Szalay-Bobrovniczky Kristóf tisztában van azzal, miként került napvilágra a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel.

Az orosz-ukrán konfliktus feszültsége egyre inkább elérhetetlen magasságokba emelkedik, Brüsszel pedig a háborúra való felkészülés jegyében cselekszik, miközben az európai polgárok pénzét és akár a fiatal generációk életét is feláldozná ennek érdekében. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelmi miniszter, lapunknak adott interjújában határozottan kifejezte aggodalmát: „Nem szeretném, ha a magyar katonákat akaratunk ellenére küldenék Ukrajnába, és ha a visszatérésük koporsóban történne.” A miniszter szót ejtett az orosz-ukrán háború mellett a hazai ügyekről is, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a védelmi politikában.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a lapunknak adott interjújában érintette többek között...

Tavaly elhangzott, hogy a Magyar Honvédség célja, hogy egy olyan erő legyen, amely nemcsak jól látható, hanem hatékonyan bevethető és jelentős tűzerejű is. Most, hogy 2025 közepe felé haladunk, érdemes megvizsgálni, milyen előrelépések történtek ezen a téren. Milyen lépéseket tettek eddig a célok elérése érdekében?

Igen, határozottan megtörtént a változás. Olyan lépéseket tettünk, amelyek most fognak igazán megmérettetni – például a NATO-val közös hadgyakorlat keretein belül, ahol a megújuló Magyar Honvédség nem csupán papíron, hanem a gyakorlatban is megmutatja valós tudását. Nemcsak új eszközök érkeztek, mint a SkyFox és L-39NG kiképző repülőgépek, de az új Gripenek is úton vannak, és már hadrendbe álltak a PzH 2000-es önjáró lövegek, valamint a H225M helikopterek is. Elkezdtük ezek beépítését a mindennapi működésbe is. Úgy is mondhatnánk, hogy a régóta gyártósorról átvett, álló autót most végre elindítottuk a versenypályán.

Milyen specifikus fejlesztések valósultak meg?

Az eszközfókusz irányultsága fokozatosan eltolódott a személyi és szervezeti dimenziók felé. A katonák megfelelő kiképzése, a szolgálati körülmények javítása, az egyéni felszerelések minősége, valamint az elhelyezési körletek komfortja és a juttatások figyelembevétele egyre hangsúlyosabbá válik. Például Közép-Európa egyik legjelentősebb laktanyafejlesztési projektje indult el nemrég a szolnoki különleges műveleti laktanya építésével, amely egy olyan hazai forrásokból finanszírozott beruházás, amire öt évtizede nem volt példa Magyarországon. Személyes elkötelezettségem, hogy alaposan megismerjem a Honvédségben zajló átfogó fejlődési folyamatokat, ezért minden alakulathoz ellátogatok, és igyekszem minél több katonát, valamint a parancsnokokat is meghallgatni. A látogatásom végén tájékoztatni fogom az állományt az általuk megfogalmazott javaslatok és észrevételek alapján tett intézkedéseimről.

Van elegendő számú katona a Magyar Honvédségben?

A toborzás világában jelentős előrelépések történtek, hiszen mind a tartalékos, mind a hivatásos kampányunk kiemelkedően sikeresnek bizonyult. Rekord számú jelentkezővel büszkélkedhetünk, ami azt mutatja, hogy nem csupán egy „munkahelyet” ajánlottunk fel, hanem egy valódi hivatást, egy bajtársi közösséget, izgalmas kihívásokat és fejlődési lehetőségeket. Olyan ez, mintha valaki megtalálná az igazi életcélját, és rátalálna arra a csapatra, ahol valóban otthon érzi magát.

Mennyire versenyképesek a honvédségi fizetések?

Az én miniszterségem alatt az illetmények már kétszer is jelentős, két számjegyű százalékkal emelkedtek. A honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet egy új, átláthatóbb megközelítést kínál, amely jobban igazodik a katonai szolgálat követelményeihez, és teljesítményalapú illetményrendszert vezet be. Ezt a rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a piacon is versenyképes legyen. Bár már fontos lépéseket tettünk, tudom, hogy még nem értük el azt a szintet, amelyet ideálisnak tartanék. A katonai szolgálat rendkívül kihívásokkal teli, gyakran távol a családtól, sőt, időnként külföldön is zajlik. Ezért, bár a már megtett intézkedések lényegesek, folytatnunk kell az illetmények emelését. A következő év első hónapjában a fegyveres erők, így a katonák számára is járó hathavi fegyverpénz bevezetése egy fontos lépés lesz ezen az úton.

Szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy megállapodás született az N7 hadiipari holding piacképes részének értékesítéséről, amelynek másik félként a 4iG vesz részt. Felmerül a kérdés: miért döntöttek úgy, hogy a hadiipar egy részét magánkézbe adják?

Európa sok országában csak beszélnek arról, hogy fejleszteni kell a hadiipart, de alig tettek valamit. Magyarország viszont már jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt elkezdte a hazai fegyvergyártás felfuttatását, hogy olyan, piaci alapon működő hadiiparunk legyen, amely egyrészt biztos alapot jelent a Magyar Honvédség ellátásában, másrészt ki tud lépni a világpiacra, és így képes jelentős exportbevétellel támogatni a magyar gazdaságot. A védelmi iparban világszinten várható a felfutás, úgyhogy most felgyorsítjuk a tempót. Az állam irányító szerepe és a biztonsági szempontok továbbra is érvényesülnek, miközben a nemzetközi mintákat követve egy piaci szereplőt is bevonunk a céljaink végrehajtásába. Az ellátásbiztonság egyáltalán nem sérül. Ugyanis egyrészt maguk a gyárak továbbra is állami kézben maradnak, az azokat üzemeltető vállalat pedig magyar többségi tulajdonban van. Másrészt pedig a Magyar Honvédség megrendelései olyan súlyúak, hogy meghatározó szerepet biztosítanak számunkra a vállalat működésében. A különleges jogrend életbe lépésének esetére a Honvédelmi Minisztériumnak pedig nagyon erős jogkörei vannak, amelyek garantálják, hogy a termelés maximális mértékben kiszolgálja a Honvédség igényeit.

NATO-szinten van napirenden, hogy emeljék a GDP-arányos ráfordítást a védelmi kiadásoknál. Támogatja ezt a magyar kormány?

Nyitottan állunk ehhez. Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak, amely biztonságunk végső garanciája. A magyar gazdaság teljesítőképességét komoly próba elé helyezi, de egyetértünk azokkal, akik szükségesnek tartják az emelést. Donald Trump már az első elnöksége elején bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem akarja kizárólagosan finanszírozni az európai országok biztonságát, ezért fel kell vinni 2 százalékra a GDP-arányos ráfordítást. Ezt sokan nem teljesítették, mi már 2 éve elértük ezt a szintet. Közben a világ hatalmasat változott, Trump ismét elnök lett, és már 5 százalékos ráfordításról beszél, ami szükséges ahhoz, hogy a megnövekedett eszközigényű, nagyobb létszámú, drágábban üzemeltethető hadseregeket felhozza a megfelelő elrettentési szintre. Az iránnyal egyetért a magyar kormány, a részletekről még zajlanak a tárgyalások. A döntés a hágai NATO-csúcson várható június végén.

Európa újra fegyverkezésre készül?

Természetesen, itt egy egyedibb változat a szövegedből: Valóban megállapítható, hogy a helyzet nem mindegy. Különbséget kell tenni aközött, hogy a védelmi képességeinket kívánjuk erősíteni, vagy éppen háborúra készülünk. A magyar miniszterelnök már jóval más országok előtt, évek óta figyelmeztetett arra a lemaradásra, amelyet Európa most próbál behozni. A védelem érdekében elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok csökkenő szerepvállalása helyett egy önálló európai hadsereg épüljön fel, amelyhez szükséges az emelkedő védelmi költségvetés. Fontos hangsúlyozni, hogy véleményünk szerint ez nem Ukrajna fegyverkezésén és a háború továbbvitelén keresztül kell, hogy valósuljon meg, ahogyan azt a háborúpárti politikai körök javasolják. Sokkal inkább a nemzeti haderők fejlesztésére és azok uniós szintű integrációjára kellene összpontosítani, ami kiegészítené a NATO-t, ahelyett, hogy versenytársként lépne fel vele szemben.

A magyar kormány a Donald Trump elnökségétől remélte, hogy hozzájárulhat a béke vagy legalább a tűzszünet megteremtéséhez az orosz-ukrán konfliktusban. Azonban az utóbbi időszak eseményei sajnos nem a békés megoldás felé terelnek minket. Mi állhat a háttérben?

