Sokan keresték fel a békéltető testületet a járatmulasztás vagy az eltűnt csomagok kapcsán.
Tavaly, 2024-ben, közel ötezer elégedetlen fogyasztó fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, miután panaszukat elutasította az adott szolgáltató vagy cég. Az év során összesen 1,7 milliárd forint értékben hoztak döntéseket, és az esetek több mint kétharmadában olyan megoldás született, amely mindkét fél, tehát a fogyasztók és a vállalkozások számára is kedvező módon zárult.
Amennyiben a fogyasztónak a vásárlással kapcsolatosan problémája adódik, és azt nem sikerül a vállalkozással megoldania, lehetősége van békéltető testülethez fordulni. Ez a vitarendezési fórum több mint 25 éve szolgálja a hazai ügyfelek érdekeit, és jelenleg nyolc regionális békéltető testület működik országszerte.
A fogyasztóvédelmi törvény határozza meg az alapvető eljárási irányelveket. A békéltető testület célja, hogy közvetítő szerepet betöltve egyezséget alakítson ki a fogyasztó és a vállalkozás között. Amennyiben ez nem lehetséges, a testület döntést hoz az ügyben. Fontos megjegyezni, hogy a vásárló kizárólag saját, egyedi jogvitájával keresheti fel a testületet; más jellegű panaszok, mint például megtévesztés vagy minőségi kifogás, esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz irányítják a bejelentést.
Ezeket a szakmailag független békéltető testületeket a vármegyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik. Hatáskörükbe tartozik a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. Az érintett vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy köteles a meghallgatásra válasziratot benyújtani, illetve a cég képviselőjének megjelenni, mert ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság.
Csak abban az esetben lehet benyújtani a kérelmet a békéltető testülethez, ha a korábbi próbálkozások nem jártak sikerrel. A testület négy különböző típusú határozatot hozhat ebben az ügyben:
Kiemelkedő garanciális rendelkezés: A békéltető testület határozata nem befolyásolja a fogyasztó jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
Hazánkban a legnagyobb ügyforgalmat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület (BBT) bonyolítja, amely tavaly figyelemre méltó, 4822 kérelmet kapott. Az év végéig a békéltetési eljárások közül 4725-öt sikerült lezárni, miközben az átlagos ügyintézési idő 75 napot tett ki. 2024-re már csaknem 1,7 milliárd forint ügyértékben születtek döntések, ami 10 százalékos növekedést mutat az egyezséggel zárult ügyek számában. A végső eredmények 71 százaléka olyan megoldást hozott, amely mindkét fél, azaz a fogyasztó és a vállalkozás számára is kielégítően zárult.
A Budapesti Békéltető Testület küldetése, hogy a piaci szereplők és fogyasztók között felmerülő vitás helyzeteket a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban rendezze. Célunk, hogy a konfliktusok minimalizált költségekkel, a fogyasztók számára díjmentesen, valamint mindkét fél számára maximális elégedettséggel záruljanak.
- hangsúlyozza Inzelt Éva, a testület elnöke. Elmondása szerint bizonyos jogviták már az eljárás írásos szakaszában rendeződnek, ha pedig ily módon nem sikerül megegyeznie a két félnek, a fogyasztó kérésének megfelelően személyes vagy online meghallgatást tűznek ki, ahol a vállalkozásnak kötelessége megjelenni.
A testületek a bírósági ítéletekkel azonos erejű kötelező határozatokat hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, anélkül hogy alávetési nyilatkozatot kérnének, amennyiben a benyújtott kérelem megalapozott, és a fogyasztó által érvényesíteni kívánt követelés nem haladja meg a 200 ezer forintot.
2024-ben a Budapesti Békéltető Testület továbbra is sokszínű ügyekkel foglalkozott. A beérkező panaszok között kiemelkedtek a posta és távközlési szolgáltatásokkal, valamint a telefonszolgáltatásokkal kapcsolatos problémák. Emellett a különféle közüzemek, mint a víz-, gáz- és villanyellátás terén is számos kifogást jegyeztek. Nem elhanyagolható a parkolási ügyek aránya sem, amelyek szintén jelentős részesedést képviselnek a BBT által kezelt esetek között.
Tavaly jelentős növekedés tapasztalható a légitársaságokkal szembeni kártérítési igények terén. Az Európai Unióban érvényben lévő jogszabályok gondoskodnak az utasok jogainak védelméről, azonban a légitársaságok nem haboznak elkerülni a felelősséget. A több órás vagy akár napokig elhúzódó késések, járattörlések, problémás beszállítások, valamint az elveszett poggyász esetén akár több százezer forintot is követelhetnek az utasok.
Számos panasz érkezett olyan online hirdetésekkel operáló cégekre és vállalkozókra, akik gyors javítási és szerelési szolgáltatásokat, például duguláselhárítást ígérnek. Ezen szolgáltatók gyakran tetemes díjat követelnek pusztán a kiszállásért, kihasználva a fogyasztók kétségbeesett helyzetét és a sürgős javítási szükségletet.
A tartós fogyasztási cikkek meghibásodása, különösen a lábbelik, bútorok, matracok és műszaki cikkek esetében, jelentős mértékben hozzájárul a békéltető testületekhez benyújtott panaszok számához. A BBT tájékoztatása szerint különösen figyelemre méltó a panaszok között az okoseszközök, mint például okosórák és mobiltelefonok, valamint a szórakoztató elektronikai berendezések, mint számítógépek, laptopok és tabletek, továbbá a háztartási gépek, mind a kisebb, mind a nagyobb kategóriában, és a használt autók is. Ezek a termékek nem csupán a fogyasztók elégedetlenségét tükrözik, hanem a piacon tapasztalható minőségi kihívásokat is.
Sokan fordultak a békéltető testülethez webshopon keresztül vásárolt, nem megfelelő minőségű termékek miatt. Az online vásárlások esetében továbbra is gondot jelent, hogy a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást a webáruházat működtető, vagy a szolgáltatást nyújtó vállalkozás nevéről, székhelyéről, adó-és/vagy nyilvántartási számáról. Ezeknek az adatoknak a hiánya megnehezíti és az esetek jelentős részében ellehetetleníti a fogyasztói jogérvényesítést.
