Öt év várakozás után végre megkezdődött a kikötő építése Triesztben, amelyet Magyarország vásárolt meg.

Bár a kormány korábban bejelentette, hogy 2019-ben vásárolt egy kikötőt Triesztben, a helyzet valójában más. A létesítmény építkezése most kezdődik el, és az első lépésként 50 ezer köbméternyi feltöltést terveznek. Ezzel a fejlesztéssel azt remélik, hogy javítani tudják az exportlehetőségeinket, amelyre 2028 környékén számítanak.
Megkezdődött a trieszti magyar kikötő építése - közölte a MTI-vel Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára még csütörtökön. A kikötő megvásárlásáról a közlés szerint 2018-ban döntött a kormány, bár az első pillanattól kezdve csúsztatásokkal kommunikált róla: 2019-ben bejelentették, hogy megvették, de a tranzakció csak 2020-ban zárult le. Bár a hivatalos verzió arról szólt, hogy kikötőt vettek, valójában egy koncesszióról volt szó, amely, mint a HVG korábban megírta, egy akkori állapotában használhatatlan rakpartból, kármentesítésre szoruló jogi eljárások terhelte ipari területből állt.
A projekt az utóbbi évek során szembetűnően alig mutatott előrelépést, miközben az állami projektcégnél, az Adria Port Zrt.-nél a bérek folyamatosan növekedtek.
Az államtitkár a legújabb bejelentésében kifejtette, hogy a kormány döntését a gazdasági ésszerűség irányította, amikor a beruházás mellett állt ki. Emellett részletesen ismertette az építkezés folyamatát is:
Ahogyan azt már korábban említettük, a csatornában végzett medertisztítás volt az, ami megelőzte ezt a folyamatot.
Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-ben még optimistán nyilatkozott arról, hogy 2026-ra megkezdheti működését a terminál. Azonban az államtitkár legfrissebb kijelentése szerint a teljes kapacitásra csak 2028-ban számíthatunk, ekkor pedig már képes lesz kiszolgálni a magyar áruexport igényeit.
A KKM államtitkára úgy véli, hogy Magyarország évente 60 ezer milliárd forint értékben bocsát ki fizikai árucikkeket, ezzel a világ 34. legnagyobb exportőrévé avanzsálva. Az exportált termékek jelentős része tengeri úton hagyja el Európát. E nyilatkozatával a saját kikötői kapacitás fejlesztésének szükségességét kívánta hangsúlyozni. Emlékeztetőül, korábban kifejtettük, hogy ennek a projektnek nem sok értelme van, de legalább költséges vállalkozásnak ígérkezik.