Magyarországon a naperőművek fejlesztése mögött húzódó okok miatt számos beruházás kerülhet veszélybe. Mi állhat e mögött?
A magyar építészetről szóló törvény legújabb rendelkezései komoly kihívást jelenthetnek a hazai megújuló energiaforrások és naperőművek beruházásai számára. Az új szabályozás értelmében, ha egy településen új beépítésre szánt területet, vagy különleges beépítésre nem szánt területet jelölnek ki, akkor a fejlesztések előfeltétele a csereterület biztosítása ugyanazon település keretein belül. Ez a szigorú követelmény jelentős hatással lehet a tervezett projektekkel kapcsolatos tervekre és megvalósításokra.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint zöldterület övezetből, mezőgazdasági vagy erdő területből új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kijelölésére csak akkor van lehetőség, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és azzal megegyező biológiai aktivitás értékű zöldterület, mezőgazdasági vagy erdőterület kerül csereterületként kijelölésre, egyfajta kompenzálásként az eredetitől eltérő hasznosítási cél miatt.
Mivel a naperőművek jellemzően nem szokványos beépítésre szánt helyszíneken épülnek, a fejlesztésükhöz szükséges területek kijelölésére is érvényes a csereterület biztosításának kötelezettsége. Ennek következtében
A várható módosítások jelentős hatással lesznek a hazai naperőművek és más megújuló energiaforrások fejlesztéseire.
- Nyilatkozott lapunknak dr. Várszeghi Balázs partner és dr. Máté Kinga szenior ügyvéd, az Erdős Partners ügyvédi iroda szakértői.
Bár az önkormányzat felelős a csereterületek beépítésre szánt vagy különleges beépítésre nem szánt területeinek kijelöléséért, a tényleges kialakítás költségeit a fejlesztőnek kell állnia, akinek érdekében a terület kijelölése megtörtént. Ezt a folyamatot településrendezési szerződés keretében, vagy a településrendezési eszközben a frissen kijelölt terület beépítéséhez kapcsolódó kötelezettségként rögzítik. A fejlesztő számára ez gyakran jelentős pénzügyi terhet jelent, mivel a csereterület rekultiválása is szükséges lehet, hogy a cserefunkció megfelelően megvalósuljon.
Másrészt, az a követelmény, hogy a csereterület ugyanazon település közigazgatási területén helyezkedjen el, arra utal, hogy egy adott településen a fejlesztés csak akkor lehetséges, ha a szükséges csereterület is rendelkezésre áll, és ezt a település határain belül kell biztosítani. Ez a feltétel különösen problémás lehet, főként kisebb települések esetében, ahol a megfelelő terület megtalálása szinte lehetetlen feladatnak bizonyul.
Az ökölszabályok alapján egy megawatt (MW) kapacitás telepítéséhez körülbelül 1 hektár földterületre van szükség. A jelentős csatlakozási költségek és a gazdaságos üzemeltetési lehetőségek miatt a nagyobb, 20-50 MW közötti projektek váltak népszerűvé, amelyek természetesen több helyet is igényelnek.
A szakértők véleménye alapján a csereterület kijelölésére vonatkozó kötelezettség jelentős akadályt jelent a nagyobb léptékű megújuló energiaforrások, különösen a naperőművek telepítésének és fejlesztésének terén.
További korlátozó szabály, hogy amennyiben a tervezett új beépítésre szánt terület 5 kilométeres környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.
A változások valószínűleg számos tervezett (és kapacitás jogot nyert) projektet hátrányosan érintenek. Azon projektek, ahol nem sikerült a helyi építési szabályzat (HÉSZ) megfelelő módosítását elindítani még október 1-je előtt, és csereterületet sem tudnak biztosítani, ellehetetlenülhetnek,
Ezzel a fejlesztők hosszú évek alatt végzett munkája, amely gyakran milliárdos nagyságrendű befektetéseket igényelt, könnyen kockára kerülhet.
Az érintett felek a jogalkotói szándék nyilvánosságra hozatalát követően ugyan megkezdik a felkészülést, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a termőföld átminősítése és a településrendezési eszközök korábbi jogszabályok szerinti módosítása nem valósulhat meg csupán néhány hónap leforgása alatt. Ezek a folyamatok összetett és hosszadalmas lépések sorozatát igénylik, amelyek egymásra épülnek. Azok a szereplők, akik a felkészülési időszak alatt nem rendelkeztek a projekttervezésben egy előrehaladottabb státusszal, és nem tudták elindítani a HÉSZ módosítását a korábbi, kedvezőbb szabályok alapján, amelyhez elengedhetetlen az érintett önkormányzat támogatása, komoly nehézségekkel nézhetnek szembe.
