Szijjártó Péter Moszkvában bírálta az EU politikáját, kijelentve, hogy a kormány határozottan ellenáll Brüsszel ambiciózus elképzeléseinek.

Szijjártó Péter Moszkvában kijelentette, hogy Magyarország nem fogad el semmilyen külső nyomást az energiaellátás kérdésében, és nem lát okot az orosz kapcsolatok megszakítására. A külügyminiszter szerint az orosz szállítások megbízhatóak voltak, és a szerződéseket mindig betartották. Közben Brüsszel és Washington közösen készül új büntetővámok bevezetésére, amelyek 2027-re teljesen megszüntetnék az orosz olaj- és gázimportot az EU-ban. A döntést minősített többséggel fogadhatják el, így Magyarország nem tudná megvétózni még a szintén tiltakozó Szlovákiával együtt sem.

Az Európai Unió már májusban megalkotta azt a stratégiát, amelynek célja, hogy 2028-ra teljes mértékben függetlenedjen az orosz energiahordozóktól.

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezessenek be minősített többségi szavazással, ezzel lehetővé téve, hogy egyetlen tagállam se tudja megakadályozni a döntést vétóval.

Minden új irányvonalba lépett az uniós leválási tervek terén: Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, szeptemberben az ENSZ-közgyűlés szünetében Donald Trump amerikai elnök mellett állva még határozottabb álláspontot fogalmazott meg. Bejelentette, hogy

Brüsszel új büntetővámok bevezetését tervezi az orosz olaj- és gázimport terén, ráadásul a kitűzött határidőt 2028-ról 2027-re szeretnék előrébb hozni.

A cél egyértelmű: az EU és az Egyesült Államok közösen kívánja véget vetni Európa évtizedek óta fennálló energiakapcsolatának Oroszországgal. Habár az orosz fosszilis energiahordozók részesedése jelentősen csökkent az uniós energiaellátásban, néhány ország, például Magyarország és Szlovákia, továbbra is erőteljesen támaszkodik a moszkvai forrásokra. Az újonnan bevezetett vámok és szankciók ezért elsősorban ezeket az országokat érintenék a legnagyobb mértékben. Az uniós intézmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatékony közös fellépés csak akkor valósulhat meg, ha a tagállamok közötti eltérő megközelítések megszűnnek.

Ebben a feszültségekkel teli időszakban, szerdán Moszkvába látogatott Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter. Az orosz energiahéten tett megjegyzései során, a Reuters jelentése szerint, így fogalmazott:

Magyarország határozottan elutasít mindenféle külső befolyást az energiaellátás terén.

A miniszter véleménye szerint a nemzeti érdek prioritást élvez hazájában, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig biztosította az ellátást, függetlenül az orosz szállításokkal kapcsolatos kihívásoktól.

A szerződések mindig pontosan teljesültek, és a szállítmányok időben érkeztek. Miért is kellene véget vetnünk ennek a sikeres együttműködésnek?

- tette fel a kérdést dicsérve az orosz partnereket.

Szijjártó élesen bírálta Brüsszelt, amiért szerinte "irracionális" módon kényszerítené a tagállamokat az orosz vezetékek elvágására.

Példaként említette, hogy az EU a diverzifikáció jegyében azt kéri Budapesttől, hogy válasszon a két meglévő vezetékrendszer - a Barátság és a horvát Adria - között.

"Hogyan lehet biztonságosabb egyetlen vezetéken függni, mint kettőn?" - mondta, őrültségnek nevezve az elképzelést.

Magyarország 2021-ben 15 éves megállapodást kötött a Gazprommal, amelynek értelmében évente 4,5 milliárd köbméter földgázt szállítanak az országba, és ezt a mennyiséget 2022-ben tovább növelték. A gáz jelentős része a Török Áramlat nevű vezetéken érkezik, míg a kőolajimport a Barátság vezetéken keresztül valósul meg. Az Orbán-kormány véleménye szerint a horvátországi Adria-vezeték kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy helyettesítse az orosz forrásokat, amit azonban a horvát fél vitat. A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a gyors átállás nem csupán technikai kihívásokkal járna, hanem komoly gazdasági következményekkel is fenyegetne.

A magyar mozgástér meglehetősen korlátozott: a jelenleg előkészítés alatt álló 19. uniós szankciós csomag pontosan ezt a függőséget kívánja kezelni.

Az újonnan javasolt EU-szabályozás értelmében 2027 végére teljesen megszűnne az orosz gáz- és LNG-import, ráadásul a fennmaradó orosz olajra külön importvámot vezetnének be.

A vámok bevezetésének egyik fő célja, hogy gazdasági nyomást gyakoroljanak a fennmaradó importőrökre, így például Magyarországra és Szlovákiára, arra ösztönözve őket, hogy új, alternatív beszerzési forrásokat keressenek.

Szijjártó Moszkvában ezzel ellentétes érvet hozott fel. Kifejtette:

Magyarország gazdasági stabilitása forog kockán, ha le kellene mondania az orosz energiáról. Orbán Viktor miniszterelnök korábban már jelezte Donald Trumpnak is, hogy egy ilyen lépés katasztrofális lenne a magyar gazdaság számára.

Az amerikai elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy arra fogja ösztönözni Budapestet, hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, de eddig nem látszik, hogy a magyar kormány engedne a nyomásnak.

A következő hetek sorsdöntő pillanataihoz érkezünk: az Európai Unió október végén ülésezik, hogy megvitatja az új szankciós csomagot, amely gyökeres változásokat hozhat az Oroszországgal fennálló hatvanéves energetikai kapcsolatainkban. Amennyiben a javasolt intézkedéseket minősített többséggel megszavazzák, Magyarország számára már nem lesz lehetőség a vétóra. Brüsszel véleménye szerint ez az egyedüli járható út a valódi energetikai függetlenség felé, míg Budapest másként látja, mondván, hogy ez gazdasági öngyilkossághoz vezethet. Az uniós és magyar álláspontok közötti feszültség most egy új, éles konfliktusba torkollhat.