Napirend előtti felszólalások során a résztvevők jóval több időt szenteltek a niceai zsinat témájának, mint azt eredetileg terveztük.

A parlament keddi plenáris ülése reggel hét órakor vette kezdetét, ahol a napirend előtti felszólalások domináltak a programban.

Apáti István, a Mi Hazánk párt képviselője, a devizahitelesek sorsáról osztotta meg véleményét. Kritikával illette a Fidesz kormányt, amiért nem kezelte megfelelően a helyzetet, és szerinte inkább a bankok és a végrehajtók érdekeit tartotta szem előtt. A Mi Hazánk javaslata szerint általános végrehajtási moratóriumot vezetnének be az adósok védelme érdekében, továbbá azt ígérik, hogy visszaadnák az elvett ingatlanokat az érintetteknek. A kormány képviseletében Répássy Róbert államtitkár reagált a kritikákra, hangsúlyozva, hogy a devizahiteles ügyek bonyolultak és különböző fázisokban állnak, így a megoldás nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt sokan gondolják. Rámutatott arra is, hogy a kormány eddig 15 törvényt alkotott, amelyek célja a devizahitelesek helyzetének javítása volt.

A jobbikos Bencze János megdicsérte Lázár János minisztériumát, hogy egy működő rendszert hoznak létre a közlekedésben, de az autók és motorok műszaki vizsgái szerinte nem működnek megfelelő rendszerben. Az autós társadalom nevében megkérdezte, hogy a kormány hajlandó-e a párbeszédre. Ágh Péter államtitkár elmondta, hogy a közlekedési minisztériumban nyitottak a párbeszédre, így lesz ez ebben az esetben is.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, az átláthatóságra hivatkozó törvény kapcsán fejtette ki aggodalmait, amely véleménye szerint újabb lépést jelent az Orbán-rendszer autoriter irányába. Kiemelte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely eredetileg a hatalom eszközeként jött létre, önkényesen állíthat össze listákat azokról a szervezetekről, amelyek a kormány számára kényelmetlenek, ezzel pedig szerinte átlépjük a nyílt diktatúra határvonalát. Említést nyert, hogy Orbán Viktor külföldi választási folyamatokba is beavatkozott, legutóbb például Romániában.

Kunhalmi véleménye szerint, ha Orbán rendelkezett volna szavazójoggal Erdélyben, akkor valószínűleg a szélsőjobboldali, kifejezetten magyarellenes George Simion mellett tette volna le a voksát, ezzel pedig "vágóhídra küldte volna az egész erdélyi magyarságot".

Bízik benne, hogy az erdélyiek 2026-ban emlékezni fognak erre az eseményre.

Répássy Róbert államtitkár rámutatott, hogy az MSZP a következő választási ciklusban már nem fogja képviselni magát az országgyűlésben, mivel a párt támogatói más irányokba helyezik át a pénzüket. Ezen felül javasolta Kunhalminak, hogy vegyen részt a közélet átláthatóságát célzó törvényjavaslat vitájában, mivel szerinte a párt vezetője valótlan állításokat fogalmazott meg. A törvény a külföldi támogatásokra összpontosít, azonban Répássy úgy tűnik, nem tanulmányozta alaposan a benyújtott javaslatot, hiszen abban szerepel, hogy a büntetések között az egyszázalékos felajánlások megvonása is megtalálható. Mivel ezek a felajánlások a befizetett adókból származnak, így kizárólag belföldi forrást jelenthetnek, tehát a törvény hatása a hazai támogatásokra is kiterjed.

Varju László, a DK politikusa, a devizahitelesek sorsáról beszélt, hangsúlyozva, hogy "a baloldal nem felejti el őket". Kifejezte aggodalmát a kormány politikája miatt, amely a bankokat, a NER-es végrehajtókat és követeléskezelőket részesíti előnyben a bajbajutott családokkal szemben. Az Európai Bíróság döntésére hivatkozva aláhúzta, hogy az árfolyamveszteségek teljes terhe nem hárítható rájuk. A DK célja, hogy véget vessen a kormány bankoknak kedvező intézkedéseinek – tette hozzá. Répássy is reagált a kijelentéseire, szerinte a baloldal felelőssé tehető azért, mert a devizahitelek csapdájába terelte a magyar családokat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részletesen kifejtette, hogy 325 április 20-án, tehát pontosan 1700 évvel ezelőtt Nagy Konstantin császár összehívta a híres niceai zsinatot. Ez az esemény a keresztény egyház püspökeinek első egyetemes tanácskozása volt, amely jelentős hatással volt a vallás történetére. Igen, ez már réges-régen történt!

Az elhangzottakra Soltész Miklós államtitkár reagált, hangsúlyozva, hogy a kereszténység első egyetemes zsinata valóban 1700 évvel ezelőtt zajlott. Soltész legalább annyira kifejtette a niceai zsinat jelentőségét, mint Semjén, megjegyezve, hogy "a marxisták előre jelezték a vallás eltűnését, de nekik is be kell látniuk, hogy a vallás sosem fog teljesen megszűnni, mert az emberi lélek mélyén gyökerezik".

Ferencz Orsolya, a Fidesz képviselője, az ukrán EU-csatlakozás kérdéséről beszélve kiemelte, hogy Ursula von der Leyen és csapata "erőszakkal próbálják Ukrajnát az Európai Unió teljes jogú tagjai közé siettetni", mindezt egy gyorsított eljárás keretében, három éven belül. Azonban nem említette, hogy a csatlakozási folyamat 35 különböző fejezetből áll, amelyek összesen körülbelül 150 ezer oldal joganyag integrálását igénylik az ukrán jogrendbe. Minden egyes fejezet megnyitásához és lezárásához az összes EU-tagállam beleegyezése szükséges, így Magyarországé is. Tehát a csatlakozásról nem csupán az Európai Bizottság, hanem az Európai Tanács dönt, de ez a részlet már mellékesnek tűnik.

Hidvéghi Balázs államtitkár véleménye szerint a felgyorsított ukrán EU-csatlakozás ismételten rávilágít a brüsszeli politika súlyos hibáira. Hozzátette, hogy a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat között szoros együttműködés figyelhető meg.

A mai napon titkos szavazás keretében választják meg az Alkotmánybíróság új tagjait, köztük a Fidesz által javasolt Hende Csaba országgyűlési képviselőt és a leköszönő legfőbb ügyészt, Polt Pétert. Emellett a nap folyamán eszmecsere várható a kormányfüggetlen sajtó és civil szervezetek működését korlátozó, úgynevezett átláthatósági törvényről, a Lex Lánczi néven elhíresült javaslatról, azonban a szavazásra csak június 10-én kerül sor.