Marsbéli táj a Vértesben: olyan érzés, mintha egy teljesen más világba érkeznénk. A vörös föld és a különös sziklák egyedülálló látványt nyújtanak, mintha egy távoli bolygó felszínén sétálnánk. A táj varázslatos, a szél susogása és a csendes környezet ped
A táj egy varázslatos ablakot nyit a régmúlt évmilliók titokzatos birodalmába.
A Vértes dombjainak zöldellő rengetegei között rejtőzik a lenyűgöző, vörös színekben pompázó, izgalmas fotótémákkal teli, elhagyatott gánti bauxitbánya, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park szerves részét képezi. E terület valaha a bauxit kincseivel volt híres, mára azonban csupán a megmaradt tanösvény és a múzeum emlékeztet a múlt dicsőségére. A bányát sokan "Magyar Marsnak" hívják, hiszen a vörös táj látványa sokakat a másik bolygóra, a Marsra idéz.
Horváth Nikoletta - akinek lenyűgöző fényképeit már bemutattuk portálunkon - többször is ellátogatott erre a varázslatos helyszínre. Szavai szerint a táj különleges szépsége mindig magával ragadja, ezért folyamatosan visszatér, hogy felfedezhesse ezt az egyedülálló csodát, és megörökíthesse annak varázsát.
Gánt nem csupán Magyarország legjelentősebb bauxitbányájának helyszíne, hanem egy különleges természeti csoda is, amely Európa-szerte elismert. Jelenleg Bauxitföldtani Park néven működik, ahol a látogatók felfedezhetik a természet csodáit. Ez a magyar marsbéli táj nemcsak a bánya múltját idézi fel, hanem egy sokkal gazdagabb történetet is mesél a Földünk történelméről, lehetőséget adva arra, hogy egy évmilliókkal ezelőtti világba nyerjünk bepillantást.
Gánton, 1920-ban bukkantak rá egy jelentős karsztbauxittelepre, amely a későbbiekben sokáig a bányászat középpontjában állt. Az első külszíni bányát 1926-ban nyitották meg, és az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitforrásává nőtte ki magát. A második világháború alatt a bánya teljes kapacitását Németország vette igénybe, így a termelés csúcsára 1953-ban, amikor is a kitermelt mennyiség elérte a lenyűgöző 600 000 tonnát. Az 1980-as évekre azonban a telepek kimerültek, és 1987-ben végleg leállt a kitermelés folyamata. Azóta a Vértes hegy oldalán található hatalmas, felmart sebeket rekultiválták, próbálva visszaadni őket a természet ölelésének, több-kevesebb sikerrel.
Fedezd fel a galériánkban a Mars lenyűgöző tájainak varázslatos szépségét!
A kőzetekben máig megőrződött történet körülbelül 220 millió évvel ezelőtt kezdődött, a késő-triászban. A marsbéli táj bepillantást nyújt az évmilliókkal korábban létezett világba.
Gánt csodás tájain két bányát találunk. Az egyik bányát a természet sorsára bízták, és már részben visszafoglalta területét, míg a másik helyén egy izgalmas múzeum és földtani park nyílt meg. A parkban egy 13 állomásos, 3,5 kilométeres tanösvény kanyarog, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei hoztak létre.
A gánti múzeum és földtani park névadója Balás Jenő, aki székely gyökerekkel rendelkező bányamérnök és kutató volt. Tevékenysége a 1920-as évektől kezdve a Vértes és a Bakony vidékére összpontosult, ahol bauxitban gazdag területeket keresett és vizsgált. Gánt városa különösen fontos szerepet játszott kutatásai során, hiszen ez volt az egyik főbb terület, ahol a bányászati lehetőségeket feltárta.
Nemrégiben egy igazán különleges kalandra indultunk a Mátrában, ahol a lélegzetelállító panorámájú hegyek, romantikus szurdokvölgyek és jól karbantartott turista ösvények vártak ránk. A friss, tiszta hegyi levegő és a természet csendje egyszerűen magával ragadott minket, és arra ösztönzött, hogy felfedezzük a vidéket. Emellett egy másik csodálatos helyszínről is beszámoltunk: a Káli-medence elbűvölő falucskája, Salföld. Itt a béke és nyugalom légköre ölel körül minket, amit a szépen gondozott porták és virágzó kertek varázslatosan fokoznak. Az itt eltöltött idő alatt valóban megnyugszik a lélek, és egy olyan élményben van részünk, amely örökre velünk marad.
