Az önkormányzatoknál szigorúbb állami ellenőrzés léphet életbe, amely lehetőséget ad a kormánynak a költségvetési helyzet javítására.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétett egy sor törvénymódosítást, amelyek célja az önkormányzatok gazdálkodásának szigorúbb szabályozása. E változtatásokkal a kormányzat szeretné megerősíteni a helyi pénzügyek feletti ellenőrzést. Ez a lépés hozzájárulhat a költségvetési egyensúly javításához, segíthet az államadósság kezelésében, és lehetőséget teremt arra, hogy költségvetési biztosok vegyenek részt a települések vezetésében.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója hangsúlyozta, hogy a most társadalmi vitára bocsátott salátatörvény középpontjában az önkormányzatok állami bevételeinek a Magyar Államkincstárhoz való átcsoportosítása áll. A fővárosi vezető a Nagy Márton irányítása alatt álló Nemzetgazdasági Minisztérium javasolt törvénymódosításait értékelve úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyeit érintő változások nem újkeletű döntések, hanem politikai döntések eredményei. A Népszavának adott interjújában kifejtette, hogy ha a kormány valóban akarta volna, már korábban is küldhetett volna csődbiztost a főváros irányába; ez tehát egyértelműen politikai döntés kérdése volt, és az is maradt.
A tervezett jogszabálymódosítás célja a számviteli és az önkormányzatokkal, valamint az államháztartással kapcsolatos jogszabályok átalakítása, továbbá az idei költségvetési törvény revíziója is. A hatóságok kifejezetten arra törekednek, hogy szorosabb ellenőrzést gyakoroljanak az önkormányzatok és gazdasági társaságaik pénzügyi működése felett, kiemelten figyelve a közszolgáltatások megbízható biztosítására. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy ez a lépés csupán egy újabb állomás lehet az önkormányzati pénzügyek állami irányítás alá vonásának folyamatában.
A törvénytervezet értelmében az önkormányzatok és az általuk működtetett gazdasági társaságok számára 2023. március 31-ig kötelező, hogy a hazai forrásból származó, 50 millió forintot meghaladó költségvetési támogatásaikat a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájukra utalják. Továbbá, a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat, valamint a fővárosi kerületek esetében a költségvetési kiadások 5 százalékát meghaladó és a napi működéshez nem szükséges pénzeszközöket is a kincstári számlán kell tartaniuk.
A rendelkezések között szerepel - közérdekre hivatkozva - költségvetési biztosok kötelező kirendelése az önkormányzatokhoz azok "súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete" esetén. A Magyar Államkincstár elnöke által kirendelt biztos kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az általa vizsgált településen, valamint kormányrendeletben "meghatározott intézkedéseket foganatosíthat".
A költségvetési felügyelő kirendelésére az önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, valamint a területfejlesztési és térségi önkormányzati társulás jogosult. Ezen szervezetek kérésére a felügyelő nemcsak az önkormányzat működését ellenőrzi, hanem a településhez tartozó gazdasági társaságok tevékenységét is figyelemmel kísérheti, és szükség esetén vizsgálatokat indíthat. Budapesten pedig a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) és a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács (BAFT) rendelkezik ezzel a jogkörrel, mint illetékes területfejlesztési és térségi társulások.
