Magyarország szempontjából elengedhetetlen, hogy ez a folyamat zavartalanul működjön; bármilyen leállás súlyos zűrzavart idézne elő.

A közép-európai régió energiaellátásának szempontjából a Török Áramlat kiemelkedő szerepet játszik, mivel alternatív beszerzési lehetőséget kínál. Különösen Magyarország számára bír nagy jelentőséggel. Hortay Olivér közgazdászt, a Századvég Energia és Klímapolitika Üzletág vezetőjét kérdeztük, miután nemrégiben támadás érte ezt a fontos gázszállító útvonalat.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn bejelentette, hogy január 11-én ukrán drónok kísérletet tettek a Török Áramlat gázvezeték elleni támadásra. A gázvezeték szerepe különösen fontossá vált, mivel január elsején leállt az Ukrajnán keresztül történő földgázszállítás. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a támadás hírére reagálva hangsúlyozta: "Az energiaellátás biztonsága alapvető szuverenitási kérdés, ezért minden olyan cselekedetet, amely veszélyezteti energiaellátásunkat, a szuverenitásunk elleni támadásként kell értékelni."

"A Török Áramlat kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió gázellátásában, azonban Magyarország számára különösen fontos jelentőséggel bír. Az ukrán tranzit kiesése miatt jelenleg kizárólag a déli útvonalon juthat el vezetékes orosz gáz Európába. Ezen kívül az ázsiai, például azeri gázbeszerzések szempontjából is elengedhetetlen a szerepe" - mondta Hortay Olivér az Indexnek.

A Török Áramlat kapcsán fontos megemlíteni, hogy a vezeték maximális kapacitása körülbelül az Európai Unió gázellátásának 5 százalékát tudja fedezni. Mivel az uniós gázpiac rendkívül összekapcsolt, egy esetleges mennyiségi hiány jelentős áremelkedést okozhatna a piacon.

Magyarország tavaly több mint 7 milliárd köbméter gázt vásárolt a Török Áramlaton keresztül, és bár ennek egy részét tovább értékesítette, a volumen így is messze a legmeghatározóbb pillérét jelentette a valamivel több mint évi 8 milliárd köbméteres hazai gázigény fedezésének. Általánosságban kijelenthető, hogy a jelenlegi magyar beszerzési mix mellett, ésszerű gazdaságossági keretek között, a vezetéknek nincs alternatívája

- szögezte le a közgazdász.

A gázvezeték-infrastruktúra megbízhatóságát illetően hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat egy viszonylag új létesítmény, mindössze öt év telt el az üzembe helyezése óta. Ennek köszönhetően a hozzá tartozó teljes infrastruktúra modernnek és korszerűnek számít.

Az orosz-ukrán háború kitörését követően számos alkalommal felvetődött, hogy a szankciós intézkedések miatt bizonyos vállalatok működése akadályozhatja a rendszeres karbantartási feladatok végrehajtását. Azonban e problémákra viszonylag gyorsan megoldást találtak, így a vezeték és a hozzá tartozó létesítmények továbbra is megfelelő állapotban működnek.

Kérdésünkre, hogy milyen politikai kockázatokkal jár a Török Áramlatra való támaszkodás, Hortay Olivér kifejtette, hogy a közép-európai régió energiaellátása szempontjából a Török Áramlat már önálló alternatív beszerzési útvonalnak számít. Ez lehetőséget ad az érintett országok számára, hogy csökkentsék az ukrán tranzitútvonalakra való támaszkodás kockázatát, és ezzel párhuzamosan új keleti forrásországokat vonjanak be az energiamixükbe, így diverzifikálva az orosz gázforrásoktól való függőségüket.

A közgazdász hangsúlyozta, hogy az ukrán tranzit idei leállása világosan jelzi, miszerint a korábbi törekvések nem voltak alaptalanok. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország helyesen cselekedett, amikor más országokkal ellentétben proaktívan részt vett a déli irányú beszerzések előmozdításában.

"Az, hogy a régióba koncentráltan nagy mennyiségű gáz érkezik egyetlen vezetéken keresztül, természetesen hordoz kitettségi kockázatokat, de ezen a helyzeten nehéz úgy változtatni, hogy a kellően nagy kapacitású, alternatívát kínáló ukrán tranzit politikai okokból leáll és, hogy Brüsszel klímavédelmi és anyagi szempontokra hivatkozva nem támogatja az új, nagynyomású nemzetközi vezetékek kiépítését. Magyarország - saját tengerpart híján - nem tud közvetlenül cseppfolyósított földgázt fogadni, és arra is korlátozott ráhatása van, hogy más országok saját területükön milyen új vezetékeket létesítenek. Hazánk hiába építette tehát ki az elmúlt években a határkeresztező vezetékeit és hiába alakított ki jó kapcsolatot a potenciális forrásországokkal, ezek a törekvések nem tudták teljesen megszüntetni a történelmi, földrajzi és infrastrukturális adottságokból fakadó kitettséget" - magyarázta Hortay Olivér.

