Oroszország gazdasági helyzete válságos fordulóponthoz érkezett: drámai előrejelzések láttak napvilágot.
Oroszország gazdasága 2025 nyarán új szakaszba lépett: a háborús ösztönzők hatása egyre inkább elhalványul, a belső kereslet gyenge, a monetáris szigor szorító, a bankrendszer pedig passzív állapotban van. A WiiW nyári elemzése alapján, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a gazdaság középtávon 1,5-2% közötti növekedési sávba stabilizálódhat. Ez azonban egy feltörekvő gazdaság esetében stagnálással határos helyzetet jelent. Amennyiben nem következik be gyorsabb jegybanki lazítás, célzott állami ösztönzők bevezetése és a banki hitelezés újbóli fellendítése, a gazdaság könnyen hosszú évekre elakadhat az alacsony növekedés csapdájában.
Oroszország gazdasága a háborút követően tapasztalt két dinamikus év után most egyértelmű lassulás jeleit mutatja. A bécsi Wiens Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) 2025 nyarára vonatkozó előrejelzése alapján az év első négy hónapjában a gazdasági növekedés csupán 1,6%-ot ért el, míg az ipari termelés mindössze 1,2%-kal bővült – és ez a növekedés is csak a hadiipari szektor teljesítményének volt köszönhető. A korábban alkalmazott fiskális ösztönzők hatása fokozatosan kimerül, az importhelyettesítés lehetőségei egyre inkább korlátokba ütköznek, miközben a szigorú monetáris politika újabb gátat jelent a gazdasági aktivitás számára.
Az inflációs ráta továbbra is aggasztóan magas: áprilisban éves szinten 9,9 százalékot ért el, amely a várakozásokhoz képest jelentősen elmaradt, és csak 10,2 százalékra mérséklődött májusra. A bécsi Közgazdasági Intézet (WiiW) elemzői ezért az idei évre 8,9 százalékos pénzromlási ütemet prognosztizálnak.
Az infláció megfékezése érdekében az orosz központi bank 2025 elején újabb szigorításokat vezetett be, így a jegybanki alapkamat az év kezdetén elérte a 21%-os csúcsot.
Bár május végére 20%-ra mérséklődött, mégis továbbra is történelmi csúcsokat ostromol.
A bécsi elemzők véleménye szerint a jegybank által kitűzött 4%-os inflációs célszint elérése 2027 környékén valósulhat meg. A kamatemelés váratlan költségeket hozott magával: a teljes hitelállomány reálértékben stagnál, míg a háztartások számára nyújtott hitelkihelyezések üteme gyors ütemben csökken.
A WiiW kifejezés mögött rejlő jelentés rávilágít arra, hogy a hitelpiac stagnálása komoly következményekkel bír a belső kereslet szempontjából. Ennek eredményeként az autó- és lakásvásárlások jelentős csökkenésen mentek keresztül, míg a fogyasztási cikkek iránti kereslet továbbra is gyenge. Bár a jegybank már megkezdte a lazítási intézkedéseit, a gazdaság valódi fellendüléséhez valószínűleg gyorsabb és határozottabb kamatcsökkentésre lenne szükség.
Ennek a tényezőnek a hiányában a 2025-re vonatkozó 2%-os GDP-növekedési előrejelzés valószínűleg túlzóan optimista lehet. A valósabb forgatókönyv inkább 1-1,5% közötti gazdasági bővülést valószínűsít.
A monetáris politika egyik nem várt hatása a rubel drámai felértékelődése: 2025 eleje óta körülbelül 20%-kal emelkedett az amerikai dollárral szemben.
Ez a helyzet már önmagában is hátrányosan befolyásolja az orosz exportőrök versenyképességét, de különösen súlyos következményekkel jár az állami költségvetés számára, amely a bevételek jelentős részét rubelben könyveli el, miközben az olaj- és gázexport jellemzően dollárban történik. Ezt a problémát tovább súlyosbítja a világpiaci olajárak csökkenése: a Brent típusú nyersolaj ára a 2024-es 80 dolláros szintről 2025 nyarára körülbelül 71 dollárra esett, és a tendencia továbbra is lefelé ível. Így az orosz költségvetés bevételi oldala kettős nyomás alatt áll, ami komoly kihívások elé állítja az ország gazdasági stabilitását.
A WiiW szakértői szerint a csökkenő állami bevételek hatására a költségvetés felülvizsgálata vált szükségessé, amely 2025 második negyedévében már meg is történt.
A költségvetési deficit 2025-re várhatóan 1,8%-ra nő a bruttó hazai termék (GDP) arányában, míg 2024-ben ez az arány 1,6% volt. Közben a kormány törekszik arra, hogy mérsékelje a kiadásokat.
Ez a központi spórolás különösen a háborús célokra fordított kiadások csökkenésében mutatkozik meg. A jelentés megjegyzi, hogy az importhelyettesítés gazdaságélénkítő hatása kimerülőben van, a belső kereslet gyenge, a háztartások óvatosak, a beruházási kedv alacsony.
Mindezek hatására a középtávú növekedési kilátásokat is lefelé módosította az intézet: a 2026-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést 1,8%-ra, 2027-re pedig mindössze 1,7%-ra csökkentették. A korábbi várakozások szerint ezek az értékek 2% fölött lettek volna.
