Putyin embere életébe kerülhetett az ukránok egyik legkiemelkedőbb győzelme? - Titokzatos haláleset feszíti a Kreml idegeit.

Valószínűleg öngyilkos lett Roman Sztarovojt, az egykori orosz közlekedési miniszter, akinek holttestét néhány órával lemondása után találták meg lakóhelyének közelében. Sztarovojt a minisztersége előtt hosszú éveken át a Ukrajnával határos Kurszki terület kormányzójaként tevékenykedett, ahol tavaly nyáron az ukrán erők sikeres offenzívát indítottak. Noha Sztarovojt már nem állt a régió élén a konfliktus idején, felmerült a gyanú, hogy ő is érintett lehetett egy korrupciós ügyben, amely során rubelmilliárdok tűntek el a Kurszki terület védelmi létesítményeinek építéséből. A Kreml számára kényelmetlen helyzetet teremt a volt kormányzó és miniszter halála, amit az állami sajtó szokatlan hallgatása is tükröz.

Július 7-én, hétfőn tragikus esemény történt: Roman Sztarovojtot, a közlekedési minisztert, akit mindössze néhány órával korábban leváltottak tisztségéből, holtan találták Teslájában. A helyszínen rábukkantak arra a lőfegyverre, amelyet az orosz belügyminisztérium adott neki ajándékba 2023-ban. Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Sztarovojt öngyilkosságot követett el, azonban a halálának körülményeit még alaposan vizsgálják.

A miniszter halálának időpontjával kapcsolatos információk meglehetősen ellentmondásosak. Egyes jelentések szerint hétfőn még aktívan részt vett egy megbeszélésen a közlekedési minisztériumban, majd hazautazott Ogyincovóba, amely a moszkvai elit egyik népszerű lakóhelye. Itt, az otthona közelében, az autójában találták meg. Más források viszont azt állítják, hogy már szombat este elhunyt, sőt, van olyan információ is, amely péntekről szól. Andrej Kartapalov, a Duma képviselője, úgy nyilatkozott, hogy Sztarovojt már "elég régen" eltávozott az élők sorából.

Az 53 évesen elhunyt Sztarovojt alig több mint egy évig volt közlekedési miniszter: 2024 májusában került be Mihail Misusztyin miniszterelnök kormányába, miután Vlagyimir Putyin tavaly márciusi újbóli elnökké választása után jelentős személycserék történtek a kabinetben. Sztarovojt ezt megelőzően 2018 és 2024 között vezette a Kurszki területet, ahová tavaly augusztus 6-án az ukrán erők meglepetésszerűen betörtek, és több mint ezer km²-nyi területet foglaltak el. (Az orosz hadsereg azóta - észak-koreai segítséggel - visszavette az ellenőrzést a régió felett.) Sztarovojt ekkor már nem állt a Kurszki terület élén, de kormányzói tevékenységének köze lehetett ahhoz, hogy az ukrán erők mint kés a vajban haladtak előre régióban tavaly nyáron.

Sztarovojt igazi technokrata karriert futott be. Kurszkban született, de Leningrádban - a mai Szentpéterváron - nőtt fel. Egyetemi tanulmányait követően különböző cégeknél dolgozott vezető beosztásban, majd 2005-től 2010-ig Szentpétervár vezetésében töltött be fontos pozíciókat, amelyekben a befektetésekért és a stratégiai projektekért felelt. 2010 és 2012 között az orosz kormány iparért és infrastruktúráért felelős részlegének igazgatóhelyettese lett, majd a Szövetségi Útügynökség (Roszavtodor) vezetését kapta meg.

Innen került be a kormányba 2018-ban közlekedésiminiszter-helyettesnek, de nem sokáig maradt ott, mert még ebben az évben Putyin kinevezte a Kurszki terület ügyvezető kormányzójának. A 2019-es regionális választásokat követően a rendes kormányzói posztot is megkapta, ahonnan 2024-ben távozott. A Putyin-féle Egységes Oroszország pártba csak kormányzóvá választásának évében, 2019-ben lépett be, előtte nem volt párt tagja.

Sztarovojt tehát előbb szentpétervári helyi szinten, majd pedig országos szinten olyan pozíciókat kapott, ahol jelentős pénzek fölött diszponálhatott. Ilja Sumanov korrupcióellenes szakértő a független, emigráns orosz portálnak, a Meduzának írott cikkében azt állítja, hogy Sztarovojt karrierjét a rendkívül befolyásos és gazdag Rotenberg fivérek egyengették már szentpétervári évei óta. Arkagyij és Borisz Rotenberg Putyin belső köréhez tartoznak, amit jól mutat, hogy Arkagyij Rotenberg volt az, aki magára vállalta, hogy a birtokosa annak a fényűző fekete-tengeri dácsának, amelyről még a néhai Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa derítette ki, hogy valójában Putyin titkos rezidenciájáról van szó.

Sumanov állítása szerint Sztarovojtot a Rotenberg család emelte a Roszavtodor élére, amely a jelentős infrastrukturális fejlesztésekért felel, mint például autópályák és hidak építése. Nem meglepő, hogy ez a szféra a korrupció melegágyának számít. A Rotenberg családnak magának is jelentős érdekeltségei vannak az útépítési piacon. Sztarovojt a 2014-ben annexált Krím térségében zajló infrastrukturális projektek, beleértve a Krími- (Kercsi-) híd építésének felügyeletével is megbízta a kormány. Tavalyi miniszteri kinevezése valószínűleg szoros összefüggésben áll az oligarchák támogatásával, akik gyakorlatilag saját emberüket juttatták be a kormányzati körökbe. Azonban a sors különös fintora, hogy Sztarovojt olyan helyzetbe került, amelyből még a legbefolyásosabb szponzorai sem tudtak segíteni neki.

