Rendkívül aggasztó helyzet alakult ki a Balaton környékén, amelyre a szakértők komoly figyelmeztetéseket fogalmaztak meg.
Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.
Már jó ideje nem csupán éghajlatváltozásról van szó, a helyzet sokkal súlyosabb - számomra inkább a klíma K.O.-ját jelenti.
- fogalmazott Dr. Tóth Viktor. A szakember szerint a Balaton egyik fő problémája, hogy a korábban jellemző különbség a tó nyugati és keleti medencéje között eltűnőben van, és már nyár elején helyenként bealgásodott a tó mindkét része.
A kutatók összegyűjtötték a Balatonra vonatkozó hőmérsékleti adatokat, beleértve a klasszikus méréseket és a műholdas adatokat is. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy
Az elmúlt másfél évszázad során a Balaton vízhőmérséklete körülbelül 2,2 Celsius-fokkal nőtt.
Különösen aggasztó, hogy az elmúlt 30 évben a változások jelentős része zajlott le; a '80-as évek közepén egy olyan töréspont következett be, amely után a globális felmelegedés üteme drámaian felgyorsult.
Az elmúlt 25 évben mért 1,7 Celsius-fokos emelkedés óriási változás
- emelte ki a szakértő. Ebből adódóan már most is észlelhetők bizonyos folyamatok: például a balatoni nádas fokozatos eltűnése, ami évente 1-2 hektáros veszteséget jelent, továbbá a nád mennyiségének csökkenése és a gyékény terjedésének növekedése.
A kutató szerint a jelenlegi algásodás is része annak az átrendeződésnek, amely összefügg a klímaváltozással és a nádasok állapotával. A nád víztisztító hatása mellett bizonyos körülmények között tápanyagokat is kibocsáthat, ami hozzájárulhat az algásodáshoz.
Dr. Tóth Viktor szerint a Balaton éveken belül mediterrán jellegű tóvá válhat, ami azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák - elsősorban az algásodás - nagy valószínűséggel meg fognak jelenni. Az ilyen problémákat okozó fajok már jelen vannak a Balatonban, csak eddig a hőmérsékletviszonyok nem kedveztek nekik.
A jelenlegi helyzet jelentős eltéréseket mutat a '80-as években tapasztalt algásodáshoz képest. Akkor a tápanyagok főként külső forrásokból érkeztek, míg manapság a vízhőmérséklet emelkedése következtében a tó mélyebb rétegeiben oxigénhiányos állapotok alakulhatnak ki. Ez a jelenség elősegíti, hogy az üledékben felhalmozódott tápanyagok kioldódjanak. Az '60-as évektől kezdődően felgyülemlett tápanyagok mostanra felszabadulnak, ami kedvez a víz algásodásának.
Az algásodás jelentős hatással bír a Balaton élővilágára, ahol a vízi ökoszisztéma egyensúlya könnyen felborulhat.
Amikor egy faj túlsúlyban van, az ökoszisztéma egyensúlya komoly veszélybe kerül, és ez rendkívül sebezhető helyzetet teremt.
- magyarázta a szakember. Az algavirágzáskor az alga lepelszerűen borítja a víz felszínét, alatta koromsötétség alakul ki, ami tovább rontja a helyzetet.
A klímaváltozás következtében várhatóan kevesebb csapadék hullik majd a Balaton vízgyűjtőjére, és magasabb lesz a párolgás. Ennek eredményeként egyre gyakoribbá válhat az alacsonyabb vízszintű Balaton. A szakember szerint a természetes vízszintingadozás visszaállítása segíthetne a tó természetes megújulásában.
A kutatók összehasonlító tanulmányának eredményei alapján a Balaton a leggyorsabban melegedő hazai nagy tó, az elmúlt 25 év során évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal növekedett a vízhőmérséklete. Ezzel szemben a Fertő-tó vízhőmérséklete mindössze 0,4 fokkal emelkedett, a Duna esetében ez az érték 0,3 fok, míg a Velencei-tónál szintén 0,7 fokos emelkedést figyelhetünk meg.
Dr. Tóth Viktor hangsúlyozta, hogy bár
A helyzet rendkívül komoly, és nem az a szándékunk, hogy kétségbeesést keltsünk, hanem inkább arra szeretnénk bátorítani mindenkit, hogy lépjen akcióba.
"Talán már átléptünk egy fontos mérföldkövet, de az unokáink jövője érdekében még van lehetőségünk arra, hogy megfordítsuk a folyamatokat, és valamelyest élhetőbbé varázsoljuk a Földet" - összegezte véleményét a szakértő.
