A Magyar Agrárminisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy a jövő mezőgazdasága a precíziós gazdálkodásra és az adatalapú döntéshozatalra épül. Az új technológiák és a megfelelő adatok felhasználása lehetővé teszi a hatékonyabb termelést és a fenntartható fej

A Kárpát-medence agráriumának helyzetét értékelve Nagy István nemrég Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hangsúlyozta: a mezőgazdaság nem pusztán gazdasági tevékenység, hanem életforma, amely meghatározza a közösségek és a családok jövőjét. A magyar agrárminiszter beszédében a gazdálkodás előtt álló kihívásokról és lehetőségekről, a technológiai megújulás elkerülhetetlenségéről, valamint az uniós agrártámogatások jelentős csökkentésének veszélyeiről is beszámolt.

A magyar kormány agrárminisztere - a székelyföldi fiatalok számára, a generációváltás nehézségeire utalva - fontos üzenetet fogalmazott meg: érdemes gazdálkodni, érdemes az elődök nyomába lépni. Aki ezt az utat választja, nemcsak munkát, hanem egy életformát is választ. A gazdaélet nem csupán hivatás, hanem küzdelem és méltóság. Aki igent mond erre, a természet erőivel való állandó küzdelem mellett büszkén tekinthet a munkájára, és családja is megbecsüli érte - fogalmazott Nagy István. Megjegyezte: amikor a mesterséges élelmiszerek - rovaralapú termékek és egyebek - ellen szót emelünk, akkor valójában azt az életformát védjük, amelyre a hagyományos gazdálkodás épül.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a klasszikus mezőgazdasági gyakorlatok már nem elegendőek a 21. század kihívásainak kezelésére. A klímaváltozás, aszály, munkaerőhiány és az uniós piac liberalizálása mind olyan tényezők, amelyek új megoldásokat követelnek. "Az édesapák által alkalmazott módszerek már nem állják meg a helyüket a fiatal gazdák számára" - fogalmazott. Kiemelte, hogy a jövő a precíziós gazdálkodás, az adatalapú döntések és a mesterséges intelligencia világában rejlik, ahol a technológiai fejlődés nem fenyegetést, hanem lehetőséget jelent. "A gépek és digitális innovációk nem a gazdák helyettesítésére jöttek, hanem támogatásukra. Csökkentik a fizikai megterhelést, célzott beavatkozásokat tesznek lehetővé, és elősegítik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat."

Nagy István a közeljövőben várhatóan jelentős változásokat hozó Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) 2027-es reformjára hívta fel a figyelmet. Kifejtette, hogy a tervek alapján az agrártámogatások mértéke drámai módon csökkenne: 386 milliárd euróról 300 milliárdra. Ezzel párhuzamosan Ukrajna számára milliárdokat különítenének el támogatásként. István véleménye szerint ez a lépés nemcsak igazságtalan, hanem komoly destabilizáló hatással is lenne az uniós mezőgazdaságra.

„A mai világban a beruházások tervezése szoros összefonódásban áll a támogatásokkal, hiszen a bankok a hitelképességet ezekre a forrásokra alapozva értékelik. Ha hirtelen megszüntetik ezeket a támogatásokat, számos gazdaság súlyos válságba kerülhet. Minden egyes tagállamnak felelősséget kell vállalnia a saját gazdáiért” – hívta fel a figyelmet.

A miniszter az ukrán és dél-amerikai importtermékek versenyelőnyéről, valamint a termelési körülmények közötti eltérésekből fakadó tisztességtelen versenyről beszélt. Kiemelte, hogy "az Európai Unióba olyan élelmiszerek nem léphetnek be, amelyeket nem azonos szigorú szabályok betartásával állítottak elő. Ez a verseny alapvető feltétele. Minden résztvevőnek egyenlő esélyekkel kell rajthoz állnia."

A magyar mezőgazdaság versenyképességét nem a nyersanyageladás, hanem a magas feldolgozottságú, minőségi termékek előállítása biztosíthatja. "A magyar búzaszem nem versenyezhet az ukrán búzaszemmel, hanem magyar lisztté, kenyérré, minőségi termékké kell váljon, ami piacképes marad" - hangsúlyozta. Ugyanakkor figyelmeztetett: a magyar gazdák csupán alig 10 százaléka rendelkezik agrárszakképzettséggel, ami súlyos hátrányt jelent az alkalmazkodásban.

Ezért kulcsfontosságúnak nevezte a falugazdász-hálózat, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az agrárkamara tanácsadói szerepének megerősítését. A miniszter hangsúlyozta: amíg van tudás, amíg van szándék, amíg itt vagyunk egymásnak, addig mindig van remény is.

"Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a külhoni gazdálkodók támogatására, hogy biztosítsa számukra a szülőföldön való boldogulást. Kezdeményezéseinkkel évről évre egyre több gazdálkodót érünk el a Kárpát-medence magyarlakta területein. Külhoni ösztöndíj- és gyakornok programjaink a fiataloknak is lehetőségeket biztosítanak. A Kárpát-medencei Falugazdász Hálózat pedig valódi sikertörténet" - nyomatékosította.

Beszédének zárásaként Nagy István kiemelte a közösség erejét: "Nem szükséges minden kérdésre azonnal választ adnod. Elég, ha tudod, kitől kérdezhetsz. Mert senki sem egyedül." A miniszter úgy véli, hogy a Kárpát-medence gazdái között bőven akad tudás, tapasztalat, erő és szándék – csupán együttműködés szükséges ahhoz, hogy megőrizzék életformájukat és egy biztos jövőt építsenek.