Ahogy már a cikk elején említettük, a bankszektor csak látszólag stabil: a szankciók hatására elvágott nyugati kapcsolatok után a szektor "zárt ökoszisztémává" vált, amely ugyan a rendszer stabilitását növeli, de a gazdaság élénkítéséhez nem járul hozzá. A jelentés kiemeli, hogy a banki hitelállomány volumene nem bővül reálértéken, a vállalati hitelezés stagnál, a lakossági hitelállomány csökken. A bankok kockázatkerülők, betéti többletüket inkább állampapírokba fektetik, semmint vállalkozásokat vagy lakásvásárlásokat finanszíroznának.
Az elfojtott hitelezés rendkívül káros hatással bír egy olyan gazdasági környezetben, ahol a beruházások maguktól sem mutatnak túlzott dinamizmust, és a fiskális ösztönzők is egyre gyengébben működnek. A jelentés arra figyelmeztet, hogy ha nem történik lényegi változás a monetáris és banki politika összhangjában, akkor a hitelezés a középtávú időszakban sem fog komolyan beindulni. Ennek következményeként a gazdaság hosszú távon alacsony növekedési pályára kényszerülhet.
Ezen felül az utóbbi időszakban orosz bankoktól kiszivárgott elemzések alapján egy hitelválság küszöbén állhat az ország.
A magas kamatok következtében a nem teljesítő hitelek aránya 30% fölé emelkedett, mivel egyre több vállalat képtelen a meglévő tartozásai refinanszírozására. A VTB Banknál májusban a 90 napnál régebben esedékes hitelek aránya 5%-ra nőtt, és az év második felében akár 6-7%-ra is emelkedhet. Ez a szám még mindig alatta marad a 2014-2016-os válság idején tapasztalt 10%-os szintnek.
Jelenleg a restrukturált vállalati hitelek aránya csupán 3%. Bár több közgazdász és banki szakember aggodalmát fejezte ki a bankszektor stabilitásával kapcsolatban, Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke határozottan kijelentette, hogy nem áll fenn válságközeli helyzet. A bankrendszer ugyanis erős tőketartalékokkal bír, a teljes tőkepuffer pedig eléri a 8 ezer milliárd rubelt, ami körülbelül 100 milliárd dollárnak felel meg.
A bankok továbbra is jelentős nyereséget könyvelnek el, és nem tapasztalható érdemi növekedés a céltartalékok terén sem. Ez arra utal, hogy a nem teljesítő hitelek számának emelkedése eddig nem gyakorolt komoly hatást a pénzintézetek mérlegeire. A jegybank azonban óvatos megközelítést alkalmazva fokozatosan emeli az úgynevezett ciklikus céltartalék-követelményt, amely július 1-jétől már az eszközállomány 0,5%-át eléri, és várhatóan további emelések is várhatóak a jövőben.
A WiiW elemzőcsapata észrevette, hogy a jelenlegi gazdasági struktúra egyre inkább a hadiipar irányába mozdul el. A civil szektor, különösen a fogyasztási cikkek, szolgáltatások és technológiai innovációk terén, egyre kisebb szerepet játszik, ami hosszú távon versenyképességi kihívásokhoz vezethet. Az importhelyettesítési lehetőségek kimerültek, az új technológiákhoz való hozzáférés továbbra is erősen korlátozott, és a szankciók enyhítésére jelenleg nincs reális lehetőség, mivel a Nyugattal fennálló kapcsolatok továbbra is befagyott állapotban maradnak.
A jelentés megemlíti azt is, hogy a rubeel mesterségesen magas árfolyama, a reálkamatok extrém szintje és a fiskális szigorítás együttesen egyfajta stagflációs környezethez vezethet, ahol a gazdasági növekedés alacsony, miközben az inflációs nyomás újra felerősödhet - különösen, ha az olajárak vagy az élelmiszerárak újabb geopolitikai sokkot kapnak.
A jelentés nem csupán sötét árnyakat vetít elénk: a középtávú kilátások javítása érdekében több reformlehetőséget is felvázol. Kiemelkedő jelentőséggel bírna a monetáris politika gyorsabb enyhítése – a jegybanki kamatok csökkentésének felgyorsítása révén mérsékelni lehetne a hitelpiaci nyomást, ezáltal serkentve a lakossági és vállalati hitelfelvételeket. Ez különösen lényeges lenne az ingatlanpiac és a beruházási szektor szempontjából.
A másik alternatíva, amit érdemes megfontolni, az állami ösztönzők átcsoportosítása: a hadiipar helyett a technológiai, energetikai és mezőgazdasági innovációk kerülhetnének a középpontba. Továbbá, fontos lenne újraértékelni az állami beruházási programokat, amelyek jelenleg túlságosan központosítottak, és leginkább a hadiipari ágazatra összpontosítanak.
A WiiW által felvetett irányokhoz való elmozdulás a háború következtében szinte lehetetlennek tűnik. Oroszország folyamatosan próbálja előre tolni a frontvonalat az ukrán belterületek irányába, ám a haladás rendkívül lassú, és idén mindössze 1 százaléknyi új területet sikerült elfoglalniuk. Eközben Ukrajna olyan katonai képességekre tett szert, amelyek lehetővé teszik, hogy bármikor csapást mérjen orosz célpontokra az Urálon túl. Ez a helyzet gyakorlatilag megakadályozza, hogy Moszkva hadiipari fejlesztéseit más irányokba terelje.
