Csendes hangzású lemezzel fejezik ki véleményüket a sztárok, most pedig Ön is megtapasztalhatja, milyen érzés, amikor Elton John hallgat.

Most debütált egy igazán különleges album, amely azonnal felkerült a legnépszerűbb zenei streaming platformokra. Az album 12 számot tartalmaz, ám ha bármelyik dalra rákattintunk, csupán a néma csend fogad minket. Ezzel a merész lépéssel a brit zenészek hangot adnak tiltakozásuknak a mesterséges intelligencia által okozott jogsértések ellen, amelyeket érezhetően rablásként élnek meg.

Minden egyes dal szerzőjeként annyi van csak feltüntetve, hogy 1000 brit művész. Legtöbbjük zenész, de ott vannak a tiltakozók között a népszerű krimiírók is, mint például Richard Osman és Val McDermid. A támogatók névsora hosszú, olyan zenei figurákkal mint Kate Bush, Damon Albarn, Tori Amos, Billy Ocean, a Clash, Annie Lennox, Paul McCartney, Elton John, Björn Ulvaeus az Abbából vagy éppen Andrew Lloyd Webber.

A londoni kormánynak az a terve háborította fel a művészeket, amely engedélyezné a mesterséges intelligencia (MI) cégeknek, hogy - a szerző engedélye nélkül is - felhasználjanak oltalom alatt álló szellemi termékeket az algoritmusok betanítására. A bezárt, nem működő stúdiók csendjét visszaadó lemez megjelentetésével arra akarták felhívni a figyelmet, hogy ha a javaslatból törvény lesz, akkor az nagyon sok előadóművész megélhetését fogja veszélybe sodorni.

Az "Is This What We Want?" című album dalainak listája igazán kifejező, és sokat elárul a művész szándékairól. Íme a dalok felsorolása:

A dalok változatos hosszúságúak, és a lemez összesített időtartama pontosan 47 perc és 17 másodperc. Most pedig teljes csendben élvezhetjük a zene varázsát!

Ha viszont a dalok címét egybeolvasszuk, egy különös mondat bontakozik ki előttünk:

Ed Newton-Rex, a brit zeneszerző, egy interjúban a The Guardian számára kifejtette, hogy a kormány javaslata lényegében a brit zenészek életművét ingyenesen bocsátaná a mesterséges intelligencia vállalatok rendelkezésére. Ez lehetővé tenné számukra, hogy könnyedén kihasználják a zenészek munkáját, és ezzel jelentős előnyre tegyenek szert, akár a zenészek rovására is.

Ez a javasolt intézkedés nemcsak a zenészek számára lenne komoly hátrány, hanem nyilvánvalóan felesleges is. A britek már anélkül is elérhetnék a vezető pozíciót a mesterséges intelligencia fejlődésében, hogy kockára tennék világszerte elismert kreatív iparunkat.

- tette hozzá. A lemez bevételeit, amennyiben lesznek, a Help Musicians nevű jótékonysági szervezetnek ajánlják fel.

A múlt év végén megjelent tervezetről a brit kormány társadalmi párbeszédet indított. A Tech UK, amely a brit techcégeket képviseli, azt mondta, hogy bár a brit törvények kimondják, senki szellemi tulajdonát nem lehet felhasználni a tulajdonos engedélye nélkül, viszont ebben az esetben kivételt kellene tenni és lehetőséget biztosítani olyan nagy cégeknek, mint a Google, vagy ChatGPT-t fejlesztő OpenAI, hogy oltalom alatt álló tartalmakat is felhasználjanak az algoritmusok "tanítására".

Ezzel együtt ugyanakkor a szerzőknek, az íróknak, a művészeknek, zeneszerzőknek megmaradna a joguk műveik védelmére, hiszen kijelenthetik, nem járulnak hozzá, hogy szerzői jogi védelem alatt álló alkotásaikat MI tréningre használják fel. A baj ezzel csak az, hogy már eddig is nagyon ritkán derült ki, hogy kinek, mikor és milyen műveit használták a mesterséges intelligencia trenírozására és a tervezett törvény hogyan biztosítaná e téren a MI cégek oktatási anyagainak transzparenciáját. A tervezet bírálói szerint ez biztosan nem fog működni.

2024 tavaszán az Európai Unióban hivatalosan is életbe lépett az AI Act, vagyis a Mesterséges Intelligenciáról szóló jogszabály. Ez az innovatív törvény a kockázatelemzés alapelveire épít, és ennek fényében határozza meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kötelezettségeket. A jogszabály négy fő kategóriát különböztet meg, amelyek a MI-technológiák által jelentett potenciális veszélyeket vizsgálják. E kategóriák segítségével a törvény elősegíti a biztonságos alkalmazást, miközben világosan meghatározza a tiltott és engedélyezett tevékenységeket, így védve az emberek jogait és biztonságát.

Az európai jogszabályok 50. cikkelye egyértelműen rögzíti, hogy 2024 júliusától az alkotók kötelesek jelezni, ha művükben egy adott személy mesterségesen létrehozott képmását vagy hangját alkalmazzák, mindezt mesterséges intelligencia segítségével. Amennyiben ezt a kötelezettséget nem teljesítik, és a mulasztás napvilágra kerül, azt jogsértésnek fogják minősíteni.

Mivel az Egyesült Királyság már kilépett az EU-ból, a britekre vonatkozó szabályozások nem érvényesek automatikusan. Ennek következtében a londoni kormány igyekszik lépést tartani az uniós jogalkotással a mesterséges intelligencia használatának terén.

Tavaly egy érdekes kutatásba kezdtem, amely a jogdíjak körüli kérdésekre keresett választ, főként olyan esetekben, amikor a tartalom létrehozásában mesterséges intelligencia játszik szerepet. Gondoljunk csak bele: mi történik, ha egy MI által generált dal hirtelen népszerűvé válik, és a rádiók elkezdik játszani? A jogdíjak kifizetése ilyenkor elengedhetetlenné válik, de ki is jogosult ezekre a bevételekre? Nem szeretnék spoilerezni, de ha valakit érdekel a végső megoldás, a MédiaFuture weboldalon részletesebben is utána nézhet.

A megkeresett szakjogász, Lábody Péter, már korábban is hangsúlyozta, hogy fontos különbséget tenni az adatok felhasználásának célja és a felhasználó személye között. Amennyiben egy kutatóintézet tisztán kutatási célokra kívánja alkalmazni az adatokat, abban az esetben engedélyezés nem szükséges. Hasonlóképpen, a mesterséges intelligencia oktatása mások számára is a szabad felhasználás keretein belül értelmezhető.

ASzellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi elnökhelyettese szerint ilyen esetben már le kell ülni a tiltakozó szerzőkkel és tárgyalások útján kell eldönteni, milyen feltételekkel használhatják fel dalaikat. Vélhetően a brit AI szabályozás is most jutott el abba a fázisba, amikor a művészek - a társadalmi egyeztetés során - egyértelmű garanciákat szeretnének arra, hogy nem lesznek kihagyva a törvényalkotásból és bármikor élhetnek jogukkal és megtilthatják szerzői jog alá eső szellemi tulajdonuk felhasználását a MI tanításához.