Németország határozottan visszautasította Trump azon kérését, hogy emelje meg védelmi költségvetését 5 százalékra.

Németország a második NATO-tagállam Nagy-Britannia után, amely a nehéz költségvetési helyzetére hivatkozva visszautasítja azt az elképzelést, hogy a GDP 5 százalékát a védelemre fordítsa.

A Tagesspiegelnek adott interjújában Boris Pistorius elutasította az amerikai elnök felhívását, hogy a szövetségesek emeljék a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék 5 százalékára, "irreálisnak és szükségtelennek" nevezve ezt a számot.

"A gazdasági teljesítményünk öt százaléka a szövetségi költségvetés 42 százalékának felelne meg, ami azt jelenti, hogy szinte minden második euró, amit a kormány elkölt, körülbelül 230 milliárd eurót jelent. Ezt a mértéket sem képesek lennénk kigazdálkodni, ráadásul még elkölteni sem tudnánk" - nyilatkozta a német védelmi miniszter.

Trump, aki kampányának középpontjába helyezte a NATO költségeinek igazságosabb elosztását, nemrégiben a Fehér Házban megerősítette, hogy az 5 százalékos célkitűzés továbbra is él. Amikor azonban rávilágítottak arra, hogy még az Egyesült Államok sem éri el ezt a szintet – hiszen Washington jelenlegi védelmi kiadásai a GDP körülbelül 3,4 százalékát teszik ki –, Trump elutasította a kérdést, kijelentve: "Mi védjük őket. Ők nem védenek minket. Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán szükség van arra, hogy bármit is költsünk."

Pistorius elismerte ugyan, hogy Németországnak a következő években többet kell majd költenie a védelemre, "többet, mint a gazdasági teljesítményének 2 százalékát, amit ez a kormány most elért, de úgy látta:

Pistorius ezzel a szövetség egészére kiterjedő, várhatóan még az idén meghozandó döntésekre utalt, amelyek a következő évtizedre szóló védelmi kötelezettségvállalásokat alakítják.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Németország számára még mindig nem készült el a 2025-re vonatkozó szövetségi költségvetés – hívja fel a figyelmet a Politico. A koalíciós kormány novemberben szétesett, ami miatt az országban előrehozott választásokat tartanak február 23-án. Az új kormány megalakulásáig a legfontosabb költségvetési döntések, beleértve a hosszú távú védelmi kötelezettségvállalásokat is, gyakorlatilag a levegőben lóganak.

Németország, amely jelenleg a bruttó hazai termékének 2,12 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, nemrégiben érte el a NATO által kitűzött 2 százalékos célt. Ezt egy 100 milliárd eurós különleges védelmi alap révén sikerült megvalósítani, melyet Oroszország ukrajnai inváziójára reagálva hoztak létre. Azonban felmerül a kérdés, hogy hogyan tudja Berlin fenntartani a katonai költségvetést, amikor ez az alap várhatóan 2027-re kimerül, anélkül, hogy az állami költségvetést drasztikusan megterhelné - olvasható egy brüsszeli forrásban.

Néhány nappal ezelőtt Nagy-Britannia miniszterelnöke is jelezte, hogy London a jelenlegi költségvetési helyzet miatt nem tudja finanszírozni azt a célt, hogy 2030-ig a GDP 2,5 százalékát költse a hadseregre. Egy magas rangú kormányzati forrás a The Times-nak elmondta: "Ha 2030-ig megpróbáljuk elérni a célt, az a választások előtt a közszolgáltatásokat érintő mélyebb megszorításokat jelent majd. Úgy tűnik, hogy ez nem fog menni."

Ahogyan már korábban említettük, az EU vezetői hétfőn Brüsszel szívében gyűlnek össze, hogy elindítsák egy közös stratégia kidolgozását az európai védelem megerősítése érdekében, valamint a szükséges finanszírozás megszervezését. Az esemény jelentőségét tovább növeli, hogy jelen lesz Mark Rutte, a holland miniszterelnök, valamint Keir Starmer, a brit kormányfő, és a NATO főtitkára is.

Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján az EU-nak a következő tíz év során 500 milliárd eurós befektetést kell eszközölnie a védelem területén. Eközben a 2021-2027-es költségvetési tervben csupán 8 milliárd euró áll rendelkezésre e célokra, ami jelentős eltérés a szükséges összegtől.

Mark Rutte, a NATO főtitkára, az utóbbi hetek során többször is hangsúlyozta, hogy Európában a védelmi kiadások terén túllépni szükséges a korábban kitűzött, a GDP 2%-ára vonatkozó célt. Az indoklása szerint Oroszország azon fáradozik, hogy aláássa a NATO-tagállamok stabilitását, ami sürgetővé teszi a megerősített védelmi beruházások szükségességét.

A múlt héten az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta a védelmi kiadások emelésének sürgető szükségességét. Kaja Kallas több uniós találkozón is felhívta a figyelmet erre a kérdésre, és egy adott eseményen arra intett, hogy hírszerzői jelentések alapján nem zárható ki, hogy Oroszország néhány éven belül támadást indítson az EU ellen.