Szent István királyra emlékezve a keresztény Magyarország ünnepélyes keretek között tiszteleg születésnapja alkalmából.

Augusztus 20-a a magyar történelem egyik legfontosabb dátuma, Szent István király államalapító tevékenységének ünnepe. Ez a nap nem csupán a nemzeti öntudat szimbóluma, hanem az új kenyér ünnepe is, amely a bőséget és a termékenységet hirdeti. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma részletes összeállítást készített az ünnep történeti vonatkozásairól, bemutatva az évek során kialakult hagyományokat és ünneplési formákat. E jeles nap alkalmával az emberek együtt ünnepelnek, emlékeznek a múlt nagyjaira, és kifejezik hálájukat a föld terméseiért.

Az egyik legősibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás ünnepe, amely a magyar állam ezeréves hagyományainak és folytonosságának megünneplésére szolgál.

E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király

Az uralkodó halála után augusztus 15-én emlékeztek meg róla, azonban Szent László király ünnepét augusztus 20-ára helyezte át. Ezen a napon, 1083-ban, István relikviáit a székesfehérvári bazilikában oltárra emelték, ami a szentté avatásának szimbolikus aktusát jelentette. Az ünnep megtartásáról az 1222-es Aranybulla első pontja is rendelkezett, így biztosítva a hagyomány folytatódását.

Ez a nap I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) egyházi ünnepként élt tovább. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett.

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor - a pápa hozzájárulásával - elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. A királynő ugyancsak

A történetek szerint István ereklyéjét 1083-as szentté avatásakor fedezték fel eredeti koporsójában. Az évszázadok folyamán, a tatárjárás és a török hódoltság idején, az ereklye eltűnt, de 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban újra rátaláltak. A Szent Jobb, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették el, a második világháború végén a Szent Koronával együtt Nyugat-Európába menekült. Végül 1945. augusztus 18-án tért haza, és ma a budapesti Szent István-bazilikában található, ahol méltó helyén őrzik.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után, amikor a zsarnokság évei következtek, az ünneplés elmaradt, hiszen Szent István a független magyar állam szimbólumaként élt a köztudatban. Csak 1860-ban, amikor újra lehetőség nyílt az ünneplésre, ez a nap valósággal nemzeti demonstrációvá alakult. Az 1867-es kiegyezés nyomán az ünnep visszanyerte régi pompáját, és 1891-ben I. Ferenc József elrendelte, hogy augusztus 20-a a munkásosztály számára is munkaszüneti nappá váljon. 1895-ben a belügyminiszter pedig azt írta elő, hogy ezen a napon középületeinket címeres zászlókkal díszítsük fel, így hangsúlyozva az ünnep fontosságát.

Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója tiszteletére Székesfehérváron összehívott Országgyűlés – amelynek helyszínét egy négy nappal korábban elfogadott törvény tette lehetővé – az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus 20-át Szent István király emlékének szentelt nemzeti ünneppé nyilvánította.

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték,

A rendszerváltozás időszakában újraéledtek a régmúlt hagyományok,

Az 1990-es évek elején, a demokratikus átalakulás első lépéseként megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én döntött a nemzeti ünnepek, köztük március 15., augusztus 20. és október 23. ünneplésének hivatalos elismeréséről. Ez a lépés nem csupán a történelmi eseményekre való emlékezést szolgálta, hanem a nemzeti identitás megerősítését is célozta, tükrözve a társadalom új irányvonalát és értékrendjét.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át hagyományosan többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.