Számos termék ára csökkenni fog, de érdemes óvatosnak lenni!
A magyar családok számára hétfőtől új lehetőség nyílik arra, hogy jelentős összegeket takarítsanak meg, amikor háztartási termékeket és piperecikkeket vásárolnak a boltokban. Az árrésstop, amely az élelmiszerek terén már sikeresen működik, most a nem élelmiszer kategóriában is hasonló inflációcsökkentő hatást ígér. Ez a lépés különösen üdvözlő hírt jelent a lakosság számára, hiszen komoly könnyítést jelent a mindennapi terheik csökkentésében. Külön figyelmet érdemel, hogy az intézkedés a drogériákat is érinti; a Rossmann máris reagált a hírekre, és azonnali mennyiségi korlátozásokkal igyekszik megőrizni készleteit. A nagyobb áruházláncok, mint például a Lidl és az Auchan, szintén aktívan részt vesznek az árversenyben, és további akciókkal kívánják megerősíteni pozícióikat. E lépések várhatóan újabb versenyt indítanak, amely a fogyasztók számára kedvezőbb árakat eredményezhet.
Jövő hétfőtől, azaz május 19-től egészen a nyár végéig, augusztus 31-ig, jelentős változások várnak ránk a háztartási termékek és piperecikkek vásárlásakor. Az új intézkedés keretében több mint 30 kategóriában összesen legalább 1000 termék ára csökkenhet, mivel az árrés maximum 15 százalékra mérséklődik. A május 8-i kormányinfón tett bejelentést megelőzően az Index már nyilvánosságra hozta a részleteket egy titkos táblázat alapján, amelyből kiderült, hogy a non-food termékek közül melyekre vonatkozik a kedvezmény. A dokumentum alapján várható, hogy a mosószerek és tusfürdők árai 16-18 százalékkal csökkenhetnek a következő héttől, így mindenki kedvezőbb árakon juthat hozzá a mindennapi szükségleteihez.
Az árrés-csökkentés új megközelítése nem okozott váratlan fordulatot két fő okból. Először is, az áprilisi fogyasztói árak alapján megállapítható, hogy ez igazolta az infláció mérséklésére vonatkozó előrejelzéseket. Másodszor, az elmúlt hetekben miniszteri és államtitkári szinten tett nyilatkozatokból világosan kivehető volt, hogy milyen irányba tartanak a dolgok. Érdemes emlékezni, hogy Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára április 29-én azt nyilatkozta: "az áprilisi infláció 4 százalék körüli szinten mozog, míg az élelmiszer-infláció 5-5,5 százalékra csökkenhet, amit a vásárlók is egyértelműen tapasztalnak a mindennapi életük során. Ez a csökkenés olyan mértékű, amelyet már az árrés-csökkentés bevezetésekor is előre jeleztünk."
A várakozások beigazolódtak, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 9-én közzétett adatai szerint áprilisban 4,2 százalékra csökkent a drágulás üteme. Az előző hónapok adatai, januárban 5,5, februárban 5,6, és márciusban 4,7 százalék, mind azt jelzik, hogy az infláció folyamata mérséklődéssel járt. Az élelmiszer-infláció megállt 5,4 százalékon, ahogyan azt az NGM államtitkára előre jelezte. Az élelmiszerek esetében a csökkenés még szembetűnőbb, hiszen egy hónappal korábban 7 százalékon állt a mutató. Mint ahogy azt vártuk, a márciusi fogyasztói árakon még korai lenne számon kérni a profitplafon intézkedésének kedvező hatásait, mivel ezt csak március 17-én vezették be, és módszertani szempontok is szerepet játszanak a háttérben. A KSH a hónap első három hetében végzett mérések alapján dolgozza fel a fogyasztói árak alakulását.
A gazdaságpolitikai döntéshozók szándékainak megértéséhez érdemes felidézni Gerlaki Bence szavait, amelyeket akkor osztott meg velünk, amikor az intézkedés kiterjesztésének lehetősége még csak a tervezési szakaszban volt. Az NGM államtitkára kifejtette: "mint ahogyan azt korábban is említettük, folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézkedés hatásait, és a lehetséges szcenáriók között szerepel a termékkör bővítése is. A hivatalos statisztikák tükrében megállapítható, hogy az elmúlt három évben számos termékkör, különösen a mosó- és öblítőszerek, esetében 50 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek az árak, ami komoly terhet ró a magyar családokra. Ezt sokan tapasztaljuk, amikor ellátogatunk egy drogériába háztartási termékek beszerzésére, hiszen jóval többet költünk, mint korábban. A kormány májusban fog dönteni az árrésszabályozás intézkedésének termékkörének bővítéséről és az érintett üzletekről. Elárulhatom, hogy alaposan megvizsgáljuk az úgynevezett non-food termékkört, amely magában foglalja a pelenkáktól a mosóporokig terjedő széles termékskálát, így számos terméket érint."
