Teljes a zűrzavar Magyarország szomszédságában, a piac azonnal reagálni kezdett a helyzetre.

Románia elmúlt két napját úgy lehetne összefoglalni, hogy sürgősen kezelni kell az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányát, miközben a politikai helyzet egyre aggasztóbbá válik. Az ország új elnöke várhatóan egy ultranacionalista és euroszkeptikus politikus lesz, míg a kormány önként lemondott a hatalomról. Ez a helyzet a piacok szemében komoly kihívás, amit jól tükröz, hogy kedden, alig másfél héttel az elnökválasztás második fordulója előtt, a jegybanknak kellett beavatkoznia, hogy megakadályozza a román lej totális összeomlását, miközben a kötvényhozamok folyamatosan emelkednek. Izgalmas és bizonytalan időszak elé néz Románia a közelgő választások fényében.

A román elnökválasztás első körében George Simion, az ultrakonzervatív AUR jelöltje nyerte el a legtöbb szavazatot, ami alapvetően nem volt váratlan, hiszen a korábbi felmérések őt jelölték meg győztesként. Azonban a piacokat meglepheti, hogy a közvélemény-kutatások 30-35%-os támogatottságot jósoltak a szélsőjobboldali politikusnak, míg valójában több mint 40%-ot szerzett.

Az elnökválasztási folyamat igazi káoszba torkollott, hiszen a román választópolgároknak eredetileg tavaly novemberben kellett volna leadniuk szavazataikat. Az első forduló után azonban Calin Georgescut, a győztest, kizárták, hivatkozva egy külföldi (orosz) beavatkozásra. Ezt követően a második fordulót egyáltalán nem tartották meg. Georgescu pártja most George Simiont indította a megismételt választáson, aki végül a vártnál sokkal nagyobb fölénnyel diadalmaskodott.

Ez a téma különösen fontos, hiszen a szakértők előrejelzései szerint a nyugat-párti szavazók az első forduló esetleges kudarca után egyesülnek, és Simion ellen fognak szavazni a második körben, függetlenül attól, ki lesz az ellenfél. A vasárnapi eredmények azonban azt mutatják, hogy ennek a forgatókönyvnek az esélyei jelentősen csökkentek. A következő napokban kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy vajon tényleg meg tudják-e állítani a populista és euroszkeptikus politikust a jövő hét végén.

A felmérések az első kör előtt szoros versenyt valószínűsítettek, azonban az AUR-jelölt várakozásokon felüli népszerűsége most mindent felboríthat.

Az első forduló vezetett oda, hogy hétfőn lemondott Marcel Ciolacu kormányfő, tetézve a politikai káoszt. Ugyanis így már nemcsak elnököt, hanem hamarosan új miniszterelnököt is kell választani, ami azt jelenti, hogy újabb hónapokig elhúzódik majd a patthelyzet.

Romániának jelenleg egy alapvető dolog hiányzik: az idő. Egyre sürgetőbbé válik, hogy egy megbízható költségvetési kiigazító programot terjesszenek elő. Az ország ugyanis az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányával küzd, 2024-ben a GDP 8,7%-át tette ki a deficit, és a prognózisok szerint idén sem lesz jobb a helyzet, hiszen a hiány várhatóan eléri a 7,5%-ot. A korábbi kormány eddig viszonylag óvatos tervekkel állt elő, a céljuk az volt, hogy a hiányt a GDP 7%-ára csökkentsék, ám eddig még nem tettek konkrét lépéseket ennek érdekében.

jelentősen csökkent annak a pozitív forgatókönyvnek az esélye, hogy Románia egy Nyugat-barát elnökkel és kormánnyal a lehető leghamarabb igyekszik rendbe tenni a költségvetését, elkerülve a még rosszabb forgatókönyveket.

A helyzet még kedvezőtlenebb is lehet: Jelenleg Románia két jelentős hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Moody's által a befektetésre ajánlott kategória alsó határán helyezkedik el, ráadásul negatív kilátásokkal. Amennyiben ezek a hitelminősítők úgy vélik, hogy a hiánycsökkentés veszélybe került, vagy az ország politikai zűrzavarba süllyed, gyorsan reagálni fognak, és Romániát a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába sorolják át. Ez a piaci szempontból komoly következményekkel járó esemény lenne.

