A Balti-tengeren bekövetkezett kábelszakadások mögött nem orosz szabotázs húzódik meg.

Az amerikai és európai titkosszolgálatok által elért egyetértés alapján úgy tűnik, hogy a balti-tenger mélyén fekvő energia- és távközlési vezetékek megszakadása egy véletlen baleset következménye volt.

A tenger alatti kábelek megsérülése valószínűleg baleseti esemény következménye, nem pedig orosz szabotázs, állítják több amerikai és európai hírszerzési tisztviselő nyilatkozatai alapján a The Washington Post.

Az esetek felvetették annak gyanúját, hogy Oroszország egy szélesebb körű, Európa-szerte végrehajtott hibrid támadási kampány részeként a tenger alatti infrastruktúrát vette célba, melynek következményeként biztonsági intézkedéseket jelentettek be a Balti-tengeren.

Eric Ciaramella, a Carnegie Endowment for International Peace vezető szakértője, aki korábban az Egyesült Államok orosz ügyekkel foglalkozó nemzeti hírszerzési megbízottjaként tevékenykedett, a kábelek elvágását "véletlen balesetként" jellemezte. "Ugyanakkor nehéz figyelmen kívül hagyni egy összehangolt orosz hadjárat lehetőségét, különösen akkor, amikor Moszkva hírszerző szolgálatai német üzletemberek meggyilkolására, európai gyárak felgyújtására és bombák elhelyezésére törekednek teherszállító repülőgépeken" – tette hozzá.

A december 25-én történt kábelrongálási eset kapcsán Finnország határozottabb lépéseket tett, és nem engedte az Eagle S kikötését, amíg a rendőrség és a parti őrség helikopterei nem érkeztek a hajóra. Az ügyészség nyomozása miatt a legénység azon tagjainak, akiket a horgony leengedésével gyanúsítanak, tilos elhagyniuk az országot, amíg a vizsgálat folyamatban van.

Egy skandináv tisztviselő, aki részletesen tájékoztatott a vizsgálatról, kijelentette, hogy a tartályhajón tapasztalt körülmények rendkívül aggasztóak voltak.

Mindig azzal a feltételezéssel indultunk útnak, hogy az árnyékflotta hajói rossz állapotban vannak. De ez még rosszabb volt, mint gondoltuk

„Kérlek, formáld át a szöveget a saját stílusodban!” – javasolta a tisztviselő.

Herman Ljunberg, az Eagle S tanker tulajdonosának jogi képviselője, egy telefonos beszélgetés során megerősítette, hogy a hajó orosz olajat szállított. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem történt jogsértés a nemzetközi normák részéről, és a legénység nem szándékozott kárt okozni.

Európai biztonsági tisztviselők nyilatkozata szerint Finnország vezető hírszerző ügynöksége egyetértene nyugati partnereivel, miszerint a december 25-én történt esemény balesetnek tűnik. Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy az orosz érintettség lehetősége nem zárható ki teljesen.

Az Eagle S ügyének nyomozását irányító finn Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője hangsúlyozta, hogy a nyomozás még a korai szakaszában jár, és "még túl korai lenne végső következtetéseket levonni a károk mögött rejlő okokról vagy azok lehetséges összefüggéseiről".

Az Index beszámolója szerint szerdán a Balti-tenger mélyén egy Finnországot Észtországgal összekötő elektromos kábel sérült meg. A finn áramszolgáltató a balesetet követően nem zárta ki a szabotázs lehetőségét, és az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy valóban erről van szó. Az észt áramszolgáltató viszont megnyugtatta a lakosságot, hogy az Estlink2 kiesése ellenére országuk elegendő elektromos árammal rendelkezik, így nem kell tartaniuk áramszolgáltatási zavaroktól.

Ez a mostani eset nem az első alkalom, hogy a Balti-tenger mélyén húzódó kábelek problémái merülnek fel. A múlt hónapban például két távközlési kábel, amelyek Dánia és Svédország között futnak, elszakadt, és a háttérben felmerült a szabotázs lehetősége. A figyelem hamarosan egy kínai hajóra irányult, amely éppen a kábel meghibásodásának időpontjában haladt át a területen. Kína azonban megtagadta a svéd ügyészség kérését, hogy a hajót kivizsgálják, annak ellenére, hogy az a baleset után távozott a helyszínről.