Nagyon aggasztónak tartom ezt a helyzetet. Az amerikai elnök béke iránti törekvése üdvözlendő, ám Brüsszel láthatóan más irányba halad. Trump elnöksége alatt egy ígéretes és határozott békefolyamat indult, ám most úgy tűnik, hogy ez a folyamat megrekedt. A diplomáciai megoldások eddig időszakos sikereket hoztak, de a vezető európai hatalmak szorgalmazzák a háború folytatását, ami rendkívül aggasztó számomra. Az európai elit fejében egy olyan képzet alakult ki, hogy ez a konfliktus az ő háborújuk, Ukrajna pedig a frontvonalon harcol értük. Ha Ukrajna elesik, a háború közvetlenül a mi határainkig terjedhet. Az a narratíva, amely szerint Oroszország a NATO ellen készül támadásra, és hogy ezt csak a háború megnyerésével lehet megelőzni, elfogadhatatlan áldozatokhoz vezet. Az elhíresült Pókháló-hadművelet, amely nyugati támogatással valósult meg, mélyen Oroszország területén súlyos károkat okozott, és a legújabb orosz nukleáris doktrína szerint akár nukleáris fegyverek bevetésére is jogosítványt adhat. Ez az eszkaláció szinte megállíthatatlanul folytatódik, Brüsszel háborús hangulatban van, és az európai adófizetők pénzét, sőt, akár a fiaink életét is be akarja vonni ebbe a konfliktusba. Ezért érzem magam nyugtalanul. Nem szeretném, ha a magyar katonákat akaratunk ellenére Ukrajnába küldenék, és koporsóban térnének haza. Rémisztő az is, amikor a volt ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba arra figyelmeztet, hogy a brit anyáknak fel kell készülniük arra, hogy fiaik életüket adják a NATO-tagállamok védelmében.

Olvasta Volodimir Zelenszkij Válasz Online-nak adott interjúját?

Zelenszkij legutóbbi, Magyarországot fenyegető nyilatkozatával az ukrán politikai színtér egy új szintet lépett, és a tétek drámai mértékben növekedtek. Ukrajna folytatja a hazánk ellen irányuló, már május elején megkezdett lejárató kampányát, amelyet a Tiszával összefogva indított. A brüsszeli és ukrán propaganda egyértelműen Magyarországot célozza meg, mivel a nemzeti kormány kifejezetten ellenzi a háború folytatását és Ukrajna uniós integrációját. Egy külföldről is támogatott magyar miniportál számára adott elnöki interjú önmagában is szokatlan, ám az abban megfogalmazott üzenetek szoros összhangban állnak a Magyarország ellen indított lejárató kampány céljaival. Ezek célja, hogy a magyar választókat elbizonytalanítsák a 2025-ös véleménynyilvánító szavazás során, valamint aláássák a magyar kormány nemzetközi presztízsét. Az európai elit politikai és gazdasági érdekből azt kívánja, hogy Ukrajna a "győzelemig" folytassa a harcot, ezért fegyverekkel, pénzügyi támogatásokkal és szankciókkal látja el, továbbá Ukrajna EU-s tagságával biztonsági garanciákat is szeretne kínálni, mivel a NATO felé vezető út zárva áll. Ez a hozzáállás azonban súlyosan veszélyezteti a magyar emberek érdekeit, és a háború továbbgyűrűzését eredményezheti az Európai Unió területén. Ezzel szemben mindenképpen küzdenünk kell!

A közelmúltban Magyar Péter megosztott egy hangfelvételt, amelyben kifejezte, hogy el kell hagynunk a "békementalitást", és el kell kezdenünk a háború felé vezető út nulladik fázisára való áttérést. De mit is jelent pontosan ez a két fogalom? A "békementalitás" elhagyása arra utal, hogy a konfliktusok békés rendezése helyett egy agresszívebb, harcosabb megközelítést kellene alkalmazni. Ez a gondolkodásmód a passzivitás és a kompromisszumos megoldások elvetését jelenti, helyette a proaktív és határozott fellépést helyezi előtérbe. A "háború felé vezető út nulladik fázisa" pedig egy olyan kezdeti szakaszt jelent, ahol még nem zajlik aktív harci cselekmény, viszont már megkezdődnek azok az előkészületek, amelyek a konfliktus eszkalálódásához vezethetnek. Ez magában foglalhatja a politikai retorika felerősödését, a társadalmi feszültségek fokozódását vagy a katonai készülődést, amelyek mind arra utalhatnak, hogy a helyzet egyre feszültebbé válik. Összességében tehát Magyar Péter szavai a változás szükségességére hívják fel a figyelmet, amely a konfliktusok kezelési módjának radikális átalakulását jelzi.