A szakértők tapasztalatai alapján a magyar naperőmű-fejlesztők között széleskörű elkeseredés tapasztalható.
Álláspontjuk szerint számos projekt sorsa kérdésessé válik a jogszabályváltozások következményeként, mivel ezek ellehetetlenülhetnek, noha a fejlesztők már jelentős összegeket fektettek a hálózati csatlakozási jogaik megszerzésébe és fenntartásába. Ha nem tudják folytatni a tevékenységüket, ez a befektetés kárba vész. Ennek tükrében sok projekt újragondolásra szorul. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok a beruházók is, akik a már megépült, akár KÁT-os vagy METÁR-os erőműveik bővítését tervezték az új technológiák, például akkumulátoros energiatárolók bevezetésével.
A fejlesztők egy része esetleg próbálkozhat azzal, hogy úgynevezett technológiaváltás keretében a nagy területigényű naperőmű helyett kisebb helyigényű technológiát (például energiatároló) létesít, és így csak kisebb csereterületet kell biztosítania, de sokaknak ez sem lesz megoldás, és ez is a teljes projekt újratervezésével és újbóli engedélyeztetésével jár, amely költség- és időigényes feladat.
Egyes szereplők a projektek értékesítésére összpontosíthatnak, beleértve a kapacitásjogokat és az esetlegesen már megszerzett engedélyeket, olyan potenciális érdeklődők felé, akik képesek csereterületet biztosítani, vagy kapcsolataik révén kiemelt beruházási státuszt nyújtani a projekt számára. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitásjogok nem átruházhatók önállóan, azonban a jogosult társaságok átruházása megengedett. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy a tervezett fejlesztések mekkora hányada szenvedhet el jelentős hátrányt az újonnan életbe lépett szabályozás következtében, a jogi szakértők előrejelzései alapján várható, hogy számos projekt cserélhet gazdát a közeljövőben éppen ezért.
Az új jogszabályi változások nem érintik - és ezzel relative preferálják - például az ipari létesítmények tetején megvalósuló, vagy a már eredetileg is barna mezősként tervezett napelemes fejlesztéseket, és jelentős előnyre tehetnek szert azok a fejlesztők, akik már a tervezési, előszerződési fázisban is a barnamezős, illetve a kivett területeket részesítették előnyben a beruházásukhoz. Maga a szempontrendszer ismerős lehet azoknak a hazai naperőmű-fejlesztésben régebb óta jártas fejlesztőknek, akik korábban METÁR pályázaton is részt vettek, hiszen a barnamezős területek kiválasztása már ott előnyt jelentett.
Viszont ugyanúgy, mint 2024. október 1. előtt, most is lesz lehetőség egyedi eltérés vagy felmentés kezdeményezésére. A törvény maga is lehetőséget ad bizonyos feltételek esetén a beruházás kiemeltté nyilvánítására, ami módot ad a törvény, illetve a helyi építési szabály rendelkezései alkalmazásának mellőzésére. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a kiválasztás ne a jogszabályokban lefektetett objektív, hanem az eltérés, illetve az engedély megadására jogosult szervek szubjektív szempontrendszerén alapuljon.
A jogi szakértők szerint érthető a zöldterületek megvédésére és a barnamezők újbóli hasznosítására irányuló törvényalkotói szándék, de ez jelentős költségnövekedést eredményezhet a projekteknél, amely finanszírozhatatlanná teheti azokat.
A kialakult helyzet gyümölcsöző lehetőségeit ismét azok élvezhetik, akik sikeresen elérik, hogy projektjeik kiemelt támogatásban részesüljenek.
ami ezután már nemcsak könnyebb kivonást, engedélyeztetést tesz majd lehetővé, hanem konkrétan forintosítható előnyökkel is fog járni, kvázi anyagi támogatást fog jelenteni.
A magyar építészeti jogszabályok terén jelentős átalakulás zajlik, amely magával hozta az építésjog teljes reformját. Ennek részeként nemcsak az építésjogi törvényeket, hanem a kapcsolódó kormányrendeleteket és egyéb ágazati szabályozásokat is módosították vagy újra kodifikálták. Az egyik legfontosabb változás az, hogy az eddig használt OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) helyett a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) lép életbe. Ez az új keretrendszer számos új szabályt tartalmaz, amelyek kötelező érvényűek a helyi építési szabályzatokban, és függetlenül attól, hogy bekerültek a településrendezési eszközökbe, alkalmazandók lesznek. A változások célja, hogy a települések fejlesztését és építkezéseit modernebb és átláthatóbb keretek között lehessen lebonyolítani.
