Külföldiként az Egyesült Államokba utazás vagy ott tartózkodás olyan, mint orosz rulettet játszani; a kiszámíthatatlanság és a váratlan helyzetek mindennaposak. Az egyre szigorúbb bevándorlási szabályok és a változó politikai környezet miatt a külföldiek
"Képtelenség!" - így felelt a salvadori elnök, amikor Trump vendégeként a Fehér Házban egy újságíró rákérdezett, hogy fontolóra vette-e Ábrego García visszaküldését. Ez a kérdés különösen aktuálissá vált, miután a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében az amerikai kormányzatnak "elősegítenie" kell a tévedésből deportált férfi hazatérését az Egyesült Államokba.
"Nagyon bízom benne, hogy nem arra utal, hogy egy terroristát próbáljak meg becsempészni az Egyesült Államok területére. Természetesen ezt soha nem tenném meg" - reagált Nayib Bukele.
A két elnök találkozója során az Ovális Iroda dohányzóasztalán egy új Air Force One makett ragyogott, amelynek érkezését Trump szinte gyermeki lelkesedéssel, izgatottan várja. A tárgyalás végén pedig lelkesen szorította meg Bukele kezét, kifejezve háláját azért, hogy összesen 271 salvadori és venezuelai állampolgárt helyezett el Salvador legújabb, félelmet keltő óriásbörtönében, a CECOT-ban, amely négyszázezer elítélt befogadására képes.
Az odaérkezettek között volt Kilmar Armando Ábrego García, akit egy bírói döntés szerint egy "adminisztrációs hiba" következtében soroltak a kitoloncolásra várók közé, gyakorlatilag a salvadori börtönbe.
A rendelkezés alapján, figyelembe véve a tényeket, Paula Xinis körzeti bíró arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai kormánynak támogatnia kell Ábrego García hazatérését. A Legfelsőbb Bíróság megerősítette ezt az ítéletet, hangsúlyozva, hogy Xinis helyesen tette, amikor különválasztotta a visszatérés támogatását a végrehajtás aktusától.
Trump kezdetben ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a Legfelsőbb Bíróság határozatát, ám - ahogyan azt már sokszor láthattuk - végül megváltoztatta véleményét. A Fehér Ház vezető tisztviselői később arra hivatkoztak, hogy a bíróságoknak nincs joguk beavatkozni az Egyesült Államok külpolitikai döntéseibe.
Az amerikai elnök arra ösztönözte salvadori vendégét, hogy létesítsen újabb megabörtönöket, ahol akár amerikai állampolgárok által elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek is helyet kaphatnak. Bukele válaszában hangsúlyozta, hogy megfelelő anyagi juttatások mellett szinte bármi lehetséges.
Washingtoni látogatásának előestéjén Salvador igazságügyi minisztere egy hollywoodi akciófilmmel vetekedő, gondosan megrendezett videót tett közzé arról, hogyan fogadnak országa állig felfegyverzett katonái és rendőrei tíz, az Egyesült Államokból kitoloncolt személyt.
Az Egyesült Államok hatmillió dollárt fizet Salvadornak azért, hogy egy évre elhelyezhesse a bűnszervezetek deportált tagjait.
Ábrego García hazája fővárosában, San Salvadorban nőtt fel. Apja egykori rendőrtiszt volt, édesanyja pedig házi készítésű pupusát, Salvador nemzeti eledelét, a töltött tortillát kínálta saját étkezdéjében, a népszerű Pupuseria Ceciliában. Működtetésében az egész család részt vett. Ábrego García, bátyjával, Césarral együtt az alapanyagok beszerzéséért volt felelős, és ételfutárként is dolgozott.
Egy helyi zenekar zsaroló módszerekkel próbálta megfélemlíteni a családot, védelmi pénzt követelve tőlük. A fenyegetéseik egyenesen brutálisak voltak: azt ígérték, hogy Césart megölik, ha nem teljesítik a követelésüket. A család, hogy megóvja szerettüket, végül beadta a derekát és kifizette a kért összeget, de a biztonság érdekében Césart titokban Amerikába menekítették.
A következő kiszemelt áldozat az akkor 12 éves Ábrego García volt. Még akkor is megfigyelték, amikor reggelente az iskolába indult. Elrablásával rémisztgették a családot, amely odébb költözött. Ezek után a fiú nővérei kerültek célkeresztbe: megerőszakoljuk őket, ha a család nem tejel - hangzott a vészjósló üzenet. Ábrego García szülei a lányokkal a szomszédos Guatemalába menekültek, a 16. életévét betöltött fiút pedig 2011-ben, illegálisan az Egyesült Államokba juttatták.
