Macron és von der Leyen megpróbálja megszerezni az Egyesült Államok legértékesebb erőforrását.

Egyre inkább felértékelődnek azok az erőfeszítések az uniós országok részéről, amelyek célja, hogy vonzóbbá tegyék magukat a Donald Trump amerikai elnök politikája elől "menekülő" kutatók számára. Jelenleg még csupán egyéni kezdeményezések zajlanak, ám előfordulhat, hogy az Egyesült Államok irányába eddig tapasztalt agyelszívás fordulóponthoz érkezik. Ha az EU képes lesz megteremteni a megfelelő finanszírozási feltételeket, akkor a tehetséges szürkeállomány számára kedvezőbb környezetet tud kialakítani, ami jelentős változásokat hozhat a tudományos életben.

Hétfőn Párizs szívében, a neves Sorbonne Egyetemen kerül megrendezésre egy jelentős konferencia, ahol Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozik az európai kutatóközpontok és egyetemek vezetőivel. A rendezvény során várhatóan bejelentésre kerül egy új intézkedéscsomag, amely a tervek szerint vonzóbbá teheti az Európai Uniót a kutatói közösség számára – értesül az Euractiv.

Macron csapata szerint Franciaországnak és az EU-nak "stabil" szereplőként kell megjelennie a globális porondon, ahol garantált a "szabadság" és a kutatók "tabuk nélkül" dolgozhatnak. Ezt a véleményt más uniós országok is osztják.

Március hónapban 13 európai uniós tagállam közösen írt egy levelet, amelyben arra kérték a Bizottságot, hogy készítsen egy részletes tervet a külföldi kutatók áttelepítésének pénzügyi támogatására.

Eközben Hollandiában és Norvégiában is új programok indultak a tudományos tehetségek vonzására, míg egyes brüsszeli és francia egyetemek már megkezdték saját kezdeményezéseik megvalósítását ezen a területen.

A Bizottság várakozása szerint hamarosan uniós jogszabályba iktatja a tudományos kutatás autonómiájának alapelvét, és az idei évben 2 millió euróra emelik az Európai Kutatási Tanács (ERC) költségvetésének kiegészítését, amely a hasznos projekteket ösztöndíjjal támogatja. Ezt az információt korábban Ekaterina Zaharieva, az innovációért felelős biztos hozta nyilvánosságra.

Von der Leyen, aki korábban orvoskutatóként tevékenykedett, a múlt héten kiemelte, hogy

a Bizottság segíteni fog a tudósoknak, hogy "Európát válasszák" és "Európát ismét az innováció otthonává tegyék".

A francia hatóságok nemrégiben elindítottak egy innovatív platformot, amely lehetőséget biztosít az egyetemek és kutatóintézetek számára, hogy aktívan részt vegyenek a konzultációs folyamatban. Ezen a felületen a kutatók fogadására vonatkozó javaslatokat nyújthatnak be különböző kiemelt területeken, mint például az egészségügyi fejlesztések, a klímaváltozás elleni küzdelem, a mesterséges intelligencia előmozdítása, az űrkutatás izgalmas kihívásai és a digitális infrastruktúra modernizálása.

Bár az ország idénre 630 millió euróval csökkentette az állam kutatási támogatásokra szánt büdzséjét, és kutatás-fejlesztés terén sem emelkedik GDP alapú ráfordítás, a "Franciaország 2030" program 54 milliárd eurós keretéből a platformon kiválasztásra került projektek finanszírozását is megoldhatják.

Ez a tervek szerint esetenként maximum a költségek 50%-át fedezheti, így ha valakinek teljes finanszírozásra van szüksége, több szervnek is hasznosnak kell találnia a kutatási terveket.

bár az általános vélekedés szerint az Egyesült Államokban dolgozó kutatók jelentősen magasabb jövedelmekre tehetnek szert, egy 2023-as uniós kutatás arra mutat rá, hogy ez a megállapítás nem teljesen árnyalatlan. Az adatok szerint az amerikai kutatók éves keresete az EU-s átlaghoz képest akár másfélszer is magasabb lehet, ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy az eltérő megélhetési költségek és a kutatási finanszírozás struktúrája is befolyásolja a valós helyzetet. A kutatók jövedelmei mögött tehát komplex tényezők húzódnak meg, amelyek árnyalják a globális bérkülönbségekről alkotott képet.