Miért érezzük magunkat kényelmetlenül, ha az autóban olvasunk, és hogyan enyhíthetjük ezt a problémát? Az autóban olvasás gyakran okoz hányingert és szédülést, ami a mozgásbetegség egyik formája. Amikor az autó mozgása miatt a szemünk egy statikus szöve

A jelenség hátterében az utazási betegség áll, amely valójában nem klasszikus értelemben vett betegség, hanem az agyunk természetes reakciója. Jó hír, hogy a kutatók úgy vélik, megtalálták a módját annak, hogyan lehet megelőzni a kellemetlen érzéseket, amelyek ilyenkor jelentkeznek.

Az autóban vagy buszon való olvasás kifejezetten hasznos tevékenység, hiszen remekül kihasználhatjuk az utazás során rendelkezésre álló időt. Ugyanakkor vannak, akik már az első oldal után hányingert éreznek, amint a könyv lapjait kezdik forgatni. Ezt a jelenséget utazási betegségnek hívják, és nemcsak autós, hanem hajós (tengeribetegség) vagy repülős (légibetegség) környezetben is tapasztalható. Az elnevezés kicsit megtévesztő, hiszen valójában nem egy betegségről van szó, hanem inkább az agyunk reakciójáról. Röviden összefoglalva:

Anno Dean Burnett az NPR rádióban részletesen kifejtette, mi áll a jelenség hátterében. Az idegtudós elmondta, hogy a ludas a talamusz, az agyunk ingerek feldolgozásáért felelős területe. Amikor mozgásban vagyunk, akkor azt jellemzően érezzük a testünkön és az agyunk is regisztrálja. Viszont amint kinyitunk egy könyvet és egyetlen pontra koncentrálunk, akkor az agyunk ezt is azonosítja egyfajta nyugalmi állapotként, hiszen megtanulta, hogy nem tudunk egyszerre futni és olvasni.

Hasonló jelenség figyelhető meg, amikor nem könyvet olvasunk, hanem a telefonunkat babráljuk, vagy bármilyen olyan tevékenységet folytatunk, amely jellemzően egy helyben történik, és a szemünket egy adott pontra irányítjuk. Az utazás formája is jelentős hatással van a jelenség erősségére. Kanyargós utakon, valamint autós utazás során jóval több inger ér minket, mint például egy vonaton, ahol az út simábban és egyenletesebben halad. Mivel ez biológiai reakció, a genetika is szerepet játszik benne, így nem mindenki tapasztalja ugyanúgy. Más szavakkal, egyeseknél gyakrabban és gyorsabban lépnek fel az utazási rosszullét tünetei, míg másoknál szinte sosem jelentkeznek ezek a problémák.

Azok számára, akik nem lesznek azonnal rosszul, de nem is immúnisak, megoldást jelenthet, ha néha kitekintenek a könyvből, ezzel megnyugtatva az agyunkat, hogy tényleg mozognak, nem kell megijedni.

A jelenség elég sok embert érint, és korábban felmerült az is, hogy az önvezető autók elterjedésével ez még többen szembesülhetnek a problémával, amire többféle válasz is született.

A Citroen innovatív lépésként bemutatott egy szemüveget, amelynek célja, hogy 95 százalékos hatékonysággal enyhítse a rosszulléteket. Bár az eszköz dizájnja nem éppen a legstílusosabb, az első ár 99 euróra rúgott. Azonban mára az ára jelentősen csökkent, így a kalandvágyó érdeklődők már néhány ezer forintért is hozzájuthatnak egy példányhoz.

Nem sokkal a szemüveg bejelentése után a Jaguar Land Rover levette a megoldás terhét az utas válláról és olyan aktív futóművet tervezett, amivel - a mérnökök állítása szerint - mintegy 60 százalékkal enyhíthetők a kellemetlen tünetek.

Nem feltétlenül szükséges drága új autóra váltaniuk azoknak, akik útközben olvasási vágyat éreznek; egy nemrégiben végzett kutatás rávilágított, hogy a szervezetünket bizonyos gyakorlatokkal is trenírozhatjuk. A Warwick Egyetem tudósai különböző térbeli feladatok rendszeres végrehajtását ajánlják, például a papírhajtogatást, mint hatékony módszert – derült ki az IFLScience beszámolójából. A kutatás során 42 önkéntes résztvevőt vizsgáltak, akiket addig furikáztak, amíg a rosszullét jeleit nem mutatták. Ezt követően két hét pihenőidőre vonultak vissza, amely alatt napi legalább 15 percet kellett a javasolt gyakorlatokkal eltölteniük. A pihenő után újra autóba ültek, és megmérték, hogy mennyire és milyen gyorsan tapasztalták a rosszullétet. Az eredmények alapján a résztvevők vizuospaciális képessége – mint például arcok vagy ismert tárgyak azonosítása, valamint egyszerű eszközök használata – 41 százalékkal javult, míg az utazási rosszullét 51 százalékkal csökkent. A kutatók megjegyzik, hogy bár a két jelenség közötti összefüggés még nem tisztázott, a céljuk az, hogy tovább mélyedjenek a jelenségbe, és nagyobb mintán végezzenek hasonló kísérleteket.