Sztarovojt valószínűleg még mindig közöttünk lenne, ha tavaly augusztusban az ukrán csapatok nem lépnek be a Kurszki területre. Oroszországot 1945 óta nem érte hasonló külső földi támadás, mint az ukrán offenzíva, így ez hatalmas megszégyenülést okozott a Kremlnek. Néhány hónappal ezelőtt elkezdődött egy vizsgálat, hogy kiderüljön, miért nem tudták az orosz erők megakadályozni az ukránok váratlan támadását – a nyomozás komoly korrupciós ügyekre világított rá. A korrupció az orosz államgépezet minden szegmensét áthatja, de a hatóságok főként akkor lépnek fel, ha túl nagy összeg tűnik el, vagy ha bűnbakokat kell találni valamilyen kudarcért. A kurszki invázió elég súlyos csapás volt ahhoz, hogy felelősöket kelljen felmutatni.

A kurszki orosz-ukrán határ megerősítésére az orosz állam összesen 19,4 milliárd rubelt különített el. E pénzeszközök egy részét úgynevezett "sárkányfogak" telepítésére szánták, amelyek a harckocsik elleni védekezést szolgálják. A munkálatok már Sztarovojt kormányzósága alatt megkezdődtek. Az ügyészség azonban felfedte, hogy

3,2 milliárd rubel szőrén-szálán eltűnt, a védvonal kiépítése pedig nem fejeződött be időben - részben ez volt az oka az ukrán erők gyors sikerének.

A Kurszki Regionális Fejlesztési Társaság irányításáért felelős Vlagyimir Lukin tavaly decemberben került rács mögé, miután felfedte a vezetője, Alekszej Szmirnov ügyeit. Szmirnov, aki 2022 májusában vette át a Kurszki terület vezetését Sztarovojtól, már decemberre kénytelen volt távozni pozíciójából. Korábban Szmirnov Sztarovojt közeli munkatársa volt. Az idei áprilisi letartóztatások során Szmirnovot és helyettesét, Alekszej Dedovot azzal vádolták, hogy 1 milliárd rubelt sikkasztottak el a társaságtól, ami végső soron hozzájárult ahhoz, hogy a térség kiszolgáltatottá váljon az ukrán erők támadásaival szemben.

Sajtóértesülések szerint kihallgatása során Szmirnov Sztarovojtra vallott, akinek emiatt válhatott tarthatatlanná a pozíciója a kormányban.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Sztarovojt azért lett öngyilkos, mert - feltehetően jogosan - attól tartott, hogy ő is a korrupciós ügy vádlottja lesz, és évekre börtönbe kerülhet. Olyan elméletek is vannak természetesen - ez az ablakból "kieső" oligarchák országában nem meglepő -, hogy valójában gyilkosság történt, és a politikai-gazdasági táplálékláncon még előkelőbb helyen lévő ember tette el láb alól a minisztert, hogy az nehogy rá tudjon majd vallani. Ezek persze mind spekulációk, ahogy a 2022 óta az orosz elitben rendszeresen történő gyanús halálesetekre sincs megnyugtató magyarázat. Az azonban valószínű, ha nincs a kurszki ukrán offenzíva, ez a korrupciós eset is feltáratlanul marad, és Sztarovojt még most is a miniszteri bársonyszékben ül.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, Sztarovojt halálhírét követően annyit mondott, hogy "mint minden normális embert", őket is megdöbbentette a miniszter elvesztése. Azonban a Kreml hivatalos álláspontja nem tért ki arra, hogy miért döntöttek Sztarovojt felmentéséről.

Bár az elmúlt években számos rejtélyes haláleset történt az orosz elitben, olyanra, hogy egy kormánytag öngyilkos legyen, 1991 óta nem volt példa. 1991 augusztusában szovjet keményvonalasok puccsot kíséreltek meg a Szovjetunió vezetőjével, Mihail Gorbacsovval szemben, de a kísérlet gyorsan elbukott. Az egyik puccsista, Borisz Pugo belügyminiszter a letartóztatás elől akkor az öngyilkosságba menekült.

A történtek különlegessége ellenére az orosz médiában meglepően csekély figyelmet kapott Sztarovojt (állítólagos) öngyilkossága. A BBC moszkvai tudósítójának írása szerint a legfontosabb állami tévécsatorna, a Rosszija-1 híradójában mindössze négyperces riport készült arról, hogy Putyin új közlekedési miniszterként Andrej Nyikitint nevezte ki. Érdekes módon Sztarovojt nevét a riportban egyáltalán nem említették, és haláláról csupán a hírműsor legvégén, mindössze 18 másodperc erejéig tettek említést. Ez jól tükrözi, hogy a Kreml számára a volt miniszter halála kényes téma.

Sok vélemény szerint Sztarovojt öngyilkossága lényegében egy nyílt kihívás volt a putyini hatalom felé, amely mindig maga határozza meg, kit emel ki a politikai porondról, és kit taszít le. A volt miniszter a pisztoly eldördülésével azonban saját sorsáról hozott döntést. Farida Rusztamova, a The Moscow Times független újságírója úgy véli, hogy Sztarovojt halála komoly csapást jelent a Putyin-kormány reputációjára, így nem meglepő, hogy a hatalom nem szívesen beszél az esetről.