A kormány döntései miatt olyan helyzet alakult ki a magyar boltokban, amelyben a felek nem tudnak előrelépni.
A kiskereskedelem területén a munkaerő összetétele hagyományosan a nők dominálásával jellemezhető, hiszen a munkavállalók körülbelül kétharmada nő. Ez a tendencia viszonylag stabilnak bizonyult 2009 óta. Azonban a szektorban dolgozók kor szerinti eloszlásában jelentős változások figyelhetők meg. A kiskereskedelem munkavállalóinak korfája egyértelműen idősödik: a 25-34 éves korosztály létszáma 2009 óta 47 ezer fővel csökkent, így 2024-re 73 ezer főre esik vissza. Ezzel szemben a 45-54 évesek csoportjának létszáma 28 ezer fővel 105 ezerre emelkedett, míg az 55-64 éves korú munkavállalók száma 19 ezer fővel nőtt, így 53 ezer főt tesz ki.
A kereskedelmi szektor átlagos bruttó bére 2024 harmadik negyedévében elérte az 557 ezer forintot, ami meghaladja az ingatlanügylet, az adminisztratív szolgáltatások, az építőipar, a mezőgazdaság, az egyéb szolgáltatások, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén dolgozók keresetét. Ugyanakkor számos más ágazat bérezésétől elmarad. A bérek növekedési üteme a kereskedelemben nem mutat jelentős eltérést a nemzetgazdaság összesített adataitól: 2021 első negyedéve óta a bruttó bérek 64%-kal nőttek a szektorban, míg az országos átlag 66,2%-os emelkedést mutatott.
Ez csupán a nagyobb kép, amely összegzi az összes kis- és nagykereskedelmi bolt, valamint az üzletláncok adatait. Ha a hat legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi láncot vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a munkavállalók jövedelme ebben a szektorban lényegesen magasabb. A bruttó átlagbér 2024 végére túllépte az 595 ezer forintot, és valószínű, hogy mára már a 600 ezret is átlépte. Az OKSZ által végzett felmérés alapján a bérnövekedés ezen időszak alatt közel 80 százalékot tett ki, amelynek hátterében a folyamatos hatékonyságnövekedés áll. A kereseteket - a teljesség kedvéért - különféle béren kívüli juttatások is színesítik, mint például:
Ezek a gyakorlatok a különböző kereskedelmi láncoknál nem mindenhol találhatók meg egységesen, viszont a legtöbb helyen gyakran alkalmaznak hasonló intézkedéseket. Ezek a juttatások akár havi 100 000 forint extra bevételt is jelenthetnek egy átlagos keresetű munkavállaló számára.
Magyarország gazdasági táján a termelékenység terén a kereskedelem és a pénzügy-biztosítás kiemelkedő szereplővé vált az elmúlt évtized során, hiszen ezek az ágazatok több mint 30 százalékos növekedést könyvelhettek el. Ezzel jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Az elemzett időszakban a termelékenység javulása felülmúlta az uniós átlagot, bár érdemes megjegyezni, hogy több szomszédos ország előrébb tart ezen a téren. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az utolsó 3-4 évben a hatékonyság növekedése a szektorban drámai módon lelassult. E mögött több tényező is áll, például a megnövekedett adminisztrációs terhek és adókötelezettségek, amelyek komoly kihívások elé állítják az ágazat szereplőit. A ledolgozott munkaórákra vetített hatékonyságjavulás szempontjából a kiskereskedelem, amelyet különadókkal és speciális ágazati intézkedésekkel terhelnek, mégis több olyan szektort megelőzött, ahol kedvezőbb adókörnyezet és költségvetési támogatások álltak rendelkezésre a vállalkozások számára. A kiskereskedelem területén a bolti univerzumnak a digitalizációval és az online értékesítés térnyerésével való átalakulása szintén hozzájárul a hatékonyság növeléséhez.
Iparági vélemények szerint a mostanában bevetett intervenciók, mint az árstop vagy árrésstop is a modern kereskedelmi csatornák felé tereli a vásárlókat, mert a kisebb láncok, franchise hálózatok és egyedi kisboltok árai az árrésstoppal sújtott kereskedőkhöz képest még látványosabbá válnak (leegyszerűsítve, egyre jobban megéri elautózni egy nagybevásárlásra a legközelebbi hiper- vagy szupermarketbe, diszkontba).
Ez tovább rontja a kisboltosok helyzetét, nem véletlen, hogy a GKI kutatása szerint 2025 tavaszán a kiskereskedelmi forgalom felét adó kisebb boltok tulajdonosainak 18 százaléka tervezi egy vagy több bolt bezárását, ami viszont számos településen az ellátásbiztonságot veszélyezteti.
A GKI által végzett kutatás és az OKSZ saját elemzései alapján megállapítható, hogy a kiskereskedelem, melyet számos hatósági intézkedés terhel, valójában a nemzetgazdaság egyik motorjává válhat. Ez a szektor a hozzáadott érték folyamatos növelésével hozzájárulhat a GDP emelkedéséhez, miközben a foglalkoztatás szintje is jelentősen magas maradhat. Ezen túlmenően, a juttatások dinamikus emelkedése és a széleskörű hazai beszállítói hálózat révén a kiskereskedelem erősítheti a multiplikátor hatás érvényesülését. Az ilyen irányú fejlődéshez azonban elengedhetetlen a fejlesztéseket és innovációt támogató kedvező szabályozási környezet kialakítása.
A kormányzat rendszeresen a szektorral szemben fogalmaz meg felelősséget az áremelkedések okán, miközben saját intézkedéseivel – mint például a kiskereskedelmi adó 31,5%-ra emelése és a plázastopp bevezetése – olyan körülményeket teremt, melyek révén a vállalkozások kénytelenek csökkenteni a beruházásaikat, illetve a vásárlók számára kedvező akciók szervezését. Ezen intézkedések következményeként, akaratlanul is, a kisebb kereskedők kiszorulhatnak a piacról.
Ez egy olyan paradoxon, amely gazdasági-, jóléti-, munkaerőpiaci- vagy más társadalomszervezési érvekkel nem oldható fel.
