Komoly problémát jelent, ha az internet felhasználói orvosi szerepet öltözködnek.
Az online orvoslás könnyen aggodalmat és stresszt kelthet bennünk, ezért fontos, hogy ne bízzuk magunkat csupán az internetre, amikor az egészségünkről van szó. Sokkal bölcsebb döntés, ha közvetlenül szakemberekhez fordulunk: keressük fel kezelőorvosunkat vagy gyógyszerészünket, és kérjünk tőlük megbízható információt és útmutatást. Az egészségügyi szakemberek tudása és tapasztalata segíthet abban, hogy a legjobb döntéseket hozzuk meg.
Az egészségügyi szakemberek egyre inkább aggasztják a kiberkondrium jelensége, és ha ön még nem hallott erről a kifejezésről, örüljön neki! Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nincsenek egészségügyi aggályai, és nem az internet mélyén kutakodik a köhögése okai után.
A jelenség nem mentes a kockázatoktól, és folyamatosan terjed, hiszen a gyakori és kényszeres online keresések fokozott szorongást idéznek elő az emberekben. Ez akkor is igaz, ha egyébként nem éreztek nyugtalanító tüneteket, hiszen a világhálón fellelhető, sokszor ijesztő információk hatására hirtelen megjelenik bennük a félelem egy "súlyos betegség" lehetőségétől, amely korábban fel sem merült bennük.
A világháló kimeríthetetlen forrása az egészséges táplálkozásról, a megfelelő életmódról és a hosszú élet titkairól szóló hasznos információknak. Ugyanakkor, ha betegség jeleit észleljük magunkon, a legjobb, ha szakemberhez fordulunk. Dr. Google sok esetben nem megbízható forrás, hiszen a weben fellelhető információk között sok a téves adat, ami könnyen félrevezethet minket. Az orvosi diagnózis felállítása nem játék, és a legjobb, ha a megfelelő szakértőre bízzuk magunkat.
Az egészségügyi szorongás egy széles spektrumon mozog, amely normális aggodalommal indulhat. Ideális körülmények között, amikor van időnk és lehetőségünk, elmegyünk az orvoshoz vagy részt veszünk egy kontrollvizsgálaton. Azonban ez a kezdeti, egészséges aggódás könnyen átlépheti a határt, és kóros egészségügyi szorongássá fokozódhat, amely már nem csupán figyelmeztető jel, hanem egy egészségtelen, megszállottsággá válik.
A súlyos betegségtől való félelem hatalmába kerítheti az ember egész életét, ez foglalkoztatja a gondolkozását, minden pillanatát és ettől stresszessé válik.
Az orvosok ma már nemcsak a beteg páciensekkel foglalkoznak, hanem az önmagukat diagnosztizáló szorongó betegekkel is. A kiberkondrium nem veszélytelen, ha a net népéhez, a gyakorikérdések.hu-hoz, vagy egy mesterséges intelligencia által vezérelt doktorhoz fordulunk, könnyen stresszessé tehetjük magunkat, mert nem létező kórságaink miatt kezdünk aggódni. Az internetes böngészésekkel eltöltött végtelen idő súlyosbíthatja a meglévő szorongást.
Aki eleve szorongó, az még nagyobb kockázatnak van kitéve, fokozódhat nála a stressz és a rettegés, és akár a nap minden percében potenciális betegségeivel nyomasztja magát fals információk alapján. Ráadásul a szorongásos betegségben szenvedők gyakran nehezen tudnak megnyugvást találni ésszerű módon, ami mániás viselkedéshez is vezethet: társadalmi elszigeteltséghez, gyógyszerfüggőséghez, és más mentális problémák kialakulásához (depresszióhoz például). A szorongásos hajlamra ráerősíthet, ha már előfordult súlyos betegség vagy haláleset a családban. Van persze olyan is, aki a másik irányba billen ki, attól rettegve, hogy valami súlyos betegség diagnózisát kapja meg, nem mer orvoshoz menni, úgyhogy
Egy 2023-ban publikált kutatás során több ezer svéd állampolgárt vizsgáltak, és megdöbbentő eredményekre jutottak: a szorongásos zavarokkal küzdő egyének átlagosan öt évvel korábban távoznak az élők sorából, ráadásul náluk jelentősen megnő a öngyilkossági kockázat is. A szorongásos tünetek enyhítésére különféle megoldások állnak rendelkezésre, mint például gyógyszeres terápia, pszichoterápiás foglalkozások, valamint a kognitív viselkedésterápia, amelyek alkalmazása a mögöttes okoktól függően válik szükségessé.
Hogyan választhatjuk ki, hogy egy megbízható forráson keresztül tájékozódunk-e az információkról?
Választhatunk kórházak, egyetemek hivatalos weboldalait, valamint megbízható tanulmányokat és cikkeket a kutatásaink során. Az online térben számos kutatás érhető el, például a PubMed adatbázisában, de fontos, hogy kritikusan értékeljük a forrásokat. Nézzük meg, hogy a tanulmányokat lektorált folyóiratokban publikálták-e, és ha igen, melyekben; figyeljünk a kutatási minták nagyságára; és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szerzők milyen korlátokra hívták fel a figyelmet. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy ki támogatta a kutatást. Ha biztosra szeretnénk menni, keressünk fel egy tapasztalt orvost, aki sok évet szentelt a szakterületének és széleskörű tudással rendelkezik.