Szánalmasnak tartom, hogy ekkora felhajtást csináltak az ügy körül. A felvételen az látható, amiről már többször is beszéltem, és amiről azóta is folyamatosan nyilatkozom. Csak egy rövid beszéd volt, amelyet katonáknak, a hadseregre vonatkozóan mondtam el. Ez teljes mértékben tükrözi azt, amire felkérést kaptam, és egy mondatban összefoglalva: a béke megőrzéséhez erő szükséges. A honvédség és a honvédelem politikai vezetésének az a feladata, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében a haderőt a lehető legerősebb, legkészen álló állapotba hozza. Ha – reméljük, hogy soha nem következik be – háborúval kellene szembenéznünk, akkor a legnagyobb biztonságot kell nyújtania a magyar határokon belül. A háború nulladik fázisa pedig azt jelenti, hogy bár a konfliktus még nem robbant ki, a felkészülés már megkezdődött. Brüsszel a háborúra készül, több nyugati ország pedig Ukrajnát fegyverekkel látja el. Ez most a valóság. Mi békét keresünk, de ha Magyarország lemaradna a védelmi képességek fejlesztésében, akkor a magyar embereknek komoly kockázatokkal kellene szembenézniük.

Hogyan szivárgott ki a hangfelvétel, vizsgálták a körülményeket?

Tisztában vagyunk vele, hogy a megoldásaink léteznek. Azonban a lényeg nem csupán a módszerekben rejlik, hanem abban az üzenetben, amelyet most is örömmel megosztok: békét kívánunk, ám Európa békéje komoly fenyegetés alatt áll. Brüsszel jelenlegi vezetése eltávolodott a béke szellemiségétől, ami miatt feltétlenül szükségessé vált, hogy hadseregünket felélesszük a hosszú évtizedek kényelmes állapotából. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy maximálisan felkészüljünk arra a helyzetre, amikor Magyarország védelme válik elengedhetetlenné.

Az elmúlt időszakban gyakorlatilag nyílt üzengetés zajlott a kormány és a Tisza Pártnál felbukkant volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz között. Mi adja az ügy alapját?

Ez az ügy nagyon jó példája annak, hogy miért van szükség a fejlett polgári demokráciákban a civil kontrollra. Ha megnézi, - Bulgária kivételével - az Európai Unió egyetlen országában sem katona a honvédelmi miniszter. Sőt, tőlünk Keletre, még a háborúban álló Ukrajnában és Oroszországban sem. Amikor Ruszin azzal henceg, hogy 14 éves kora óta katona, az azt is jelenti az ő esetében, hogy csak ennek a világnak a korlátain belül képes gondolkodni. Amikor aztán bekerül egy számára ismeretlen nemzetközi környezetbe, ahol a nagyobb összefüggések átlátásával kell működni, akkor nagyon könnyen eltéved. Ez nem törvényszerű, mert kiváló, külföldön is elismert és helytálló tábornokaink vannak, de az ő esetében ez történt. Ami mostanra mindenkinek világossá vált, az számunkra idejekorán nyilvánvaló volt. Nem véletlenül mentettük fel őt a tisztségéből.

Mi az, ami egyértelmű volt?

Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése a vezérkar élére már a háború kitörése előtt megtörtént, és közel sem bizonyult megfelelő választásnak. A konfliktus kirobbanásával egyértelművé vált, hogy a feladat, amelyet rábíztak, túl nagy számára; nem volt képes a hadsereget arra a szintre felkészíteni, amely a szomszédos háború fényében elengedhetetlen lenne. Ráadásul Ukrajna iránti nyilvánvaló szimpátiája tovább árnyalta a helyzetet. Politikai ambíciói során tett nyilatkozatai is megerősítették ezt a benyomást. A NATO vezérkar főnöki értekezletén, hivatalos keretek között, egyenruhában hangoztatta a "Szlava Ukrajini" jelmondatot, amely a háborúpárti uniós politikai diskurzus szerves részét képezi. Ezen üléseken nem tükrözte a háborúellenes, deeszkalációra ösztönző magyar álláspontot, és a jelentéseiben torzított képet festett a helyzetről. Mindezek a cselekedetek nem csupán megkérdőjelezik a katonai vezetés hitelességét, hanem méltatlanok egy magyar katonatiszthez, különösen a legmagasabb rangú tiszt részéről, ahol az elvárások még magasabbak.

Volt-e eltérő nézőpontjuk Önöknek?

