Sulyok Tamás hivatalba lépése óta most először gyakorolta kegyelmi jogkörét.
Beiktatása óta most először adott kegyelmet Sulyok Tamás köztársasági elnök. Az államfő 2024. március 5-i hivatalba lépését követően az eddig elé kerülő valamennyi kérvényt elutasította. A Sándor-palota által közzétett adatokból kiderült, 2024-ben azt követően, hogy Sulyok átvette a tisztséget, összesen 680-an folyamodtak kegyelemért, de mindegyiket elutasította. A tájékoztató szerint pedig január 1. és március 4. között nem született ilyen ügyben döntés, vagyis, egész évben egyetlen elítélt sem kapott kegyelmet.
2002 óta az Igazságügyi Minisztérium tette közzé a köztársasági elnöki kegyelmi ügyek statisztikáit, azonban Sulyok érkezésével ez a feladat a Sándor-palotához került. 2025. június 30-ig összesen 311 kegyelmi kérelem érkezett, melyekből 307 esetben elutasításra került sor, míg négy kérelem pozitív elbírálásban részesült. A köztársasági elnök három esetben a pénzbüntetést, egy esetben pedig a közérdekű munkát mérsékelte, lehetővé téve ezzel a kedvezményezettek számára a további lehetőségeket.
A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy 2025-ben a kegyelmi kérvényeket kizárólag az igazságügyi miniszter nyújtotta be. Ezzel szemben 2024-ben a legfőbb ügyész is részt vett a folyamatban, hiszen tíz ügyben ő is élt ezzel a lehetőséggel.
A portál emlékeztetett, hogy a HVG közérdekű adatigénylése szerint 2025 májusáig összesen 69 kegyelmi döntés született, és mindegyiket elutasították. Érdekesség, hogy Novák Katalin, az előző államfő, sokkal bőkezűbb döntéseket hozott: 2023-ban, az utolsó évében, amikor végig ő töltötte be a köztársasági elnöki posztot, 446 kérelemből 40-et pozitívan bírált el, ami körülbelül 9 százalékos elfogadási arányt jelent. Emlékezetes eset volt, amikor a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott a 13 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek. A portál megjegyezte, hogy a korábbi köztársasági elnökök általában sokkal szigorúbbak voltak a kegyelmi kérelmek elbírálásakor.
Végül politikai karrierjének is egy ilyen ügy vetett véget, mikor - szintén a pápalátogatásra hivatkozva - elengedte K. Endre büntetésének hátralevő részét, akit azért ítéltek el, mert tanúkat akart kényszeríteni vallomásuk megváltoztatására, hogy így védje a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatóját. A botrányba szintén belebukott a kérvényt előterjesztő Varga Judit, akkori igazságügyi miniszter is.
