Nézőpont: Szomszédaink sokkal pozitívabb képet alkotnak rólunk, magyarokról, mint ahogyan mi magunkat látjuk.
A Nézőpont Intézet kedden nyilvánosságra hozott kutatása szerint a szlovákok, románok és szerbek pozitívabb fényben látják Magyarországot, mint ahogy a magyarok értékelik a saját országaikat. Ezzel szemben az osztrákok, horvátok és szlovénok kritikusan viszonyulnak Magyarországhoz, ami a helyi belpolitikai helyzet következménye - derül ki a felmérésből.
A Nézőpont Intézet 2025 januárjában végzett egy átfogó közvélemény-kutatást, amely során Magyarországon és hat szomszédos országban egyenként 1000 fős, reprezentatív mintát kérdeztek meg. A kutatás, amely a Magyarország-barométer névre hallgat, érdekes eredményeket hozott, köztük azt is, hogy a magyar válaszadók 62%-a és a szlovák résztvevők 65%-a pozitívan viszonyul a másik ország képéhez. A 2018 és 2023 közötti időszak során a szlovákok általában kedvezőbb véleménnyel voltak Magyarországról, mint amilyen a magyaroké Szlovákiáról. Azonban a Fico-kormány megalakulása óta jelentős változások zajlottak le, és a legfrissebb adatok alapján mindkét nemzet körülbelül kétharmada optimistán tekint a másikra. Ezt a trendet a Nézőpont értékelése történelmi előrelépésként könyveli el, figyelembe véve a XX. század során tapasztalt feszültségeket és konfliktusokat.
A magyarok körében a Romániáról alkotott vélemények pozitív irányba fejlődnek: a megkérdezettek 50 százaléka nyilatkozott kedvezően a keleti szomszédunkkal kapcsolatban. Ez a tendencia már második éve folyamatosan megfigyelhető, hiszen korábban a magyar lakosság csupán harmada volt elégedett Románia megítélésével. Ezzel szemben a románok Magyarországról alkotott képében az elmúlt években ingadozások voltak tapasztalhatók. Az orosz-ukrán konfliktus első két évében a pozitív véleményezés még jelentős arányt képviselt, ám 2024-re ez 39 százalékra csökkent. Az idei év viszont megfordította ezt a tendenciát, hiszen a hazánkról kedvezően vélekedők aránya 61 százalékra nőtt, ami meghaladja az előző év mutatóit. A mélypontot vélhetően a magyarellenes pártok közel 20 százalékos EP-választási eredménye okozta, míg a visszaerősödéshez valószínűleg hozzájárult Románia schengeni övezethez való csatlakozásának ügye, amelynek támogatásában és szervezésében a magyar kormány is aktívan részt vett az EU soros elnöksége alatt - áll a Nézőpont elemzésében.
A magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, mely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást jelent az elmúlt kilenc év során. Korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan déli szomszédunkra. A szerbek véleménye folyamatosan nagy arányban pozitív volt az utóbbi években Magyarországról, melyet megerősít a magyar miniszterelnök és a szerb elnök szövetsége.
A magyarok háromnegyede (76 százalék) 2025-ben jó véleménnyel volt Horvátországról, míg a horvátok 52 százaléka Magyarországról. A magyarok többsége (69 százalék) jó véleménnyel volt Szlovéniáról is 2025 elején. Ezzel ellentétes a szlovének valósága, körükben ugyanis csak 38 százalék vélekedik pozitívan Magyarországról.
A magyaroknak egyértelműen Ausztriáról van a legjobb véleménye. A magyarok négyötöde (81 százalék) jó véleménnyel volt Ausztriáról 2025-ben, míg az osztrákok körében a korábbi évekhez hasonlóan kisebbségben voltak a Magyarországról pozitív véleményen levők (36 százalék). A magyarok pozitívabb összképe könnyen magyarázható a nyugati szomszéd, a "sógorok" mintaszerepével és gazdasági utolérésük ambiciózus céljával. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulását vetíti előre, hogy az őszi osztrák választást a Fidesz európai szövetségese, az FPÖ nyerte meg, s reális esélye van, hogy a következő osztrák kancellár a Szabadságpárt elnöke lesz - olvasható a Nézőpont elemzésében.