A véleménykülönbségek önmagukban nem okoznak gondot, ám amikor egy vezető katonatiszt nyíltan szembefordul a honvédség politikai irányításával, az már komoly problémát jelent. Az a magatartás, mintha ő lenne a tényleges döntéshozó, elfogadhatatlan. Sajnos ez csak a jéghegy csúcsa. Tudjuk, hogy az első számú katonai vezető, aki másokat a szigorú fizikai állapotfelmérési követelmények teljesítésére kötelez, közpénzen zsírleszívásra adta a fejét. Ráadásul a közpénzből épült luxusvillája további kérdéseket vet fel. Nem értem, hogy a hiúságából fakadó sérelem miatti bosszúvágyon túl honnan merít bátorságot ahhoz, hogy a Honvédség környékén bármilyen vezetői pozícióra aspiráljon?

A vezérkari főnöki posztján Ruszin-Szendi Romulusznak elengedhetetlen volt, hogy időnként figyelmeztetéseket kapjon.

Számos jelzést és figyelmeztetést kapott, konkrét ügyekre vonatkozóan és általános magatartását illetően is. Többek között írásban felszólítottam a kormány mandátumainak megfelelő nyilatkozatok tételére a nemzetközi tárgyalásain. Az én politikai felelősségem, hogy a helyén hagyok-e egy alkalmatlan és a vezérkarfőnöki poszton ezáltal veszélyes beosztottat. Nem hagytam.

Az állítások szerint Ruszin-Szendi Romulusz nem a mandátuma keretein belül tevékenykedett a NATO-üléseken. Kérdéses, hogy milyen konkrét bizonyítékok támasztják alá ezeket a vádakat. Van valamilyen dokumentáció, tanúvallomás vagy egyéb forrás, ami megerősíti ezt az állítást?

A NATO katonai bizottságának üléseiről készült hangfelvételt bemutattuk a Nemzetbiztonsági Bizottság és a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésein. Legutóbb a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagjai is megismerkedtek a felvétellel, valamint a hozzá kapcsolódó mandátumokkal és jelentésekkel. Nem lehet kétség afelől, hogy mi történt. Az ukrán támogatása már veszélyessé vált, ezért távolítottuk el. Jelenleg azonban még nagyobb fenyegetés, mivel politikai síkra próbálja terelni a Honvédséget, és ellentmond a haderőfejlesztés korábban képviselt céljainak, ezzel árulóvá vált. Egyetlen lehetősége maradt a megszégyenülés elkerülésére: ha Magyar Péter brüsszeli bábkormánya valahogyan hatalomra jut. Így hát előhúzta azokat a bizonyos ukrán telefonszámokat, és támogatást nyújt a Magyarország ellen irányuló lejárató kampányhoz, amelynek élén most már Zelenszkij elnök áll. Ha Rajkó-Szendi Romuluszon múlna, a magyar katonákat Ukrajnába küldené. Nem kertel, bárki meghallgathatja, nyíltan arról beszélt, hogy katonákat kellene küldeni Ukrajnába, ha az EU vagy a NATO tagja lenne. Neki nem számít a magyar honvéd élete, ha idegen érdekekről van szó.

Mi állhatott a hátterében az újdörögdi kézigránátos balesetnek?

Elsősorban mély együttérzésemet szeretném megosztani, ahogy már az érintett és családja számára is kifejeztem. Kérem, hogy mindenki tartózkodjon attól, hogy a médiát és a politikát belevonja ebbe a nehéz helyzetbe. Egy tragikus baleset történt, és egy bátor fiatal hölgy áll előttünk, aki önként vállalta a kiképzést, és most is rendkívüli erővel küzd.

Befejeződtek már a baleset körülményeinek feltárására irányuló vizsgálatok?

A nyomozás jelenleg az ügyészség irányítása alatt áll.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos beszélgetésünk mellett érdemes figyelmet fordítani egy másik, évek óta tartó konfliktusra is, amely péntek hajnaltól kezdve egyre feszültebbé válik. Vajon a Közel-Keleten bontakozik ki a harmadik világháború?

Bár úgy tűnhet, hogy a történések távol zajlanak, valójában komoly biztonsági és gazdasági kihívások elé állítják Európát. A Közel-Keleten fokozódik a feszültség, így most különösen fontos a megfontolt lépések megtétele. A magyar kormány elsődleges célja a magyar emberek védelme; mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a konfliktus a lehető legkisebb hatással legyen a mindennapi életükre.