Megszűnt az aranyvízum lehetősége, véget ért a szupergazdagok kedvelt kiskapuja.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban jogellenesnek minősítette Málta aranyútlevél-programját, amely pénzügyi befektetés ellenében kínált uniós állampolgárságot. Ez az ügy új precedenst állított fel, és megerősítette az EU határozott álláspontját: az uniós polgárság nem árusítható. A Bizottság figyelmeztetett arra, hogy az ilyen jellegű programok aláássák a tagállamok közötti bizalmat és a közös jogrend integritását. A döntés következményeként más országok is kénytelenek lehetnek átgondolni hasonló kezdeményezéseiket. Ezzel a jogi elvek végül diadalt arattak a pénzügyi érdekek felett.

Egy háttérbeszélgetés során tárult elénk az az ügy, amelynek következtében az Európai Unió Bírósága nemrég precedens értékű döntést hozott, ezzel véget vetve egy hosszú ideje tartó politikai és jogi vitának. "2023-ban az Európai Bizottság jogi lépéseket tett Málta ellen" - osztotta meg velünk a részleteket Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, aki egyúttal a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke is. A kérdés súlya pedig nem volt csekély: az uniós polgárság áruba bocsátásának lehetősége került terítékre.

A szigetország aranyútlevél-programja a világ szupergazdagjai számára vonzó lehetőséget kínált: egy jól megfontolt befektetéssel azonnal megszerezhették az európai állampolgárságot, ezzel pedig a kontinens szabad életét. "Az Európai Unió azonban most lényegében kijelentette: az uniós állampolgárság nem megvásárolható" - mondta Magyar Csaba. A háttérben nem csupán jogi kérdések, hanem mély politikai feszültségek és elvi viták is húzódnak. De ne siessünk, először is élvezzük a kifejezés varázsát, hiszen az 'aranyútlevél' már a nevében is egy ígéretet hordoz.

Az állampolgárság megszerzése általában két fő módon történik: vérségi alapon vagy a születés helye szerint. Az egyes országok különböző jogokat és előnyöket kínálnak állampolgáraik számára, amelyek közé tartozik például az útlevél kiadása, amely lehetővé teszi a nemzetközi utazást. Más országok állampolgárai is jogosultak lehetnek állampolgárságra, amennyiben megfelelnek bizonyos előírásoknak, például helyi házasságkötés vagy hosszú távú tartózkodás esetén. Az állampolgárság előnyei mellett azonban kötelezettségek is járhatnak vele, például a sorkatonai szolgálat, amely bizonyos államokban kötelező. Fontos figyelembe venni, hogy az államok eltérően reagálhatnak arra, ha egy állampolgár második állampolgárságot szerez. Néhány ország ezt kifejezetten tiltja, míg mások megkövetelik, hogy a második állampolgárságot hivatalosan bejelentsék.

A letelepedési engedély egy alacsonyabb szintű státuszt képvisel, amely lehetőséget biztosít a külföldi állampolgárok számára, hogy egy adott ország területén éljenek. Ezzel együtt azonban korlátozottabb jogokkal rendelkeznek, mint a helyi lakosok; például nem tölthetnek be hivatalos tisztségeket és nem vehetnek részt a választásokon. Egyes országok dönthetnek úgy, hogy a szokásos eljárások mellett gyorsított folyamatban kínálnak letelepedést vagy akár állampolgárságot, amely lehetőséget ad arra, hogy bizonyos befektetésekért cserébe kedvezményes eljárás keretében hozzájáruljanak a letelepedéshez, ezzel részben lemondva a megszokott mérlegelési jogukról.

"Általában ezeket a kérdéseket a vonatkozó helyi jogszabályokban külön kiemelik, és a feltételek egyértelműen rögzítve vannak" - mondta Magyar Csaba a háttérbeszélgetés során. Hozzátette, hogy számos ország igyekszik vonzó környezetet teremteni azok számára, akik hajlandóak befektetéseket eszközölni és profitot generálni. A cél tehát a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése, a gazdasági növekedés elősegítése, valamint a munkalehetőségek bővítése.