Az azóta közzétett bejelentések és a május 8-án életbe lépett kormányrendelet pontosan tükrözik ezt a szándékot. A magyarázat mögött az áll, hogy az élelmiszerek esetében a kereskedők általában magasabb árréssel dolgoznak a nem élelmiszertermékek (non-food) területén. Emiatt a háztartási termékek és piperecikkek esetében nem 10, hanem 15 százalékos árrés-csökkentést határoztak meg. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már az április 17-i kormányinfón hangsúlyozta, hogy ezekre a termékekre is javasolni fogják az árrés-csökkentés kiterjesztését. Ezt követően, egy április 27-i Facebook-videóban részletezte, hogy nemcsak az érintett árucikkek, hanem a kapcsolódó boltok körét is bővíteni fogják. Ekkor világossá tette, hogy...
ezek a termékek is jelentősen befolyásolják az inflációt, akár 30 százalék fölötti árrést is lehetett az esetükben tapasztalni.
A tárcavezető egyúttal akkor lengette be, hogy a drogériaüzletekkel bővül a kör, megnevezte a DM-et, a Müllert és a Rossmannt is. Közülük elsőként reagálva a Rossmann bejelentette, hogy az árrés-csökkentés alá került termékekre mennyiségi korlátozást vezet be, vagyis a vásárlók egy-egy áruból legfeljebb öt darabot vehetnek, valamint ezekre kuponok sem lesznek érvényesíthetők. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára megelőlegezte, hogy más áruházláncok is hasonló lépésekre készülhetnek, hogy elkerüljék az áruhiányt.
A március 17-i hatályba lépést követő első időszak tapasztalatait felidézve borítékolható az azonnali hatás most, a május 19-i héten is. Két hónappal ezelőtt az összes intézkedés alá vont termék esetében 16 százalékot meghaladó átlagos árcsökkenés ment végbe az első hét mérlege szerint. Ha pedig csak azokat a termékeket nézzük, amelyeknél árcsökkenés történt (760 termék), azok esetében átlagosan 21 százalékos volt a mérséklődés. Akkor a legnagyobb, 30 százalék feletti átlagos árcsökkenést a laktózmentes margarin és sütőmargarin, a sertészsír és a laktózmentes natúr joghurtok esetében tapasztalhattuk, most a mosóporon, a pelenkán és társaikon a sor. Kosárral a kézben a vásárlóknak is érdemes lesz összevetni konkrét termékek régi és új árait, így rögtön empirikusan találkozik az elmélet és a gyakorlat.
a Lidl elkötelezett amellett, hogy a vásárlók számára a legjobb ár-érték arányt biztosítsa, és ennek érdekében folyamatosan figyelik a piaci trendeket és igényeket. A vállalat célja, hogy ne csupán a szükséges élelmiszereket kínálja, hanem a szépségápolási termékek és háztartási vegyiáruk terén is kedvező lehetőségeket nyújtson. Tőzsér Judit hangsúlyozta, hogy a vásárlók bizalma és elégedettsége alapvető fontosságú számukra, ezért igyekeznek minden területen reagálni a piac változásaira. A Lidl lépései azt mutatják, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében nemcsak az élelmiszereknél, hanem más termékkategóriákban is aktívan dolgoznak az árak csökkentésén, ezzel is biztosítva, hogy a vásárlók egy helyen mindent megtaláljanak, amire szükségük van.
Az Auchan is hasonló stratégiát követett, amikor csütörtökön bejelentette, hogy több mint ezer vegyi árucikk és drogéria termék árából hétfőtől 5-20 százalékos kedvezményt kínál. Ezen felül, az áruházlánc jelentős árcsökkentésekkel és különleges akciókkal készül a nyári szezonra: május 23-án elindítanak egy tematikus kampányt, amely keretében 2400 szépségápolási terméket kínálnak akciós áron. Nagy Attila, a vállalat értékesítési igazgatója hangsúlyozta, hogy "érdemes a háztartás szükséges termékeit egy széles választékkal rendelkező helyen beszerezni, mivel a nagy számok törvénye alapján a hipermarketekben sokféle termék ára alacsonyabb lehet, mint korábban."
A diszkont- és hipermarketláncok kommunikációs stratégiái alapján egyértelművé válik, hogy a drogériákra vonatkozó szabályozások révén az intézkedés szélesebb hatással bír a kiskereskedelmi szektorra. Ennek következtében az inflációs hatások kedvezőbben alakulhatnak, mint azt előzetesen vártuk. Amennyiben a verseny ilyen körülmények között is élénkül, a vásárlók élvezhetik a legnagyobb előnyöket.