Marylandben találkozott bátyjával, Césarral, aki már amerikai állampolgársággal rendelkezett, és az építőiparban kezdett el dolgozni. Öt év elteltével ismerte meg Jennifer Vásquez Surát, aki szintén amerikai állampolgár volt. Amikor 2018-ban kiderült, hogy Jennifer gyermeket vár, úgy döntöttek, hogy összeköltöznek, és így együtt nevelik fel két gyermeküket.
Ábrego Garcíát, három másik férfival együtt hat éve őrizetbe vették, tetoválásuk és ruházatuk alapján azzal a gyanúval, hogy egy bűnbanda, az MS-13 tagjai. Miután ez nem volt bizonyított, szabadon bocsátották, és vádat sem emeltek ellenük, viszont Ábrego Garcíát átadták a bevándorlási hatóságoknak.
Egy bevándorlási bíró 2019 októberében elutasította ugyan menedékkérelmét, de megtiltotta visszatoloncolását Salvadorba azzal az indokkal, hogy a kérelmező "megalapozottan tart" a csoportos üldözéstől. A bevándorlási hatóság, az ICE nem fellebbezett az ügyben.
A Belbiztonsági Minisztérium, azaz a Homeland Security jóváhagyásával Ábrego García sikeresen megszerezte munkavállalási engedélyét, és ezt követően teljes munkaidőben helyezkedett el egy fémmegmunkáló üzemnél. Évente rendszeresen tájékoztatta az ICE ügyfélszolgálatát a helyzetéről.
A családi élet nem volt felhőtlen, és ebben talán az is szerepet játszott, hogy mindhárom gyermek fogyatékos. A közös gyerek ötéves, autista, az egyik fülére süket, és kommunikációra képtelen. A kilencéves szintén autista, a legidősebb, tízéves pedig epilepsziás.
Február hónapban a Trump-kormányzat úgy döntött, hogy a külföldi terrorszervezetek közé sorolja az MS-13-t, és elrendelte, hogy az érintett tagokat a lehető leggyorsabban távolítsák el az Egyesült Államok területéről.
Ábrego Garcíát március 12-én egy baltimore-i Ikea előtt teperték a földre fia szeme láttára. Egy ügynök felhívta az anyát, és közölte: tíz percet kap a fiú visszaszerzésére, ellenkező esetben az ICE a gyermekvédelem segítségét kéri. Ábrego García soha nem ismerte el részvételét a bűnszervezetben.
Másokkal együtt - a bevándorlási bíró döntése ellenére - elrendelték a kitoloncolását, ám később a hatóságok elismerték, hogy "adminisztratív tévedést" követtek el.
Gyermeke édesanyja, bármennyire is zűrös volt néha a helyzet, szüntelenül mellette állt, hűségesen támogatta őt.
"Kilmar mindig is egy odaadó társ és szerető apa volt, én pedig elhatároztam, hogy továbbra is mellette állok" - osztotta meg Jennifer Vásquez Sura.
"Bolond" - ezzel a kifejezéssel illette Chris Van Hollen marylandi szenátort Trump, aki sajátos stílusával azt sugallta, hogy a demokrata politikus csupán azért látogatott el Salvadorba, hogy felhívja magára a "hírhamisító média" figyelmét.
A szenátor megpróbálta elérni, hogy a választókerületéből származó Ábrego García szabadon bocsátását biztosítsák, azonban a helyi hatóságok ezt határozottan elutasították. Sőt, napokig még a személyes találkozóra sem adtak engedélyt. Végül, láthatóan propagandacélok érdekében, egy fényűző szállodában ültették őket asztalhoz, miután a jogtalanul fogva tartott férfit átszállították egy kevésbé szigorúan ellenőrzött intézménybe, ahol teljes elszigeteltségben tengeti mindennapjait.
Ábrego García élménye a CECOT-ban eltöltött három hét során mély nyomokat hagyott benne, ahogyan azt a New York Times is beszámolt róla. A férfi nem csupán a cellatársai jelenlététől félt, hanem a különböző blokkok foglyainak zűrzavaros, egymást túlkiabáló gúnyolódásától is, amely különösen megviselte lelkileg.