A különböző letelepedési és állampolgársági programok változatos formái léteznek, de közös vonásuk, hogy a külföldi befektetők számára lehetőséget biztosítanak állampolgárság vagy letelepedési engedély megszerzésére. Ezek a programok a külföldiek által az országba irányított tőke vonzására építenek, így a befektetések kulcsszerepet játszanak a folyamatban. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már az 1980-as évek óta működtet saját letelepedési programokat, míg a pénzért történő állampolgárság megszerzése először a karibi országokban terjedt el.

"Saint Kitts és Nevis volt az első, de mára már olyan különleges desztinációk is csatlakoztak a versenyhez, mint Törökország vagy Vanuatu" - osztotta meg Magyar Csaba. Európában viszont jellemzően csak letelepedési és hosszú távú tartózkodási engedélyeket kínálnak a gazdag külföldiek számára. Ezen a téren Görögország és Portugália kiemelkedik, hiszen mindketten a schengeni zónán belül helyezkednek el.

A fentiek fényében érdemes megkülönböztetnünk a hagyományos eljárásokat a befektetésért cserébe kínált programoktól. A befektetési lehetőségeken belül pedig két fő csoportot különböztetünk meg: a letelepedési és az állampolgársági programokat. Az állampolgársági programok általában magasabb költségekkel járnak, mivel szélesebb körű jogokat biztosítanak a résztvevőknek. Érdemes megemlíteni, hogy a letelepedési engedélyek visszavonása jellemzően egyszerűbb folyamat. A befektetés formája országonként eltérő lehet; egyes helyeken ingatlanvásárlásra van szükség, míg másutt befektetési alapokba kell fektetni a pénzt. Van olyan ország is, ahol csupán az állami költségvetéshez kell hozzájárulni. "Sőt, gyakran előfordul, hogy ezeket az opciókat kombinálják, hogy a legkedvezőbb megoldást nyújtsák" - tette hozzá a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke.

Milyen érdekességeket tudhatunk a máltai programról? Ezt a kérdést tettük fel Magyar Csabának, aki elsőként megemlítette, hogy a máltaiaknak van egy bölcsességük: "Pénzzel a tengeren is lehet utat építeni." Ez a mondás jól tükrözi a szigetország ambiciózus törekvéseit, amely már évek óta aktívan gyűjt forrásokat. Málta vonzó lehetőséget kínál a külföldi befektetők számára, lehetővé téve számukra, hogy megszerezzék a helyi állampolgárságot – ezzel együtt pedig egy olyan útlevelet, amely az európai uniós állampolgárságot is magával hozza, hiszen Málta az EU tagja.

Évente legfeljebb 400 főkérelmező és családtagokkal együtt összesen maximum 1500 fő vehet részt a programban. A helyi bevándorlási szabályok szerint azok a külföldi befektetők kérhetik az állampolgárságot, akik a népmesékhez hasonló módon kiállnak három próbát, de ezúttal nem ügyességi, hanem "csak" befektetési feltételeket teljesíteni:

Aki a nagyobb összegű befektetést választja, annak "csak" 12 hónapig kell Máltán élnie, hogy megszerezze az állampolgárságot. A kisebb összeg esetében 36 hónap után van erre lehetőség. Az állampolgárság kiadása előtt négyszintű átvilágítási eljárás történik, amely szigorúnak és a magas színvonalúnak tekinthető az iparágban.

Eddig minden világos, de mi is volt pontosan az Európai Bizottság kifogása ezzel kapcsolatban? "A Bizottság álláspontja szerint az uniós állampolgárság olyan befektetések vagy előre meghatározott kifizetések ellenében történő megszerzése, amely mögött nem áll valós kapcsolat az egyén és a tagállam között, ellentétes az európai állampolgárság eszméjével, valamint a tagállamok közötti lojális együttműködés alapelveivel" - válaszolt Magyar Csaba.

