Növekvő többlet és stagnáló gazdaság – ez a legfrissebb külkereskedelmi statisztikák üzenete.

Az év kezdetén figyelemre méltó külkereskedelmi többlettel indultunk: januárban a kivitel 903 millió euróval felülmúlta a behozatalt. A helyzet azonban továbbra is változatlan: a magyar gazdaság áruforgalmi dinamikáját az import és export gyengesége határozza meg.
A külkereskedelem dinamikája egyensúlyi szempontból jól átlátható: az energiaválság utáni időszakban az export, euróban kifejezve, hónapról hónapra egyre inkább növekszik (vagy legalábbis mérsékelten csökken), míg az import tendenciája gyengébben alakul. Ennek következményeként jelentős többletek halmozódnak fel a külkereskedelmi mérlegben. 2024 első felében tapasztaltunk némi korrekciót ebben a trendben, de a globális képet tekintve alapvetően nem történt érdemi változás:
Ugyanakkor a fent említett folyamat a növekedés szempontjából korántsem olyan rózsás. Az áruforgalom mindkét irányban meglehetősen korlátozott dinamikát mutat, ami...
A szöveg egyedivé tételéhez az alábbi változtatásokat javaslom: Az egyik oldalról nézve az export folyamata komoly kihívásokkal terhelt, amely sok esetben szenvedést okoz a termelőknek és a vállalkozásoknak. Ezzel szemben a másik oldalról a hazai felhasználás, legyen szó fogyasztásról vagy beruházásokról, egyre inkább a helyi források preferálására és az importigények csökkentésére összpontosít. E két aspektus ellentmondásos dinamikája rávilágít arra, hogy milyen komplex a gazdasági környezet, ahol a belső és külső tényezők folyamatosan formálják a piacot.
Vagyis a kivitel a külpiacok gyengélkedése miatt nem tud növekedni, de ez nem rontja el a külkereskedelmi mérleget, mert a belső fogyasztás és beruházás együttesen még rosszabbul teljesít, ezért az importdinamika még alacsonyabb. Jól látható ezt a volumenindexek alakulásán, ami az ár- és árfolyamváltozásokat kiszűrve csak a mennyiségi változásokat illusztrálja:
A januári adatok ez alapján nem mutatnak élénkülést a magyar gazdaságban. A kivitel kis mértékű emelkedése az ipari termelés némi erősödésére utal a gyenge december után, a beruházások további süllyedése pedig nem ígér gyors beruházási felpattanást.