Ábrego García visszatérése az Egyesült Államokba teljesen kérdéses, és még a szabadulása is egyre inkább kétségessé válik.
Donald Trump beiktatása óta – a kampányában tett ígéreteivel összhangban – a bűnözők, különösen a latin származású egyének, nem érezhetik magukat biztonságban az Egyesült Államokban. Emellett a külföldi látogatók is egyre nagyobb óvatossággal kell, hogy tervezzék utazásaikat az országba.
A 35 éves kanadai színésznő, Jasmine Mooney, életének jelentős részét hazája és Kalifornia között osztotta meg. Tavaly azonban egy váratlan fordulat következtében visszavonták amerikai vízumát, ami gyökeresen megváltoztatta a mindennapjait.
Ezután új munkalehetőséget kapott, így - ügyvédje figyelmeztetése ellenére - a mexikói határon található San Ysidro beléptetési pontján kérvényezte a vízumot. Azért választotta ezt a helyszínt, mert korábban már sikeresen szerzett vízumot San Ysidróban.
Ez alkalommal viszont elvették tőle a bőröndjét és a mobiltelefonját, a cipőjéből pedig kibújtatták a fűzőt.
"A kezeimet a falhoz szorították" - idézte fel a történteket az NPR-nek. Mooney nem büntetett előéletű, és azt feltételezte, ha valami probléma adódik, visszamehet Mexikóba, majd haza Kanadába. Ehelyett 12 napig fogva tartották, nagyjából akkortájt, amikor Ábrego Garcíát Salvadorba deportálták.
Azért "tartóztatták le, mert nem voltak meg a szükséges jogi papírok a tartózkodásához az Egyesült Államokban" - magyarázta a lépést az ICE szóvivője. Hozzátette, hogy Mooney ügyét a "határaink védelmét célzó január 21-i végrehajtási rendelet alapján kezelték".
A nő nem volt kiváltságos helyzetben: az első 48 órát egy hideg fogda cementpadlóján töltötte, ahol egy alufóliát kapott takaró helyett. Egy tiszt közölte vele, hogy öt évre kitiltották az Egyesült Államokból, majd átszállították az illegális bevándorlók számára fenntartott, San Diego-i Otay Mesa börtönbe.
Fegyencruhába kényszerítették őt, együtt körülbelül 140 másik nővel. Mindannyian tiszta múltúak voltak, büntetlen előélettel.
Jasmine Mooney végül a tizenkettedik napon nyerte vissza szabadságát, és ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott a barátnője, aki felkeltette az ügyvédek és a média figyelmét.
"Teljesen megdöbbentő, ami ott zajlik" - nyilatkozta Mooney a kanadai CBC-nek. Egy olyan nővel is beszélt, aki már nyolc hónapja raboskodott az Otay Mesa-i létesítményben.
A nevét - érthető okokból - nem tették közzé. A tudós márciusban egy houstoni konferenciára utazott. A bevándorlási tisztek azonban a repülőtéren átvizsgálták telefonját, és olyan üzeneteket találtak, amelyekben a Trump-kormányzat kutatási politikáját bírálta.
"Nagyon aggasztónak tartom, hogy egy francia kutató belépését megtagadták az Egyesült Államok területére, majd kiutasították" - nyilatkozta Philippe Baptiste, Franciaország felsőoktatási és kutatási minisztere a sajtónak a történtek kapcsán.
Az amerikai hatóságok a francia állampolgárt "gyűlöletkeltés" vádjával illeték, azonban végül, a kiutasítása előtt, a vádakat visszavonták.
Fabian Schmidt, egy 34 éves férfi, rövid időre kórházba került, miután a bostoni repülőtéren letartóztatták. A férfi Európából érkezett vissza az Egyesült Államokba, ahol zöld kártyával rendelkezik, így jogszerűen tartózkodik az országban. Édesanyja szerint a hatóságok "erőszakosan kihallgatták" őt, majd két tiszt meztelenre vetkőztette, és egy jéghideg zuhany alá kényszerítette. Az ügyvédje pedig azt nyilatkozta, hogy a vádak mibenléte egyelőre nem világos.