Az új építésjogi szabályozások jelentős hatással bírnak a naperőmű beruházásokra is. Ezek a rendelkezések széles spektrumon érintik a tervezési és kivitelezési folyamatokat, többek között a tervtanácsok szerepének megerősítésével és a minimális illeszkedési, telekméret- és elhelyezési, valamint beépítési normák megalkotásával. Különösen fontos új előírás, hogy megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó új létesítmények erdő- és mezőgazdasági területeken a jövőben már nem helyezhetők el, ezzel is védve a természeti környezetet és a mezőgazdasági hasznosítást.
A hazai naperőmű-beruházásokkal kapcsolatos konferenciákon a kormányzati képviselők többször is hangsúlyozták, hogy az eddig megépített, valamint a jelenleg engedélyezés alatt álló és építés előtt lévő naperőművek által összesen elérhető kapacitás 2028-ra már megközelítheti a 2030-ra kitűzött 11 GW-ot. 2023 végén a már működő ipari és háztartási méretű naperőművek összesen körülbelül 5500 MW kapacitással rendelkeztek. Ezt a számot 2028-ig a legelső kapacitástender keretében elnyert további 3300 MW, valamint 2028-tól kezdődően újabb 1588 MW bővülés fogja kiegészíteni.
A lakossági pályázati támogatással megvalósuló, körülbelül 1 GW kapacitású háztartási méretű napelemes rendszerek révén 2028-ra a napenergia termelésének összkapacitása elérheti a 11 GW-ot. Ezen a számításon túlmenően figyelembe kell venni a saját célra termelő (visszwattos) erőművek által biztosított plusz kapacitást, valamint azokat az új erőműveket, amelyek a második kapacitás tender keretében 2028 után csatlakozási jogot nyertek és legkésőbb 2030-ig beüzemelésre kerülnek. Továbbá, a 2030-ig üzembe álló villamosenergia tároló egységek jelentős lépést jelentenek a napenergia nagyobb arányú hálózati integrálásában, új lehetőségeket teremtve a megújuló energia hatékonyabb felhasználására.
Ha a 2028-ig tervezett hálózati kapacitásokhoz kapcsolódó projektek egy része az új építészeti szabályozás következtében nem valósulna meg, vagy kockázatossá válna, akkor...
A kormányzat számára a 2030-ig hátralévő két évben még bőven adódik lehetőség arra, hogy újabb szabályozási intézkedésekkel pozitív irányba befolyásolja a naperőmű beruházások alakulását.
Ez a lehetősége egyébként a 2028-ig terjedő időszakban is folyamatosan fennáll nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás formájában.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgálata és az új építészeti törvény kidolgozása párhuzamosan zajlott, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a jogalkotók figyelembe vegyék a napenergiából származó megújuló energia célértékének eléréséhez szükséges földterületek, vagy alternatív területek biztosítását. Szakértői vélemények alapján, ha a naperőművekből tervezett 12 GW teljesítmény megvalósítása mégsem lenne lehetséges, akkor a 2030-ra kitűzött kötelező 29%-os megújuló energia részarány teljesítése más megújuló energiaforrások integrálásával is biztosítható.
Jöhetnek az agrárnaperőművek?
Miközben a hagyományos napelempark-fejlesztések nagy részét nehéz helyzetbe hozza a jogszabályváltozás, más forrásból származó értesüléseink szerint hamarosan megnyílhat az út azon naperőművek előtt, amelyek a zöldenergia- mellett mezőgazdasági termelésre is lehetőséget adnak. A számos országban már sikeresen alkalmazott úgynevezett agrifotovoltaikus (vagy agrofotovoltaikus) naperőművek esetében a magasabb tartószerkezetre telepített napelemek alatt, illetve között folytatható növénytermesztés (vagy legeltetés), a napelemek árnyékoló hatásának köszönhetően nem egy növénykultúra esetében a hagyományos művelésnél nagyobb hozammal.
Bár a földterületek művelési ága jelenleg is módosítható, például kettős hasznosítású területté is átalakítható, a vonatkozó végrehajtási rendeletek hiánya miatt az agrifotovoltaikus rendszerek engedélyezési folyamatai jelenleg elakadhatnak a földhivatalnál. Azonban a téma szakmai bevonásával folytatott egyeztetések alapján van remény arra, hogy a jövőben kedvezően alakuljanak a szabályozások.