Azt nehéz pontosan megmondani, mennyi ideje van az országnak, hogy egyenesbe kerüljön. A tavaly év végén publikált előzetes naptárak alapján a Moody's legközelebb csak szeptemberben, az S&P pedig októberben tervezi felülvizsgálni a besorolását, azonban az elnökválasztás második fordulójának ismeretében bármikor dönthetnek soron kívüli lépésről akár.

Az utóbbi időszak politikai zűrzavara olyan mértékben hatott a román lejre, hogy kedden a valuta hirtelen 2%-os zuhanásba kezdett az euróval szemben. A nap második felére ugyanakkor a devizapiac helyzete némileg stabilizálódott, ám ehhez a sajtóhírek szerint az is hozzájárult, hogy...

a jegybank hétfőn mintegy 2 milliárd euró értékben avatkozzon be a lej védelme érdekében.

A grafikon világosan mutatja, hogy a lej az utóbbi években egy szűk, menedzselt sávban ingadozott. A Bloomberg elemzői pedig a tegnapi drámai árfolyamcsökkenést úgy interpretálták, mint a jegybank kontrolljának elvesztését az árfolyam alakulása felett.

A JP Morgan, az amerikai pénzintézet, kedden bejelentette, hogy az euró-román lej árfolyamában long pozíciók felvételét javasolja ügyfeleinek, a Reuters tudósítása szerint. A bank szakértői arra számítanak, hogy a román lej a jegybanki beavatkozás előtti szinthez képest legalább 5%-kal gyengülni fog, de nem zárják ki a 15-20%-os leértékelődés lehetőségét sem.

A lej leértékelődése nyomán a román állampapírok hozamai is drámai emelkedésnek indultak, az utóbbi napok során több mint 50 bázisponttal növekedett a tízéves román állampapírok másodpiaci referenciahozama. Eközben a Bloomberg adatai alapján az ország 2035-ös dollárkötvényei az utóbbi két napban az egész feltörekvő piacon a legrosszabbul teljesítő értékpapírok közé tartoztak.

Jelenleg várnunk kell az elnökválasztás második fordulójának kimenetelére, hiszen befektetői szempontból kulcsfontosságú, hogy a leendő elnök és a kormány között szoros együttműködés alakuljon ki. Csak így lehet megvalósítani a szükséges fiskális reformokat – nyilatkozta Szergej Dergacsev, a Union Investment Privatfonds GmbH feltörekvő piaci szakértője a Bloombergnek. Valentin Tataru, az ING Bank romániai vezető közgazdásza hozzátette, hogy az utóbbi napokban a bankközi piacon már megfigyelhető volt a lej gyengülése. Véleménye szerint a jegybanknak lehetősége lesz megállítani az árfolyam csökkenését, de ehhez időre és a politikai bizonytalanság csökkentésére van szüksége.

Az idő sürgeti Romániát nem csupán a költségvetési helyzet rendezése miatt, hanem azért is, mert 2025-re a feltörekvő piacok között az egyik legnagyobb külső forrást kívánják bevonni, összesen 13 milliárd euró értékben devizakötvények kibocsátásával. Ebből a jelentős összegből körülbelül a felét már az év első négy hónapjában sikerült realizálni, de kulcsfontosságú, hogy a fennmaradó tőke miként kerül majd be a rendszerbe, és milyen feltételek mellett történik a további forrásbevonás.

A kötvénypiac dinamikája már eddig is tükrözte a politikai feszültségeket: Románia március végén 7 és 14 éves eurókötvényeket bocsátott ki összesen 2,75 milliárd euró értékben, amelyek hozamai 5,875, illetve 6,75 százalékra rúgtak. Tánczos Barna, a román pénzügyminiszter, ezt a fejleményt kedvezőnek ítélte, mivel a februári kibocsátáshoz képest 20-30 bázisponttal sikerült csökkenteni a felárat. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország január elején 10 éves eurókötvényt értékesített 4,5 százalékos hozammal, a közel 150 bázispontos extra felár egy rövidebb futamidejű kötvénynél nem éppen bizalomgerjesztő.

Rövid távon valószínűleg további drámai piaci ingadozásokra számíthatunk a következő másfél hétben, különösen az elnökválasztás közeledtével. A választás végkimenetele határozza meg, hogy a jelenlegi zűrzavarnak milyen hosszú távú következményei lesznek. Egy biztos: Románia számára elengedhetetlen, hogy minél hamarabb hiteles deficitcsökkentési intézkedésekbe és gazdasági reformokba kezdjen. Azonban az utóbbi napok eseményei jelentősen csökkentették ennek a lehetőségét.