A bizottság érvelése nem újdonság, 2020 októberében az első felszólító levele arra kérte Máltát, hogy szüntesse meg a befektetői állampolgársági programját. Mindeközben történtek Málta részéről gesztusok a Bizottság felé: finomítottak a jogszabályon, továbbá felfüggesztették az aranyútlevél rendszert az oroszok és fehéroroszok számára. A Bizottság szerint a befektetői állampolgársági rendszerek aláássák az uniós polgárság lényegét, és kihatással vannak az Unió egészére,

A Bizottság aggodalmát így fogalmazta meg: „Amikor egy tagállam állampolgárságot adományoz egy személynek, az automatikusan uniós polgárrá válik, és ezzel együtt megkapja az összes, ehhez a státuszhoz kapcsolódó jogot, beleértve az EU területén való szabad mozgás, tartózkodás és munkavállalás jogát is.”

A Bizottság érvei világosan rámutattak arra, hogy az uniós polgárság alapvetően magában foglalja a jogot, hogy a polgárok bármely tagállam területére letelepedhessenek és ott tartózkodhassanak. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy az uniós állampolgárok egyenlő bánásmódban részesülnek az adott tagállam polgáraival, továbbá jogot formálhatnak a helyi önkormányzati választásokon való szavazásra és jelölésre, valamint az európai parlamenti választások során.

Végül a végrehajtó testület türelme elfogyott, és 2023-ban az Európai Unió Bírósága elé terjesztette az ügyet. Málta álláspontja szerint más országoknak nincs joguk beavatkozni az állampolgárság megszerzésének állami feltételeibe. Az érvelésük alapja, hogy az állampolgárság megítélése a tagállamok szuverén jogkörébe tartozik, és kizárólag nemzeti hatáskör alatt áll. Az állampolgárság elnyerésének joga a nemzeti szuverenitás lényegét képezi. Érdekes módon, még a főtanácsnok által benyújtott érvek is Málta irányába tendáltak.

Első lépésként hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem sikerült bizonyítania az uniós polgárságra vonatkozó szabályok megsértését. Míg egy tagállam a saját állampolgársági törvényei alapján megkövetelheti, hogy a befektető és az ország között valós kapcsolat álljon fenn, az uniós jog nem írja elő, sőt, még csak nem is határozza meg, hogy ilyen kapcsolat szükséges lenne az állampolgárság megszerzéséhez vagy annak megőrzéséhez.

Április végén váratlan fordulat állt be az ügyben. A Bíróság megállapította, hogy a máltai aranyútlevél ellentétes az uniós jogszabályokkal, így a Bizottság érvelése megerősítést nyert. Hosszas érvelésében különösen hangsúlyozta, hogy a programot népszerűsítő bevándorlási szakértők kifejezetten európai állampolgárságként állították be ezt a lehetőséget, ami még inkább megerősítette az európai hatóságok beavatkozási jogát.

- osztotta meg a részleteket Magyar Csaba. Jelenleg csak egy ilyen állampolgársági program van, pontosabban volt az EU-ban, de ez egyúttal üzenet volt azoknak a tagállamoknak is, akik hasonlót fontolgatnak vagy közvetve hasonló lehetőséget ajánlanak. A máltai program mellett van még számos európai ország, ahol csak aranyvízumot lehet szerezni, de rövid és könnyű az út a helyi állampolgárságig.

Jelenleg várható, hogy ezek a helyszínek újra átvizsgálják és aktualizálják a szabályaikat a legfrissebb bírósági határozat fényében. A harmadik országokból érkező befektetők is fokozott óvatossággal fognak közelíteni az európai programokhoz, mivel az uniós intézmények határozott álláspontot képviseltek az aranyútlevelek ügyében. E szemléletmód egy része könnyen átültethető lehet az európai letelepedési engedélyek területére is. A jogi döntés következtében a befektetők bizalmatlanabbá válhatnak.

Európa egyre óvatosabb a vagyonos, harmadik országos befektetőkkel. Az ügy egyértelműen mutatja, hogy a tagállami szuverenitás alulmarad az uniós joggal szemben, ha pénzért kínálják az állampolgárságot. Nem tettek kivételt sem Málta, sem a szupergazdag befektetők kedvéért.