Moszkva új stratégiát alkalmaz: a város tömeges drón- és rakétatámadásokkal célozza meg az ukrán erőket, hogy megtörje ellenállásukat.

Oroszország új, kihívásokkal teli stratégiát vezetett be az Ukrajna ellen indított légitámadások során, amelyet a védelmi erők nehezen tudnak kezelni. A legnagyobb intenzitású támadásra június elsején került sor, amikor 472 drónt és 7 rakétát indítottak ukrán célpontok ellen. Kijev a támadást követően bejelentette, hogy a rakéták közül hármat, míg a drónokból 382-et sikerült megsemmisíteniük vagy zavaróeszközökkel eltéríteniük. Azonban a számadatokból egyértelműen kiderül, hogy 90 drón és 4 rakéta elérte célját, még ha a drónok egy része csupán csalinak volt szánva.

A CNN elemzése szerint az utóbbi négy hét során a dróntámadások nem csupán gyakoribbá váltak, hanem jelentősen megerősödtek is, ráadásul a támadások mostanra sokkal koncentráltabb formát öltöttek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a drónok a korábbiakhoz képest jóval magasabban, 2-5 kilométeres magasságban repülnek, így a géppuskák már nem jelentenek hatékony védelmet ellenük. Ezt a jelenséget egy Jurij Csumak nevű önkéntes is megerősítette, aki civilben az ukrán Legfelsőbb Bíróság bírája. Csumak éppen Kijev háztetőjén teljesít szolgálatot, és elmondása szerint korábban a drónok alacsonyabb magasságban közelítettek, hogy elkerüljék a radarok figyelmét.

A rövid időn belül érkező rengeteg drón gyakran túlterheli az ukrán légvédelmet, az oroszok pedig pont ezt akarják elérni. Míg korábban jóval több célt határoztak meg a jóval kevesebb drón számra, most már az összpontosításon van a hangsúly. A drónok között ráadásul jócskán vannak csalieszközök is, ami a túlterheléshez kell, egy ilyen tömeges támadás során nehéz gyorsan megállapítani, hogy egy igazi Geran-2-es érkezik, vagy egy kamu robotrepülő, így hatásos módszer.

Mindez a háttérben zajló fejlesztéseknek köszönhető, hiszen Moszkva tavaly ősszel jelentős sikereket ért el az iráni eredetű Shahed drón továbbfejlesztett változata, a Geran-2 hazai gyártásának növelésében. Christina Harward, a Study of War Oroszország szakértője nyilatkozott a témában, és elmondta, hogy a legfrissebb becslések szerint Moszkva havi szinten körülbelül 2700 Geran-2 drónt, valamint hozzávetőleg 2500 csali drónt tud előállítani. E folyamatok következményeként egyetlen éjszaka leforgása alatt akár 300-400 drónt is bevethetnek a támadásaik során.

Június elején az ukrán katonai hírszerzés (HUR) megosztotta legfrissebb információit, amelyek szerint az oroszok jelentős mértékben fokozzák rakétagyártási tevékenységüket. Az előző évhez képest elképesztő, 66%-os növekedést mutatnak az Iskander és Kindzsal rakéták előállításában, nem is beszélve a drónjaikról, amelyek szintén rekordmennyiségben kerülnek gyártásra. Továbbá, az Észak-Koreától beszerzett, meglehetősen pontatlan és hatékonyságú KN23-as ballisztikus rakétákon is javítottak, és úgy tűnik, hogy most már sikeresen bevethetőek, annak ellenére, hogy korábban gyakran önmagukban felrobbantak a kilövés után.

A HUR szerint komoly gondot okoz, hogy a ballisztikus rakétákat csak az amerikai Patriot rendszerekkel tudják lelőni, a többi nyugati rendszer hatástalan velük szemben. Mivel egyre több ilyen rakétát használnak az oroszok, megcsappant a Patriothoz tartozó "lőszer" mennyisége. Ami szintén nagy baj, hogy az oroszok több rakétát gyártanak, mint a Nyugat olyat, amivel azokat le lehetne szedni és ugye abból nem mind Ukrajnába kerül.

Bár mindenki arra számított a Pókháló hadművelet után, hogy Oroszország rögtön valami súlyos választ ad, mondjuk az Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakétákat lőnek ki - amit Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy jellemzett, hogy egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni - Kijevre, de egyelőre úgy tűnik megelégednek a tömeges dróntámadásokkal.

Olekszij Melnik, az ukrán védelmi minisztérium egykori tisztviselője a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a támadások során a célzott megközelítést alkalmazzák, lehetővé téve ezzel, hogy a csapások maximális hatást gyakoroljanak, mind katonai, mind pszichológiai értelemben. Oroszország ugyanakkor azt állítja, hogy nem támad polgári célpontokat vagy lakóházakat, azonban a valóság ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Az elmúlt négy hét során legalább 169 ukrán civil - köztük gyermekek is - vesztette életét drónok, orosz rakétatámadások és tüzérségi tűz következtében az ország különböző részein, továbbá több mint 1000 civil sérült meg.

A legutóbbi, keddi támadás különösen drámai következményekkel járt: Kijevben és Odesszában legalább 15 ember életét vesztette, és több mint 100-an megsebesültek. A támadó eszközök összesen 10 helyszínen csaptak le, míg 34 másik helyen a lezuhanó roncsok okoztak károkat. Az orosz erők 440 drónnal és 32 rakétával indították támadásukat. Ugyanakkor a június eleji eseményekhez képest a védelmi rendszer már sikeresen megsemmisített több drónt és rakétát, ami arra utal, hogy az ukrán hadsereg alkalmazkodik az új helyzethez. Ennek ellenére a mostani túlterheléses támadás sokkal több civil áldozatot követelt, mint a korábbi akciók. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere bejelentette, hogy a fővárosban több mint 40 lakás teljesen megsemmisült, és a mentési munkálatok még mindig folyamatban vannak, így a tragikus események következtében az áldozatok száma tovább emelkedhet.

A CNN elemzése szerint a támadások egyik fő célja a lakosság moráljának aláásása és az a hamis kép kialakítása, miszerint Oroszország megállíthatatlan. Ezzel szemben a valóság az, hogy Moszkva távol áll a győzelemtől. A frontvonal 2023 novembere óta lényegében mozdulatlan, mióta az ukrán erők sikeresen visszafoglalták Herszon városát. Azóta Oroszország csupán körülbelül 5 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet tudott megszerezni.