politikai és társadalmi támogatást. A választ néhány hónapon belül megtudhatjuk, amikor a projekt végre a nyilvánosság és a döntéshozók elé kerül.