Most vár ránk a sorsfordító pillanat Magyarország történetében?

Az utóbbi két esztendőben a gazdasági fejlődés jelentősen elmaradt a kormányzati és piaci előrejelzésektől, ám a következő időszakokban kedvező változásokra számítunk. A belső fogyasztás válhat a növekedés motorjává, miközben a beruházások várhatóan stabilizálódnak. A külső kereslet továbbra is gyenge maradhat, de számos sajátos tényező figyelembevételével 2025 második felére a éves növekedési mutatók akár a 4%-ot is megüthetik.

Az elmúlt két év gazdasági növekedése sajnos nem úgy alakult, ahogyan azt sokan remélték. A külső kereslet kiábrándító gyengesége volt a fő ok, ami nemcsak az ipari termelést, hanem az exportot is súlyosan érintette. Ezen kívül a beruházásokra is drámai hatással volt, hiszen a vállalatok a folyamatosan érkező kedvezőtlen hírek miatt egyre inkább elkerülik a tőkeberuházásokat. Ráadásul, a költségvetési hiány kezelése érdekében a kormány is kénytelen volt mérsékelni saját beruházásait, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

Ennek eredményeként az idei évben a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős, akár 10%-ot is meghaladó mértékben csökkenhet.

Eközben a magánfogyasztás helyzete nem mutatott annyira kedvezőtlen képet, hiszen az első három negyedév során éves szinten több mint 4%-os növekedést regisztráltunk, ami a jelentős reálbér-emelkedésnek volt köszönhető. Ugyanakkor a háztartások tényleges fogyasztása és a végső fogyasztás ennél mérsékeltebb ütemben bővült, főként a költségvetési takarékoskodás következtében.

Az ábrán látható adatok alapján egy igazán szokatlan helyzetet figyelhetünk meg: a magánfogyasztás növekedése 3-4% körüli értéket mutat, ami általában 1-2%-os reál GDP bővüléssel jár együtt – de gyakran még ennél is kedvezőbb. Jelen esetben azonban a beruházások olyan mértékben húzzák lefelé a gazdasági mutatókat, hogy alig van miről beszélni, ha növekedésről van szó. Az én álláspontom az, hogy a felhasználási oldal elemeit befolyásoló várható tendenciák figyelembevételével...

2025-ben összességében mindenképpen érezhető, pozitív fordulat várható.

A 2025-ös évre vonatkozóan nem érdemes túlságosan optimistának lennünk a beruházások alakulását illetően. Bár a 2023-as évben tapasztalt közel 8%-os csökkenés a bruttó állóeszköz felhalmozásában aggasztó jel, a következő időszakban, amelyben bőven 10% feletti visszaesés várható, lehetőség nyílik a helyzet stabilizálódására. Ez azt jelenti, hogy 2025 második felére talán már pozitív trendeket figyelhetünk meg a beruházások éves indexében. Az elmúlt években a beruházások aránya a GDP-hez viszonyítva jelentősen csökkent, különösen, ha a reál beruházások gördülő négynegyedéves adatainak GDP-hez viszonyított arányát vizsgáljuk.

Az arány nagyjából visszanyerte azt a szintet, ahol 2016-ban tartott, amikor az EU-s támogatások esetében egy átmeneti, jelentős visszaesés figyelhető meg.

Jelenleg az EU-s támogatások gyors ütemű érkezése nem tűnik reálisnak, azonban a gazdasági környezet kedvezőbbé válásával arra lehet számítani, hogy jövőre a beruházások legalább stabilizálódnak. Ez azt jelenti, hogy a GDP-t nem fogják tovább csökkenteni, még ha a növekedéshez nem is járulnak hozzá jelentős mértékben.

Mind a végső fogyasztás, mind a beruházások szempontjából örvendetes hír, hogy a költségvetésben láthatóan érdemi konszolidáció történt idén, ami az idei és jövő évi tervezett hiánypálya tarthatóságát javítja, így kevésbé kell számítani további jelentős kiigazításra, ami a belső keresletet fékezné.

A külső kereslet terén továbbra is komoly problémákkal szembesülünk. Különösen Németország ipari ágazata mutat gyenge teljesítményt, ami jelentős hátrányt jelent Magyarország számára.

Sajnos, ahogy telnek a hónapok és érkeznek az új német konjunktúra mutatók, úgy egyre inkább kitolódik az a határidő, amikor a német ipar várhatóan elkezdheti a fellendülést.

Egy friss példa erre, hogy a Mercedes a megszokottól eltérően hosszabb téli szünetet hirdetett meg a gyártásban, ami jelentősen befolyásolhatja az ipari év kezdeti időszakát.

Eközben azonban végre beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érhetik el a kapacitásuk felső határát, de már jövőre (leginkább 2025 második felében) segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait. Ráadásul a kedvezőtlen német gazdasági helyzetben akár már jövőre változás állhat be, amennyiben az év eleji választásokat követő új kormány valóban rá tud lépni az erőteljesebb költekezés újtára, hogyan arra az esélyes párt vezetője utalást is tett.

A magyar gazdaság jövőbeli kilátásait nem csupán a jól ismert autóipari befektetések eredményei befolyásolják. Bár jelenleg még nincsenek kézzelfogható részletek, a magyar kormány láthatóan aktív párbeszédet folytat az új amerikai vezetés képviselőivel. Noha Donald Trump vámokkal kapcsolatos megnyilvánulásai első hallásra aggasztónak tűnhetnek, a kedvező politikai kapcsolatok lehetőséget teremthetnek gazdasági előnyök kiépítésére. Ezen túlmenően valószínű, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus a megújult amerikai elnökség hatására gyorsabban rendeződhet, ami javíthatja a gazdasági hangulatot az egész régióban.

Ezért úgy gondolom, hogy Donald Trump elnöksége akár kedvező hatással is lehet a magyar gazdaságra.

Természetesen a növekedési kilátást kockázatok is övezik.

A fent említett folyamatok eredményeként a következő negyedévek során a magyar gazdaság fokozatos rehabilitációjára számíthatunk. Ennek következményeként 2025 második felére akár 4%-os éves reál GDP növekedés is reális célnak tűnik, míg éves átlagban a 3%-os növekedés elérése továbbra is valós lehetőségnek számít.