Teherán nem törődik Trump nukleáris megállapodásával; sokkal inkább arra törekszik, hogy megsemmisítse az Egyesült Államokat.
Miközben az amerikai elnök már Katar segítségét kéri a Teheránnal való kapcsolatteremtéshez, az Iszlám Köztársaság szerint eddig nem kaptak értékelhető üzeneteket Donald Trumptól, és elutasítják azt is, ami még el sem hangzott.
Szombaton Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője, aki teljhatalommal bír, véglegesen eloszlatta a nukleáris megállapodás körüli reményeket, ezzel határozottan pontot téve minden eddigi feltételes mondat végére.
Az ajatollah Trumpot hazugnak titulálta, hangsúlyozva, hogy szavainak nincs jelentősége, így válaszolni sem érdemes rá. Emellett megerősítette az évtizedes teheráni álláspontot, miszerint Amerikának, Izraelnek és a "hitványaknak" el kell tűnniük. Továbbá az Egyesült Államokat tette felelőssé a gázai konfliktus kirobbanásáért is.
Khamenei "alacsony színvonalúnak" minősítette az amerikai elnök szavait, valamint nevetségesnek azt a washingtoni politikát, ami az erő alkalmazását jelentette be a béke elérése érdekében. A főpap szónoklatát szinte percenként szakította meg a hangos nézői kórus, amely halált és pusztulást követelt, nem pedig diplomáciai egyezkedést, és folyamatos "Allah Akhbár!" bekiáltásokkal színesítette a beszédet.
Természetesen, szívesen segítek! Kérlek, írd le, hogy mit szeretnél, hogy egyedivé tegyek, és én átfogalmazom neked!
A hét elején Trump kijelentette, hogy a két ország "nagyon komoly tárgyalásokat" folytat egymással. Az elnök kifejezte nyitottságát arra, hogy a közel-keleti ország polgári célú nukleáris programot alakíthasson ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Teherán nem birtokolhat atomfegyvert. Pénteken az iráni külügyminiszter reagálásában megjegyezte, hogy Trump szavai érthetetlenek, és eddig semmiféle hivatalos ajánlatot nem kaptak tőle.
Az iráni külügyminiszter újra megerősítette országának elköteleződését a nukleáris dúsítás folytatására vonatkozóan. "Figyelj jól a szavaimra: nincs olyan forgatókönyv, amelyben Irán lemondana a békés célú dúsításhoz való, nehezen megszerzett jogáról, és ez a jog más országokat is megillet" - fogalmazott, utalva a 2014-ben aláírt nemzetközi nukleáris megállapodásra, amelyet Donald Trump az első elnöki mandátuma félidőjében felmondott.
Irán és az Egyesült Államok képviselői az utóbbi hetek során Omán szigetén ülték össze a fejüket, hogy a megállapodás részleteit átbeszéljék. A megbeszélések eredményeiről azonban eddig nem érkezett olyan információ, amely előrelépésről tanúskodna. Trump péntek este, a Fox News műsorában adott interjújában hangsúlyozta, hogy bizakodó a gyors tárgyalások lehetőségeit illetően.
"Irán érdeklődik a kereskedelmi kapcsolataink iránt, ami elfogadható, ha valóban komolyan gondolják. Én nyitott vagyok erre" - nyilatkozta az elnök Bret Baier műsorvezetőnek. "A kereskedelmet arra fogom használni, hogy rendezhessem a pénzügyi kötelezettségeinket és támogathassuk a békefolyamatokat. De azt is hangsúlyoztam Irán számára, hogy sürgősen meg kell állapodnunk. Az időnk korlátozott" - tette hozzá.
Közben katonai fenyegetés is kiépül Irán ellen
Az előző hónap során az Egyesült Államok olyan mértékű katonai jelenlétet alakított ki a brit ellenőrzés alatt álló Diego Garcia sziget támaszpontján, amelyre korábban nem volt példa. A szigeten egy B-2 lopakodó stratégiai bombázó század állomásozik, és a térségbe két nukleáris repülőhordozót is irányítottak.
Egyidőben Trump elnök arra figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy tartózkodjon a közvetlen katonai akcióktól Irán ellen, mivel ez hátráltathatja a békés tárgyalásokhoz tett erőfeszítéseit. Azonban ezek a törekvések erősen megkérdőjelezhetőek, hiszen a 2021-ben Bécsben újraindított nukleáris tárgyalások eredményei is ezt tükrözik.
A Hoover Intézet korábbi megállapításai továbbra is relevánsak, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok iráni érdeklődése inkább geopolitikai, semmint gazdasági indíttatású. Az Egyesült Államok továbbra is az egyetlen globális szuperhatalom, amelynek komoly felelőssége van a világban. Ugyanakkor ezt a hatalmat aktívan meg kell nyilvánítani, miközben a nagyhatalmi riválisok, mint Kína és Oroszország, folyamatosan próbálják csökkenteni az amerikai befolyás mértékét.
Ennek egyik fontos módja Amerika kiszorítása az eurázsiai szárazföldről, ami a Joe Biden által elrendelt afganisztáni kivonulással meg is kezdődött. Ahogy Phenjant tekintik USA-ellenes erőnek Északkelet-Ázsiában, hasonló szerepet Irán játszik Délnyugat-Ázsiában.
Ha az USA kivonul ebből a térségből, és helyére ellenfelei hatolnak be, az amerikai befolyás jelentős veszteséget szenvedne el. Trump elnök érzékeli ezt a sürgetést, de látszólag még nem találta meg a módját annak, hogy úgy tudja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Teheránt, hogy onnan valódi eredményekkel állhasson fel.
