A gazdasági tájakat most alaposan megrengeti az árrésstop, amely olyan erőteljes csapást mér a piacra, hogy az MNB eddig soha nem látott korlátok közé szorul. Az utóbbi időszakban ilyen szűk mozgástérrel még nem kellett szembenézniük. - Pénzcentrum
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa valószínűleg megőrzi a 6,5 százalékos alapkamatot a keddi ülésén. Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a magas inflációs szint továbbra is megakadályozza a kamatcsökkentést.
Júniusban a jegybank monetáris tanácsa egyöntetűen úgy döntött, hogy a kamatlábat 6,50 százalékon tartja, és a kamatfolyosó határait sem módosította. A testület az inflációs kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek növekvő mértékére hivatkozva indokolta a szigorú monetáris környezet fenntartását.
Beke Károly, a Portfolio elemzője úgy véli, hogy a közelgő ülésen nem várhatóak változások sem az alapkamat, sem a kamatfolyosó keretein belül. Noha a gazdasági növekedés szempontjából indokolt lenne a kamatok csökkentése, a júniusban elért 4,6 százalékos infláció, amely továbbra is meghaladja a jegybank által kitűzött 3±1 százalékos célsávot, ezt a lépést nem teszi lehetővé.
Az elemző rámutatott, hogy az infláció legutóbb 2024 szeptemberében volt a 3 százalékos jegybanki célszinten, azóta emelkedett, és idén februárban már 5,6 százalékot ért el. Bár a kormány bevezetett árrésstopokat, az infláció az áprilisi 4,2 százalék után ismét emelkedni kezdett.
Beke véleménye alapján a helyzet meglehetősen megtévesztő, hiszen bár az év végén vagy a következő év elején az infláció akár 4 százalék alá is csökkenhet, ami lehetőséget nyújtana egy-két 25 bázispontos kamatcsökkentésre, az árkorlátozó intézkedések esetleges eltörlése újabb inflációs hullámot idézhet elő. A szakértők többsége egyetért abban, hogy a kormány valószínűleg ezeket az intézkedéseket a jövő évi parlamenti választásokig meg fogja tartani.
Néhány elemző véleménye szerint 2026 végéig csupán szimbolikus jellegű monetáris lazításra lesz lehetőség. Ez a forint árfolyamának kedvező hatással bír, ugyanakkor gátolja a gazdasági növekedést. Különösen aggasztó az első negyedéves GDP-adat, amely csalódást keltett, és indokolttá tenné a kamatok csökkentését. Azonban a jelenlegi inflációs trendek mellett erre sajnos nincs lehetőség.
Az utóbbi hat hónapban a kereskedelmi bankok kiélezett versenybe bocsátkoztak a lakossági állampapírok, különösen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vonzó kamatainak kihasználásáért. Számos bank egymásra licitálva próbálta megnyerni az ügyfeleket, különféle számlatípusok, például hagyományos bankszámlák, értékpapírszámlák, TBSZ-ek és NYESZ-ek nyitásáért. Ezekhez a számlákhoz különböző anyagi juttatásokat, kedvezményeket és visszatérítéseket ajánlottak, mindezt saját, egyedi stílusukban. Természetesen a juttatásokért az ügyfeleknek különböző feltételeket kell teljesíteniük, hiszen a közmondás szerint „nincs ingyen ebéd”. Te találkoztál már hasonló számlanyitási akciókkal? Részt vettél valamilyen formában ezekben?