Ha a Török Áramlat működése szabotázs következtében megszakadna, egy közgazdász figyelmeztetett arra, hogy ez a helyzet várhatóan drámai és azonnali áremelkedést idézne elő az uniós gáztőzsdéken. Emellett arra is rávilágított, hogy a közép-európai országokat arra ösztönözné, hogy alaposan újragondolják beszerzési stratégiáikat és energiaellátási modelljeiket.

Az érintett országok a kieső mennyiséget rövidtávon vélhetően gáztárolóik gyorsabb merítésével kompenzálnák és igyekeznének mielőbb új beszállítókat találni, illetve alternatív útvonalakon kapacitásokat lefoglalni. Azt, hogy egy ilyen havária helyzet hogyan alakítaná át a helyi értékláncokat, okozna-e fizikai hiányt és ha igen, milyen időtávon, nagyon nehéz előrejelezni, ugyanis még az ukrán tranzit leállásának következményei sem látszanak teljesen tisztán. Nem világos például, hogy Ausztria mekkora mennyiséghez és milyen áron jut nyugatról, illetve hogy Szlovákia mekkora arányban tudja majd déli irányból pótolni a korábban Ukrajnán keresztül érkező volument.

Hortay Olivér szerint egyelőre úgy tűnik, hogy Robert Fico szlovák kormányfő még arról sem tett le teljesen, hogy kitapossa az ukrán tranzit újraindítását - akár közvetítőkön keresztül.

Ezeken a tényezőkön túl fontos megemlíteni, hogy a Török Áramlat leállásának okai is jelentős hatással lennének a helyzet alakulására. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos támadások által okozott károk – amennyiben a felek elkötelezettek a helyreállítás mellett – viszonylag gyorsan, akár órákon belül is orvosolhatók. Más esetekben azonban, különösen ha az érintett infrastruktúraelem iránti igény csekély, a leállás tartós következményekkel járhat. Az viszont biztos, hogy ha a Török Áramlat huzamosabb ideig nem üzemelne, az jelentős zűrzavart okozna az európai, és különösen a közép-európai gázpiacon.

- emelte ki a közgazdász.

Az Indexnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Magyarország számára nincs jelentős befolyás a Török Áramlat biztonságának garantálásában, mivel ez a vezeték más országok területén fut, és a tulajdonosi jogok is külföldi cégeket illetnek. Hozzátette, hogy a Török Áramlathoz hasonló infrastrukturális elemek működését és a lehetséges támadások következményeit szigorú nemzetközi jogi normák szabályozzák.

Amennyiben ezeket egy fél megsérti és az infrastruktúra-elem működése veszélybe kerül, ezek a szabályok életbe lépnek és a folyamatban már a hazánkhoz hasonló érintetteknek is lehet szerepük, de remélhetőleg ilyesmire nem kerül sor. Végül nem szabad lebecsülni a külpolitika és a kommunikáció szerepét sem. Az Északi Áramlat felrobbantása után többen felvetették, hogy a német kormány stratégiai hibát követett el azzal, hogy már a támadás előtt következetesen azt kommunikálta, hogy a vezetéken keresztül érkező gázra nem lesz szükség. A támadók így joggal feltételezhették, hogy az egyébként is gyenge szivárványkoalíció nem fogja érvényesíteni a jogi szankciókat. Ezzel szemben Magyarország nagyon határozottan kiáll a Török Áramlat jelentősége mellett, a kormány több ízben jelezte, hogy az esetleges támadást terrorcselekménynek tekintené és mindent megtesz a vezetéket biztosító partnerországokkal való jó együttműködés fenntartása érdekében

- fejtette ki Hortay Olivér, aki részletesen kifejtette véleményét.

Milyen alternatív energiaforrások és lehetőségek állnak Magyarország rendelkezésére a földgázellátás diverzifikálásához? – vetettük fel a kérdést. A közgazdász hangsúlyozta, hogy Magyarország sikeresen összekapcsolta gázhálózatát a szomszédos országokkal, ezzel eleget téve a saját feladatának az útvonal-diverzifikáció terén. Azonban ezen a szinten a határokon átnyúló fogadási és szállítási kapacitások, mint például a horvát Krk-sziget LNG-termináljának kapacitása, valamint a költségek okoznak kihívásokat.

A források változatosságának biztosítása talán még komolyabb kihívást jelent. A térségünk kitettségének csökkentésére alkalmas új kitermelési kapacitások, mint például a román Neptun Deep gázmező vagy az azeri erőforrások, felfutása azonban kérdéses, és legkorábban 2027-től várható – mondta Hortay Olivér. Hozzátette, hogy a beszerzési kockázatok nem csupán a régiónkra, hanem az egész Európai Unióra is hatással vannak. A közgazdász hangsúlyozta, hogy nem világos, az Egyesült Államok milyen ütemben tudja növelni LNG-exportját, illetve hogy Katar teljesíti-e ígéreteit, valamint hogy az új átláthatósági szabályok mennyiben befolyásolják az EU-ba irányuló szállításokat. Emellett az ázsiai piacok iránti kereslet növekedése is fokozhatja a versenyt a korlátozott forrásokért.