Jessica Brösche, egy 29 éves fiatal nő, nemrégiben tért vissza Németországba, miután hat héten át fogva tartották. A története január végén kezdődött, amikor a mexikói-amerikai határon letartóztatták. Bár érvényes ESTA vízummal rendelkezett, a hatóságok gyanúja szerint tetoválóművészként hozott felszerelése arra utalt, hogy munkát szeretett volna vállalni az Egyesült Államokban. A rácsok mögött töltött másfél hónap során kilenc napot magánzárkában kellett eltöltenie, ami különösen megpróbáló élmény volt számára.
A 25 éves Lucas Sielaff bűne gyatra nyelvtudása. Érvényes turistavízummal járt Amerikában, onnan pedig átruccant Mexikóba. Visszatérésekor azt mondta - tévesen -, hogy Las Vegasban él, holott csak ott volt a szálláshelye. Beutazási engedélyét azonnal bevonták, őt pedig hazazsuppolták.
A 28 éves Becky Burke négyhónapos hátizsákos túrára indult Észak-Amerikába. Kezdetben egy oregoni család látta vendégül, ő pedig viszonzásképpen segített a ház körüli teendőkben.
Kanadába sajnos nem tudott belépni, mivel a vízuma nem felelt meg a szükséges követelményeknek. Az amerikai határőrök elutasították a visszatérését, és "illegális migránsnak" nyilvánították.
Hat órán át tartó kihallgatása során szerintük bizonyítást nyert, hogy Becky Burke dolgozott, holott az oregoni családtól egy vasat sem kapott.
Büntetlen előélete ellenére megbilincselték, és egy tacomai fogdába szállították.
Majdnem két hetet töltött a zárkában, mielőtt végre szabadon engedték. Az eljárása viszonylag gyorsan lezárult, mivel az ügye hatalmas figyelmet kapott az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is.
"Itt az idő, hogy elhagyja az Egyesült Államokat" - állt abban a riasztó hangvételű e-mailben, amelyet egy massachusettsi ügyvéd kapott az amerikai belbiztonsági tárcától. Az üzenet figyelmeztetett, hogy ha nem távozik önként és azonnal, akkor kényszerintézkedések következhetnek, amelyek kiutasításához vezetnek az Egyesült Államok területéről - írta az április 11-én kelt levél.
A címzett, Nicole Micheroni azonban az Egyesült Államokban született, így alanyi jogon amerikai állampolgár, akit nem lehet kiutasítani saját hazájából.
A bevándorlási ügyvéd kezdetben azt gondolta, hogy a levelet egy ügyfele számára küldték, ám meglepetésére kiderült, hogy ő maga volt a címzett. Valószínű, hogy tévedésből került hozzá a felszólítás. Ennek ellenére megjegyezte: „elképesztő, mennyire riasztó ez a taktika”, hozzátéve, hogy a kormány célja, hogy elriassza az embereket a bevándorlástól.
A korábbi példák fényében már nem meglepő, hogy egy magyar állampolgár is a szűrőn akadt fenn. A névtelenséget kérő 26 éves fiatalember nagynénjéhez indult látogatóba. A detroiti repülőtéren azonban megállították, és a határőrség részletes kihallgatásnak vetette alá.
Egy magyar állampolgár, aki szabályos, könnyített beutazási engedéllyel érkezett, nagynénjéhez látogatott. Nagynénje zöld kártyával rendelkezik és egy takarítócéget vezet. A tiszt, aki ellenőrizte őt, elkérte a férfi telefonját és a PIN-kódját, majd egy fordítóprogram segítségével kezdte el átnézni a telefon tartalmát - számolt be róla a 444.
Felfedezett egy érdekességet, amely szerint a magyar már három éve ellátogatott a rokonához, és több alkalommal együtt indultak el az irodák takarítására.
A hosszadalmas eljárás végén közölték: szerintük dolgozni ment Amerikába, ezért rabosították, és a következő járattal, Amsterdamon át visszaküldték Budapestre.
"Bilincset is kaphattál volna, de a szófogadóságod miatt úsztad meg" - mondták búcsúzóul a fegyveres határőrök, miközben kísérték a géphez.
Az amerikai határon történő egyre több incidens miatt az Egyesült Királyság, Németország és több skandináv kormány arra figyelmeztette honfitársait, hogy önmagában a vízum vagy az ESTA nem szavatolja a belépést az Egyesült Államokba - bár ez nem számít újdonságnak. Dánia és Finnország kifejezetten a transzneműeknek szánt felhívásában jelezte, hogy akár a nemi megjelölés miatt is megtagadhatják a belépést az Egyesült Államok területére.
