A populista négyek egy különleges jelenséget képviselnek a politikai tájképen, ahol a hatalom megszerzése érdekében a vezetők gyakran a nép hangjára és érzéseire támaszkodnak. E négyes csoport sokszor figyelemfelkeltő ígéretekkel és egyszerű megoldásokkal

Lehetséges, hogy a populista négyes fogat újra összeáll Európa szívében? Úgy tűnik, Andrej Babiš ismét átvéheti a cseh kormány irányítását, ami friss, erőteljes populista dinamizmust hozhat a V4-ek életébe.

Ez a kérdés hosszú távon kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen a régió perspektívájából, mivel egy kelet-közép-európai jobboldali populista tömörülés megerősödése potenciálisan képes lenne befolyásolni az uniós politikát a következő évek során.

Ennek a "populista széknek" azonban vannak bizonyos gyenge pontjai. Vegyük például Lengyelországot. Ez az ország geopolitikai szempontból különösen érzékeny Oroszország befolyásának kísérleteivel szemben. Noha az új elnök szoros szövetségese Orbán Viktornak, az orosz nyomás nem tudja eltüntetni a történelmi összefonódásokat, amelyek Ukrajnát Lengyelország viszonylag erős szövetségesévé teszik.

Ugyanakkor a nemrég az elnöki székbe ülő, a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Karol Nawrocki nagy pofont jelent Donald Tusk lengyel miniszterelnök számára, aki arra számított, hogy a saját táborába tartozó államfővel sikerül majd számos reformot végigvinnie. Így egyre kevesebb az esély az előző, a PiS kormánya alatt hozott jogszabályok megreformálására.

A szék stabil lábait eddig Magyarország és Szlovákia adták, de a legutóbb a Mária Valéria hídon harcostársával találkozó Fico mégis kissé kilóg az illusztris társaságból. Fico kirakat baloldali, nyerspopulista kormányzása periodikusan billegő belpolitikát hozott, és bár az alkotmánymódosítás kapcsán képes volt odapörkölni az ellenzéknek, és éket verni a sorai közé, a kormány tagjainak botrányai és "saját köztársasági elnökével" fennálló vegyes viszony is állandóan magában hordozza a belpolitikai válság lehetőségeit. És persze Szlovákia gazdasági problémáival is külön kilóg a csoportból.

Ellenpárja, Csehország gazdaságilag jobban teljesített Babiš 2017 és 2021 közötti kormányzása során. A ciklus elején jellemző költségvetési többlet rekordméretű, a GDP több mint 5 százalékát kitevő hiányba fordult, miután a koronavírus-járvány kitörése mellett a kormány emelte a nyugdíjakat, és csökkentette a jövedelemadót. Ehhez képest Petr Fiala jobbközép kormánya mostanra 1,9 százalékig vitte le a hiányt. Babiš viszont most több szakértő szerint is masszív osztogatásba kezdhet, hogy biztosítsa hatalmát, és valóra váltsa ígéreteit.

A négyes fogat, amely a legerősebb húzóneve Magyarország politikai színpadának, továbbra is dominálja az orosz befolyás alatt álló euroszkeptikus irányzatot. Eközben a belpolitikai helyzet az elmúlt tizenöt évben viszonylag állandónak bizonyult. Most azonban, Magyar Péter érkezésével, ez a látszólag stabil "láb" is megingani látszik. Ugyanakkor a választások végéig kevés ember merné nagy téttel megjósolni, hogy a Tisza képes lesz-e legyőzni a Fideszt.

A végső megállapítás az, hogy míg mind a négy állam önállóan viszonylag felkészült arra, hogy tartósan elmozduljon az uniós mainstream irányvonala mellől, és egy erősebb szövetség keretein belül működjön együtt, a gazdasági és belpolitikai körülmények gyenge alapot teremtenének ennek megvalósításához.